A cégek ilyen értelemben sérülékenyebbek, mint valaha. A kockázatok csökkentése érdekében több hazai vállalat is ajánlásokat fogalmaz meg dolgozói számára az online jelenlétet illetően, de egyes pozíciókban nem ritka a netes átvilágítás, vagy akár a folyamatos nyomon követés. Főként az IT-, energia-, bank-, ingatlan- és telekommunikációs cégvezetők egyetértettek abban, hogy a digitális identitás kiépítése és fenntartása stratégiai kérdéssé vált: a neten történő kommunikáció és megjelenés ma már legalább olyan fontos, mint a személyes benyomás vagy a referencia – derül ki a Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) és a KÜRT Akadémia közös felméréséből, amely a vezetők digitális viselkedési szokásainak feltérképezését célozta.
A cégvezetők saját szakmai digitális megjelenésükhöz kiemelten használják a LinkedInt, amelyet virtuális névjegykártya-tartóként kezelnek, valamint a konkurencia megfigyelésére, kapcsolatai feltérképezésére is ezt használják. Ennek megfelelően arra törekszenek, hogy kapcsolati hálójukból csak annyi látszódjon, amennyi erősíti presztízsüket és a cégbe vetett bizalmat, de még nem teszi túl transzparenssé a partnerkapcsolatokat. Többségük tart attól, hogy szakmai hálózataikat elhappolhatják tőlük. Az egyik legnagyobb közösségi oldalt, a Facebookot a döntéshozók többsége a családi-baráti kapcsolatok fenntartására használja, illetve a gyerekeik miatt: sokan itt érik el például különböző zárt iskolai csoportokon keresztül a tanárokat. (Elsősorban a jól megtervezett és karbantartott központi rendszeren múlik egy cég informatikai biztonsága, de az is fontos, hogy a felhasználók értsék, mit miért szabad vagy tilos tenniük. Sok problémát megelőzhet, ha mindenki csak ahhoz fér hozzá, ami tényleg kell a munkájához. Egy jó informatikai házirend alapjairól itt olvashat bővebben.)
Legfőbb kockázat: a munkavállaló
A kutatás során döntéshozók kiemelték ugyanakkor, a kollégákba vetett bizalom továbbra is elsődleges és megkerülhetetlen, ám ezzel együtt profiltól függően kiépültek a kontroll különböző szintjei is. Egyes vállalatoknál csak az állásra jelentkezőknek néznek utána, de van olyan is, főként a nagyobb kockázattal járó pozíciók esetében, hogy a munkavállalókat munkavállalásuk ideje alatt is ellenőrzik, sőt, kilépés után akár bizonyos ideig tartó nyomon követés is előfordulhat.
A cég netes megjelenését tudatosabban kell ellenőrizni és irányítani
A cégvezetők a beszélgetések közben kiemelték, mára cégük netes megjelenését gyakran tudatosabban kell ellenőrizniük és irányítaniuk, mint a nem netes felületeiket. Többségük ugyanakkor előnyként tekint az új média eszközeire. A multinacionális vállalatoknál törekednek arra, hogy a már bevált online kommunikációs eszközöket saját vállalati környezetükre adaptálják, ezen belül elsősorban a Facebookhoz hasonló saját rendszert fejlesztenek a kollégák belső kommunikációjához, de van olyan vállalat is, ahol regionális blogot hoztak létre a hatékonyabb külső és belső kommunikáció érdekében.
A cégvezetők saját bevallásuk szerint folyamatosan képzik magukat az online világgal kapcsolatban és ezt munkatársaiknál is szorgalmazzák. Elsősorban a szakmán belülről érkező, illetve a gyerekeiktől kapott impulzusok alapján próbálnak eligazodni a netes tartalmak, szakmai és közösségi oldalak között. Biztonsági kérdésekben nem mindig elég óvatosak, és ennek tudatában is vannak: gyakran használnak például egyszerű jelszavakat, és nem minden esetben van idejük meggyőződni arról, hogy érzékeny adataikat megfelelően titkosítják. Személyes adataikat álnevekkel, regisztrációk elkerülésével vagy delegálásával, illetve külön tárhelyekkel vagy e-mail címekkel próbálják védeni.
