A lánctartozások vállalkozások sorát tették tönkre. A jelenlegi jogi szabályozás elégtelennek bizonyult annak megakadályozásához, hogy a nem fizetőképes – vagy ami még rosszabb: a fizetni nem is szándékozó – megrendelők magukkal ránthassák az építőipari kivitelezőket, tipikusan a kisebb tőkeerejű alvállalkozókat. Még ha az egyes részleteiben már július 1-jén, teljességében pedig 2014. január 1-jén hatályba lépő új jogszabály – a 2013. évi XXXIV. törvény – nem is fogja megszüntetni ezt a rendkívül káros, az egész magyar építőipart fenyegető jelenséget, reményeink szerint egy komoly lépést azért teszünk előre. Hogy mennyire komolyat, azt majd a gyakorlat fogja eldönteni, főleg, mert a törvény ugyan hamarosan hatályba lép, de az alkalmazásához nélkülözhetetlen végrehajtási rendeletekről még hallani sem lehet. Ez a törvény iktatja be a magyar jogrendszerbe az uniónak a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló irányelvét (2011/7/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv) is.
Nézzük tehát, miről is van szó? Mindenekelőtt: létrejön egy új szerv, a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ), amely az országos kamara mellett önállóan, de ennek szervezeteként fog működni. Vezetőjét és tagjait az igazságügyi szakértők közül az építésgazdaságért felelős miniszter – a kereskedelmi, mérnöki, az építész és a szakértői kamara, valamint az építőipari szakmai szervezetek véleményezése mellett – az igazságügy-miniszter egyetértésével nevezi ki. Az – a végrehajtási rendelet híján – még nem ismert, hogy milyen szabályok szerint válogatják majd ki a tagokat az igazságügyi szakértők közül, és mi lesz a szervezet tagjai közé kerülés feltétele.
A TSZSZ feladata egyszerű: kérelemre olyan szakvéleményt készít – ráadásul nem a szokásos hosszú hónapok, hanem 30 (!) nap alatt –, amely egyértelműen megválaszolja, hogy az adott építőipari tervezői/kivitelezői tevékenység szerződésszerű-e, továbbá mekkora az a munkamennyiség, amelynek az el-, illetve el nem végzése egyértelműen megállapítható, és az elvégzett, illetve az el nem végzett munkának mekkora az értéke.
Messze ható következmények
Ennek a szakvéleménynek messze ható következményei lesznek, mivel erre alapítottan egy új típusú per lesz indítható, amelyet ráadásul soron kívüli eljárásban fog tárgyalni a bíróság. A gyors döntést szolgálja az is, hogy a keresetlevelet a szakvélemény kézhezvételétől számított 60 napon belül be kell nyújtani, és az is, hogy a dokumentumokat elektronikusan kell a bírósághoz előterjeszteni. Lehetőség van ideiglenes intézkedés iránti kérelem előterjesztésére is, amiről a bíróság szintén gyorsan, a felek meghallgatása nélkül, a rendelkezésre álló dokumentumok alapján dönt.
A bikkfanyelven fogalmazott szöveg egyszerű magyarra fordítva azt jelenti: hogy ha a megrendelő esetleg nem fizetne a szerződésszerű minőségben és határidőre elvégzett munkáért, a tervező/kivitelező a TSZSZ-hez fordulhat szakvéleményért, és ha az megállapítja a megfelelő teljesítést, ám a megrendelő még ennek ellenére sem fizet, akkor egy hatékony polgári perben lehetőség lesz az elvégzett munkáért járó díjazás gyors beszedésére, méghozzá már az – előzetesen végrehajtható – elsőfokú ítélet alapján.
Majd a gyakorlatban meglátjuk, hogy ennek az új pudingnak milyen lesz az íze. Mindenesetre az biztosnak tűnik, hogy az építőipari szektornak eddig mintegy 400 milliárd forintnyi kárt okozó körbetartozásos állapotokat legalább egy kicsit konszolidáltabbá, korrektebbé, európaibbá teszi. Reménykedjünk.
dr. Szlávnits László ügyvéd
