Az állam többféle módon is igyekszik kiirtani az építőipar rákfenéjeként ismert lánctartozásokat. Az ennek érdekében áprilisban elfogadott törvény eleme az elektronikus építési napló bevezetése is, melyet az építkezés helyszínén köteles vezetni az építésengedély-köteles munkán dolgozó kivitelező. Az e-naplóba mindenki – beleértve az ellenérdekű feleket és a különböző hatóságokat – be tud tekinteni, így követni lehet például, kit foglalkoztatnak, vagy, hogy hol tart éppen a munka.
Inkább teher lenne a szakma szerint
A törvény szerint az elektronikus dokumentáció bevezetésének határideje ez év október 1. lenne, a szakma azonban elhalasztaná ezt. Mivel az építőipari vállalkozások ismerik ugyan a jogszabályt, ám kevéssé részletesen. Értelmezési nehézségekkel küzdenek, valamint sok esetben problémát az elektronikus ügyintézés gyakorlata − derül ki az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) és a BKIK 600 vállalkozásra kiterjesztett közös felméréséből. A kivitelezők többsége sem szakmailag, sem technikailag nincs felkészülve az elektronikus napló használatára, ráadásul a szükséges technikai eszközök beszerzése is sokak számára kigazdálkodhatatlan forrást igényelne. Mindennek feloldásában segítségre számítana a szakma, azonban a jogszabályt beterjesztő Belügyminisztérium egyelőre nem adott ki a szükséges ismereteket összefoglaló tájékoztató anyagot– írja a Napi Gazdaság.
Több a változás
A lánctartozások csökkentése érdekében készült el a polgári törvénykönyv 2013. július 1-jével hatályos, pénzfizetésre vonatkozó szabályozása is, amely szigorúbb fizetési határidőket és szankciókat ír elő. Eszerint megtámadhatók a 60 napnál hosszabb fizetési határidőt meghatározó szerződési feltételek, növekszik a késedelmi kamat mértéke, és 40 eurónak megfelelő behajtási költségátalány fizetésére kötelezhető a késedelmesen fizető szerződő partner. Ezen felül új eszközzel védekezhetnek az indokolatlanul vitatott teljesítésekből adódó késedelmes fizetés ellen a hazai építőipari vállalkozások. Az újonnan létrehozott Teljesítésigazolási Szakértői Szerv kérelemre a legtöbb építési szerződéshez kapcsolódó teljesítést ellenőrizheti – és legfeljebb 60 nap alatt – a bíróság által is elfogadott szakvéleményt állít ki. (Erről itt olvashat bővebben.)
De az állami beavatkozás sem minden esetben jelent megoldást a körbetartozások problémájára. – Az államigazgatás által alkalmazott adminisztratív lépéseknek – például a kényszertörléseknek, adószám-felfüggesztéseknek – van ugyan némi piactisztító hatása, de ezek csak részben jelentenek megoldást a problémára. Ilyen lépésekkel leginkább a fiktív cégeket lehet kiszűrni, a működő, ám fizetésképtelenné váló társaságok állapotában érdemi változás csak korlátozottan érhető így el – mondta el a Piac&Profitnak Varga Gábor az Euler Hermes Magyar Hitelbiztosító Zrt. vezérigazgatója.