A felmérésben megkérdezett cégek 62 százaléka rendelkezett olyan üzleti partnerrel, amely 2020. második félévében több alkalommal is késedelmesen fizetett. Ugyanezen cégek aránya 2020 júliusában 65 százalék, míg fél évvel korábban, 2020 januárjában 68 százalék volt, azaz a legutóbbi adatfelvételekhez képest kevesebb válaszadó tapasztalt késedelmes fizetést.
Az előző időszakhoz képest kismértékben csökkent azon cégek aránya is, melyeknek üzleti partnereik több mint fele fizetett késedelmesen: 2020 januárjában a cégek 10 százaléka, 2020 júliusában a 9 százaléka, 2021 januárjában pedig a válaszadók 8 százaléka számolt be erről (lásd az 1. ábra). Megállapítható tehát, hogy az érintett cégek aránya a 2018 júliusát követő emelkedő tendenciához képest az elmúlt másfél évben csökkenést mutat.
Számottevő különbséget lehetett regisztrálni a vállalatméretet tekintve, hiszen míg a 20-49 fő (68 százalék) és a 100-249 fő közötti (66 százalék) cégek mintegy kétharmadának volt késedelmesen fizető partnere (a 2020 júliusában mért adatokkal szinte teljesen megegyezően), addig ugyanez az arány az 50-99 fő közötti vállalkozások esetében 56 százalék, a 250 fő feletti nagyvállalatoknál pedig 54 százalék volt.
Ágazatonként vizsgálva az adatokat elmondható, hogy kiemelkedően gyakran találkoztak a kereskedelem területén működő vállalkozások a jelenséggel: 74 százalékuk volt kapcsolatban késve fizető partnerrel, ami 5 százalékponttal magasabb a fél évvel ezelőtt mért aránynál. Nőtt a késedelmes fizetés gyakorisága az építőiparban is, a 2020. júliusi 58 százalékról 62 százalékra, ugyanakkor a feldolgozóiparban 67 százalékról 62 százalékra, az egyéb gazdasági szolgáltatás területén pedig 64 százalékról 54 százalékra csökkent a késve fizetők aránya. Ebben részben szerepet játszhat az, hogy a felmérésben résztvevő, egyéb gazdasági szolgáltatást végző cégek körében kiemelkedően magas, 13 százalék volt azon vállalkozások aránya, melyek legfeljebb 10 százalékos kapacitáson működtek (9 százalékuk pedig fel is függesztette a tevékenységét).
A válaszadó cégek átlagosan partnereik 14 százalékánál tapasztaltak késedelmes fizetést egynél többször, ami 4 százalékpontos csökkenést jelent 2020 júliusához képest, míg a fizetési határidőn túl befolyó összegek aránya az értékesítésen belül átlagosan 19 százalék volt, ami 1 százalékponttal alacsonyabb a fél évvel ezelőtti értéknél (lásd 2. ábra). Az eredmények alapján elmondható, hogy a vállalkozásoknak – a csökkenő tendencia ellenére – még mindig átlagosan több késve fizető partnerük van, és bevételeik nagyobb hányadát kapják meg késve a 2018. júliusban mért értékekhez képest.
Azon cégek aránya, amelyek vevőik késedelmes fizetése miatt legalább egyszer nem tudtak időben fizetni a beszállítóknak, az elmúlt fél évben 3 százalékponttal, 17 százalékra csökkent, megtörve ezzel a 2018 júliusa óta tartó emelkedő trendet: míg az ilyen cégek aránya 2018 januárjában 11 százalék volt, addig 2020 júliusában már a vállalkozások 20 százaléka válaszolta, hogy a megelőző egy évben előfordult a lánctartozás (lásd a 3. ábra).
A lánctartozást tapasztaló cégek aránya a 20-49 fő közötti vállalkozásoknál 19 százalék volt, az 50 fő felett foglalkoztató vállalatoknál ennél valamivel alacsonyabb, 16-17 százalék. Ágazatonként tekintve az építőipari cégek körében volt a legmagasabb az arányuk (23 százalék), miközben az egyéb gazdasági szolgáltatást végző vállalkozásoknak a 14 százaléka számolt be lánctartozásról a fél évvel ezelőtti 23 százalék után.
2020 második félévében a megkérdezett cégek 38 százalékával fordult elő, hogy legalább egyszer egy vagy több beszállítójuknak tartoztak – ez megegyezik a 2020 júliusában mért aránnyal. A 2021. januári adatok alapján a 250 fő feletti nagyvállalatokra volt leginkább jellemző a késedelmes fizetés (52 százalék), ami jelentős emelkedést jelent a 2020. júliusi 43 százalék és a 2019. júliusi 27 százalékhoz képest. A 20-49 fős vállalkozások 35 százalékánál, az 50–99 fős cégek 32 százalékánál, a 100-249 fő közötti vállalatoknak pedig a 36 százalékánál fordult elő a beszállítóknak való tartozás. Az ágazatokat tekintve az egyéb gazdasági szolgáltatást végző cégek körében volt a legalacsonyabb a legalább egyszer tartozók aránya (35 százalék), ami jelentős elmozdulást jelent a 2020. júliusi kiemelkedően magas 45 százalékhoz képest. Ugyanez az arány a feldolgozóiparban és a kereskedelemben 39-39 százalék, az építőiparban pedig 40 százalék volt.
A lánctartozás okozta problémák súlya a válaszadó cégek 60 százaléka szerint nem változott, 6 százalékuk szerint csökkent, míg 35 százalékuk szerint nőtt a felmérést megelőző féléves időszakban. A lánctartozás problémájának súlyosbodását érzékelő vállalkozások aránya 2020 júliusában 44 százalék volt, azt megelőzően utoljára a 2008-as gazdasági világválságot követő felmérésekben, 2009 januárjában és júliusában (46 és 47 százalék), valamint 2012 júliusában (38 százalék) haladta meg ezt a mértéket – miközben 2019 júliusában még mindösszesen 9 százalékon állt. A vállalkozások percepciója tehát nem követte le teljes mértékben a késedelmes fizetéssel és a lánctartozással kapcsolatos mutatók alakulását, ugyanakkor meg kell említeni, hogy ennél a kérdésnél volt a legmagasabb a „nem tudja” válaszok aránya (21 százalék). A negatív tendenciát érzékelő cégek aránya a 20–49 fős méretű vállalkozások körében volt a legalacsonyabb (31 százalék, 10 százalékuk pedig javulást érzékelt), míg a 100-249 fő közötti kategóriában a legmagasabb (37 százalék). Ágazatok szerint legkevésbé az építőipari cégek számoltak be arról, hogy a lánctartozás által okozott problémák súlya nőtt üzleti partnereik körében (24 százalék), a többi ágazat esetében 34-37 százalék közötti volt az arányuk.
