Mégsem megy olyan jól az építőiparnak?

Az ágazat első félévi termelési növekedéséhez elsősorban az ipari és egyéb létesítmények építése, a speciális szaképítéssel és az út-, vasútépítéssel foglalkozó szervezetek termelésének emelkedése járult hozzá; a bővülés ugyanakkor még nem jelent meg minden szektorban, különösen nem ez az épületek építésében.

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Még nem érezhető a fellendülés minden szektorban – Kép. SXC

Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) arról készített felmérést, hogy a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett első öthavi adatok (amelyek komoly fellendülést mutatnak) mennyire tükröződnek a tagvállalati cégek eredményeiben. Az ÉVOSZ felmérése szerint a válaszadók fele jelezte, hogy nettó árbevételük 2013 első felében az előző év azonos időszakához képest csökkent, illetve változatlan maradt, növekedésről inkább az út-, autópálya- és vasútépítő cégek számoltak be. (Azonban aki eddig túlélte a válságot, az valószínűleg már túl van a nehezén.) A cégek mintegy 60 százaléka nyilatkozott úgy, hogy árbevétel-arányos jövedelmezőségük még mindig 2 százalék alatti, csökkenést elsősorban az épületek építésével foglalkozó Pest megyei és budapesti cégek jeleztek. A cégek kapacitáskihasználtsága átlagosan 70 százalékos, ennél magasabbat általában a nem épületek építésével foglalkozó cégek jeleztek.

Az ÉVOSZ közölte: a KSH az építőipar szerződésállományának csökkenéséről számolt be az előző év azonos időszakához képest. A cégek visszajelzéseiből ennek összetétele is látható. 2013 I. félévében a Bács-Kiskun és a Fejér megyei építőipari cégeknél, valamint az út-, vasútépítőknél bővült a szerződésállomány, a többieknél viszont nem változott, illetve csökkent.

A kinnlevőségeket tekintve elmondható, hogy a vállalkozások árbevételének átlagosan 10 százaléka van késedelemben, amely az ÉVOSZ megítélése szerint 80 százalékban behajtható. (A fizetési késedelmek még mindig a magyar vállalkozások mumusai.) A felmérésben részt vevő, épületépítéssel foglalkozó cégek 90 százaléka úgy ítéli meg, hogy piaci helyzetük nem javult az elmúlt fél évben. Ezt támasztja alá, hogy a közel 95 ezer építési vállalkozásból – a tavalyi azonos időszakához viszonyítva – az első félévben több cég került ki a nyilvántartásból felszámolási, kényszertörlési eljárások miatt. (Első ránézésre sokszor ijesztőnek látszanak a cégbedőlési adatok, pedig a gazdaság megtisztulását jelzik.)

A termelésbővülésből következő létszámbővítéssel egyelőre nem számolnak a cégek, kétharmaduk az állományi létszám változatlanul hagyása mellett dönt.  A válaszadók kétharmada számolt be arról, hogy 2013 I. félévében – átlagosan 3,5 százalékkal – emelték meg a béreket. Így is alacsonyabb az átlagbér az építőiparban, mint a nemzetgazdaság többi ágazatában – közölte az ÉVOSZ. A válaszadók 94 százaléka szerint az idén sem kezdődött el a vállalkozások adminisztrációs terheinek és az ebből adódó költségeknek a csökkenése, viszont kevésbé borúlátóak a feketemunkát és a lánctartozást illetően.

Az építőipar a növekedő pályán akkor tudja magát megtartani, ha a jövőben az európai uniós forrásokat a pályázók gyorsabban le tudják hívni a támogatott projektekre. Ezzel párhuzamosan az otthonteremtési támogatás, a panelprogram, az energiatakarékos felújítások támogatási programjainak feltöltése nagyobb mennyiségű forrással, valamint a középületek rekonstrukciós programjának kidolgozása és végrehajtása élénkítheti a keresletet – mutat rá az ÉVOSZ.

Lesz korszakváltás a számlafizetésben?
A polgári törvénykönyv 2013. július 1-jel hatályos pénzfizetésre vonatkozó szabályozása szigorítja a fizetési határidőket és a késve fizetés esetén alkalmazható szankciókat. Vajon az új szabályozás képes-e csökkenteni a jelenleg jellemző magas fizetési határidőket és késéseket, valamint a körbetartozásokat? 2013-ban a magyar cégekre jellemző átlagos fizetési határidő Magyarországon 28 nap, a késedelem pedig 24 nap.

Véleményvezér

Milliós kórházvezetői fizetések, Hadházy Ákos felháborodott

Milliós kórházvezetői fizetések, Hadházy Ákos felháborodott 

Bérharc az egészségügyben.
Teljes bukta a kormány családbarát programja

Teljes bukta a kormány családbarát programja 

Nem vagyunk képesek még a társadalom reprodukálására sem.
Budapesten van a legtöbb orosz kém

Budapesten van a legtöbb orosz kém 

Több mint félszáz orosz kém dolgozik Magyarországon.
Fordult a kocka, illúziónak bizonyult az a várakozás, hogy Kína lehagyja az USA-t

Fordult a kocka, illúziónak bizonyult az a várakozás, hogy Kína lehagyja az USA-t 

Nem biztos, hogy annyira jó gondolat volt a keleti nyitás. Az USA és Európa vezeti a világgazdaságot.
Aláírásgyűjtő ellenzéki aktivitákat támadtak meg Budapesten

Aláírásgyűjtő ellenzéki aktivitákat támadtak meg Budapesten 

Tettlegesséig fajult a választási kampány a fővárosban.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo