Nőtt a késedelmesen fizető cégek aránya az elmúlt egy évben, a 2021 júliusi 64 százalékról 6 százalékponttal emelkedett - közölte a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézete (GVI).

A késedelmes fizetés és a lánctartozás jelenleg a hazai gazdaság egyik legégetőbb problémája. A vállalkozások csaknem kétharmadának van legalább egy olyan üzleti partnere, amelyik késve fizetett – derül ki a Gazdasági és Vállalkozáskutató Intézet a hazai körbetartozást vizsgáló friss, 2021. első félévet összegző kutatásából. Az act Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakértője néhány praktikus megoldásra hívja fel a figyelmet, amivel elkerülhetők, illetve megoldhatók a lánctartozás okozta nehézségek.

A vállalkozások 64 százalékának legalább egy üzleti partnere késedelmesen fizetett 2021 első fél évében, ami csökkenés az egy évvel korábbi 65 százalékhoz és a másfél évvel korábbi 68 százalékhoz képest, ugyanakkor 2 százalékpontos emelkedés a fél évvel korábbihoz viszonyítva - közölte a MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) legújabb elemzése.

A magyar cégvezetők nagy része rég nem látott növekedésre számít idén, de az egész Európában kialakult tartozási láncok miatt bizonytalan marad a piac. Az Intrum vállalati fizetési jelentése szerint hazánkban főleg a kisvállalkozásokat érintik a fizetési nehézségek, de leépítések inkább a nagyvállalatoknál lehetnek emiatt.

Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) elemzésében a hazai vállalkozások késedelmes fizetéssel és lánctartozással kapcsolatos tapasztalatait vizsgálta. Az eredmények alapján a vállalkozások 62 százalékának legalább egy üzleti partnere késedelmesen fizetett 2020 második félévében, a válaszadók 38 százaléka maga is tartozott a beszállítóinak.

Közel tíz év tapasztalat alapján elmondható: bár az építőipari lánctartozások megelőzésére létrehozott ún. fedezetkezelői rendszer alapjaiban bevált, vannak a rendszernek még betemetetlen lyukai. Ráadásul az új polgári perrendtartás idén januári hatálybalépése újabb kihívás elé állítja az intézményt – olvasható a Jalsovszky Ügyvédi Iroda blogjában.

Alaposan felforgatta a korábbi rendszereket az új közbeszerzési törvény. Fél év után már van némi tapasztalat és a praktikusan nem működő, változtatásra szoruló elemek is látszanak, az igazi közbeszerzési dömping pedig heteken belül indulhat.

Óránként 2500 forintos építőipari minimális rezsióradíjat határozott meg az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) a vonatkozó jogszabályokkal összhangban.

Az Intrum Justitia követeléskezelő cég fizetési hajlandóságot vizsgáló iparági felméréséből kiderül, hogy az elmúlt egy év alatt egész Európában szinte minden iparágban nőtt a leírási veszteség. Az európai építőipar számláinak csupán felét egyenlítik ki 30 napos határidővel.

A jelentős feketegazdaság és a kevés vevő miatt kiszolgáltatott magyar élelmiszer-ipari cégeknek újabb nehézséget jelent az uniós élelmiszerekre bevezetett orosz embargó, ami miatt az építőiparhoz hasonló lánctartozások is kialakulhatnak a szektorban, figyelmeztet az Atradius Hitelbiztosító.

Jelentős számban térnek át az azonnali fizetésre a magyar vállalkozások: a halasztott fizetés és ezzel együtt a szállítói hitelezés hazai gyakorlata jelentősen visszaesett tavalyhoz képest. Újabb pozitív fordulat, hogy a régióban újra Magyarországon a legalacsonyabb a késve fizetések aránya.

A késedelmes fizetésekből adódó pénzügyi nehézségek a mai napig valós fenyegetést jelentenek a vállalkozások versenyképességére. A csökkenő bevételek és az egyre gyakoribb likviditási problémák mellett még a jól teljesítő vállalkozások számára is nehéz a növekedés. A fejlesztések hiánya miatt gyakori a munkaerő leépítés és a létszámbővítés elhalasztása.

Már nem igaz az a mondás, hogy kocsmát nyitni biztos üzlet, legalábbis ez olvasható ki a statisztikákból. A vendéglátásban naponta 8 cég ellen indul kényszertörlési eljárás, ezzel a szektor alulmúlta a sokáig negatív csúcstartó építőipart.

Kelet-Közép-Európában a fizetésképtelenségi eljárások száma tavaly újabb rekordra, 70 ezerre nőtt - derül ki a Coface hitelbiztosító legfrissebb elemzéséből. A csőd-, a felszámolási és végelszámolási eljárásokat magában foglaló fizetésképtelenségi eljárások száma egyaránt emelkedett a térségben, Magyarországon az összes vállalkozáshoz képest a fizetésképtelen cégek arányát mutató fizetésképtelenségi ráta 2,3 százalékos volt.

Jogszabály-módosításokat kezdeményeznek jogászok, amelyekkel véleményük szerint javítani lehetne a hazai építőipar talán legsúlyosabb problémáján: a lánctartozások magas számán. Kezdeményezésükhöz most várják szakmai szervezetek, illetve az érintett szakemberek javaslatait is.

A Polgári Törvénykönyv 2013. július 1-jétől hatályos módosítása több ponton is megváltoztatta a számlák késedelmes kifizetésére vonatkozó szabályokat. „Eddig a vállalkozó szabadon eldönthette, hogy késedelmesen fizető partnerének felszámol-e késedelmi kamatot vagy sem. Mostantól mindenképpen meg kell ezt tennie, ráadásul kötelező lesz minimum 40 eurónak megfelelő forintösszeget is felszámolnia behajtási költségátalányként. Ez aránytalanul nagy terhet róhat a késedelembe eső gazdálkodókra. Különösen nehéz helyzetet teremt az olyan jóhiszemű vállalkozások számára, akik azért nem tudnak alvállalkozóiknak pontosan fizetni, mert őket sem fizette ki a fővállalkozó.” – mutatott rá Siklós Márta, a LeitnerLeitner vezető adótanácsadója.

Egy építési beruházáshoz a több papír alapú napló helyett csak egy elektronikus építési napló fog tartozni. Az elektronikus építési napló könnyen olvasható, a módosítások, javítások egyszerűbben követhetőek. Megszűnik a kivitelezés megkezdéshez kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettség és tudomásulvételi eljárás.

Szigorúbb szabályok vonatkoznak július óta a fizetési határidőkre. A jogszabályváltozás fizetésekre gyakorolt hatását a GF Faktor Zrt. véleménye szerint még korai volna értékelni, azonban rámutat, hogy a hosszú fizetési határidőkből adódó költségek és kockázatok alternatív finanszírozási megoldások beiktatásával, így faktoring alkalmazásával csökkenthetők.

Kevesebb, mint egy hónap múlva indulna az építőipari lánctartozások felszámolását célzó elektronikus építési napló használatának kötelezettsége. A terv szerint ez is egy eszköz lenne a körbetartozások felszámolásához, a szakma azonban inkább elhalasztaná a bevezetést, mert nem készültek fel rá.

Szakértőnk szerint magyar téveszme, hogy kínos lenne kezelni a kintlévőségeinket. Az elvégzett munkáért, teljesített szállításért jár az ára, persze az nem mindegy, hogyan kérjük.

Az ágazat első félévi termelési növekedéséhez elsősorban az ipari és egyéb létesítmények építése, a speciális szaképítéssel és az út-, vasútépítéssel foglalkozó szervezetek termelésének emelkedése járult hozzá; a bővülés ugyanakkor még nem jelent meg minden szektorban, különösen nem ez az épületek építésében.

A tervezési, építési, kivitelezési szerződésekkel kapcsolatos vitás ügyek megoldását segítő Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) augusztus 12-én megkezdi működését.

Hozzávetőleg 400 milliárdra becsülik csak az építőiparban a lánctartozások okozta veszteségeket. A körbetartozások azonban már nemcsak ezt a szektort sújtják, hanem olyan ágazatokat is, amelyeket korábban válságállónak tartottak. A „baj” oka sok esetben a kifizetetlen vagy késve fizetett számla, ami akár a cég és üzleti partnereinek bedőléséhez is vezethet. A késedelmes fizetések ellen és a lánctartozások megakadályozása érdekében készült el a polgári törvénykönyv 2013. július 1-jével hatályos, pénzfizetésre vonatkozó szabályozása, amely szigorúbb fizetési határidőket és szigorúbb szankciókat ír elő. – derül ki a Szecskay Ügyvédi Iroda összeállításából.

Régen szükség volt már valamilyen szabályozásra annak érdekében, hogy az építőipari tervező-kivitelező vállalkozások megfelelő garanciát kaphassanak arra, hogy szerződésszerűen elvégzett munkájukért valóban hozzá is jussanak a díjukhoz. A Piac&Profit jogi szakértő partnere a lánctartozások megakadályozását célzó új törvénnyel megalkotott új lehetőségekkel foglalkozik. A jogszabály egyes részleteiben július 1-jén, teljességében pedig 2014. január 1-jén lép hatályba.

Július 1-jétől újabb eszközzel védekezhetnek az indokolatlanul vitatott teljesítésekből adódó késedelmes fizetés ellen a hazai építőipari vállalkozások. Az iparági lánctartozások visszaszorítását megcélzó törvénymódosítások kapcsán létrehozott Teljesítésigazolási Szakértői Szerv kérelemre a legtöbb építési szerződéshez kapcsolódó teljesítést ellenőrizheti – és legfeljebb 60 nap alatt – a bíróság által is elfogadott szakvéleményt is kiállít.

Jelentősen csökkenhet az alvállalkozóknak éves szinten mintegy 400 milliárd forintos veszteséget jelentő lánctartozások összege. A jövőben egyebek mellett soron kívüli bírósági úton is el lehet majd kérni a tartozások kifizetését.

Teljesítésigazolási Szakértői Szerv felállításával szeretné a kormány megakadályozni a lánctartozások kialakulását, illetve jövőbeni újratermelődését az építőiparban a nemzetgazdasági miniszter által a parlamenthez hétfőn benyújtott törvényjavaslat szerint, amely emellett a késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításokat is tartalmaz.

Bár kevés a munka, mégis kevesen mozognak érte. Ezt is mutatja egy friss építőipari felmérés, ahogy azt is, ebben az ágazatban nem igaz már a mondás, hogy a cipész maradjon a kaptafánál.

Kiterjesztené a fedezetkezelői rendszert a Belügyminisztérium a közbeszerzések hatálya alá eső beruházásokra is, hogy csökkentse a lánctartozások mértékét az építőiparban. Az ÉVOSZ szerint azonban ezzel amellett, hogy szükségtelenül nagy terheket rónak a vállalkozásokra, nem lehet felszámolni a jelenséget.