Válaszul az EU és az USA kereskedelmi korlátozásaira, Oroszország 2014. augusztus 7-én embargót vezetett be az EU-ból és az Egyesült Államokból származó mezőgazdasági, illetve élelmiszer-ipari termékek egy részére. Az Atradius Hitelbiztosító rámutat: a hazai mezőgazdasági exportőrök jelenleg napi 70 millió forint feletti veszteséget kénytelenek elkönyvelni az orosz korlátozások miatt. (Ráadásul Brüsszel felfüggesztette az orosz embargó miatt kieső élelmiszer-ipari termékek kártérítési igényeinek feldolgozását, mivel az igények az EU éves orosz exportjának összegét is meghaladták.)
„A szabályosan működő magyar élelmiszer-ipari cégek eddig is sok kihívással szembesültek, hiszen egyes ágazatokban (pl.: húsipar) eleve nagyon kiterjedt a feketegazdaság mérete, bizonyos szegmensekben a termelők piaci erőhátrányban vannak a vevőikkel (üzletláncok) szemben, a vevők relatív alacsony száma miatt kiszolgáltatottak, míg finanszírozási oldalról nézve a bankhitelek szűkössége okoz gyakran gondot. Most ehhez jön az orosz embargó, amely egyfelől azonnali bevételkiesést , másfelől hosszabb távon piacvesztést okoz a magyar cégeknek” – mutat rá Vanek Balázs, az Atradius Hitelbiztosító országigazgatója.
Az Atradius becslése szerint a 2013-as adatokat figyelembe véve akár 78-80 millió euró (24,5-25,2 milliárd forint) exportbevétel-kiesést is elszenvedhetnek a magyar cégek az orosz intézkedések miatt az idén, de rosszabb esetben a teljes Oroszországba irányuló mintegy 60-62 milliárd forintos magyar élelmiszer-, ital-, dohánytermékek exportértékének 50%-át is elérheti a veszteség. Ezzel szemben a tervezett uniós kártalanítási alap 400 millió eurót tenne ki a teljes közösségre vetítve, így a magyar élelmiszer-ipari vállalkozók nem bízhatnak teljes kompenzációban. A helyzetet tovább ronthatja, hogy a megmaradó felesleges készletek még lejjebb nyomják a hazai árakat, így a cégek forgalmának visszaesése még nagyobb méretű lehet.
Fontos tudni, hogy bár a magyar–orosz áruforgalomban az agrár- és élelmiszer-ipari termékek részesedése kisebb az iparcikkekénél, az elmúlt években mégis ez a szegmens produkálta az egyik legdinamikusabb mértékű növekedést: 2011 és 2012 között az Oroszországba élelmiszert exportáló magyar cégek száma megháromszorozódott, 2013-ban pedig az export értéke 20%-kal növekedett . Ez a felívelés azonban megtörni látszik. „Az embargó miatt a meglévő vevők új beszállítókat kereshetnek, akik tartósan megvethetik a lábukat a magyar cégek korábbi piacán, amit nem biztos, hogy könnyen vissza tudnak szerezni” – véli az Atradius országigazgatója.
A hitelbiztosító információi szerint a latin-amerikai cégek igen aktívvá váltak az orosz piacon: augusztusban az orosz egészségügyi hatóságok 87(!) brazil húsüzem termékeire adták meg a szükséges engedélyeket, illetve ezentúl 2 brazil tejüzem is szállíthat az oroszoknak.
Az Atradius országigazgatója szerint a kialakult helyzetben a magyar cégek várhatóan új piacokat és vevőket keresnek, ami azzal jár, hogy a bizonytalanság ellenére rákényszerülnek a kockázatosabbnak megítélt vevőkkel való üzletelésre is. Azonban mind az új, mind a meglévő ügyfeleik esetében létfontosságú lehet, hogy ismerjék partnereik fizetési szokásait, gazdasági és pénzügyi helyzetét, illetve hatékony követeléskezelési eszközöket alkalmazzanak.
