Még mindig a késve fizetés a legnagyobb gond

A késedelmes fizetésekből adódó pénzügyi nehézségek a mai napig valós fenyegetést jelentenek a vállalkozások versenyképességére. A csökkenő bevételek és az egyre gyakoribb likviditási problémák mellett még a jól teljesítő vállalkozások számára is nehéz a növekedés. A fejlesztések hiánya miatt gyakori a munkaerő leépítés és a létszámbővítés elhalasztása.

Mi lesz az árrésstop vége?
Belebukhat valaki az MNB-alapítványi botrányba?
Mik lennének egy új kormány legfontosabb teendői?

Online Klasszis Klub élőben Csillag Istvánnal!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a korábbi gazdasági és közlekedési minisztert!

2025. június 25. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Állandóan csúsznak a fizetéssel a vállalkozások - kép: Pixabay

Magyarországon még mindig komoly probléma a késve fizetés. Az Intrum Justitia felmérésében szereplő cégek túlnyomó része, a megkérdezettek 72 százaléka látja úgy, hogy a késve fizetés komolyan akadályozza a vállalkozások fejlődését. A késve fizetés mögött változatlanul a vevők pénzügyi nehézségei állnak. A folyamat gyakran lánctartozásokat indít be: aki késve jut a pénzéhez, az maga is gyakran késve fizet. (Az új Ptk. sem lendít sokat a helyzeten.)

A válság elhúzódó hatása hazánkban is jól kivehető. A vállalkozások fejlődési mutatói számos tekintetben romlottak. A megkérdezett vállalkozások 66 százaléka csökkenő árbevételről számolt be, és 59 százalékuk a túlélésért küzd. Miközben a fizetési idő hazánkban is stabilizálódni látszik a leírási veszteség 4,0 százalékról 4,3 százalékra nőtt az elmúlt évben. A megkérdezett cégek 44 százaléka mondta azt, hogy nem tervez további munkaerő-felvételt, és 32 százalékuk pedig elbocsátásokkal is számol. Összességében 95 százalék nem vár pozitív változást üzletmenetében és 33 százalékuk látja úgy, hogy az elkövetkező 12 hónap során növekedni fog a nem fizető ügyfelek száma. (Pedig vannak pozitív folyamatok, csökkennek a fizetési határidők.)

“Az Intrum Justitia 2014-es felmérésének eredményeiből egyértelműen látszik, hogy a késve fizetők jelentős rizikót jelentenek a vállalkozások napi üzletmenetében. A késedelmes fizetés csökkenti a likviditást, növeli a behajthatatlan követeléseket, és gátolja a további bővülést. A szigorú és következetes hitelezési szabályok alkalmazása az egyetlen járható út mind a kisebb vállalkozások, mind a nagyvállalatok számára, és ebben a követeléskezelőknek kulcsszerepük lesz a jövőben is.” - hangsúlyozta Felfalusi Péter, az Intrum Justitia vezérigazgatója. (A belföldi vállalatközi kifizetéseken belül a halasztott fizetés aránya a teljes volumen közel háromnegyedét tette tavaly ki, ami jelentős kockázatot jelentett a vállalkozásoknak.)

Ha fizetni kéne, de nincs miből
A mai gazdasági helyzetben bárkivel megeshet, hogy valamit nem tud határidőre kifizetni. A megoldáshoz viszont fontos, ne várjuk, hogy maguktól rendeződnek a dolgok! Szakértőnk, Vuray György segít, mit tegyünk ha a NAV-nak, egy szállítónak vagy a banknak tartozunk.
Az Unióban sem jobb a helyzet

Európai szinten sem jobb a helyzet: a cégvezetők 72 százaléka nem lát pozitív változást üzletmenetében, és 46 százalékuk a fizetési kockázat emelkedésére számít. A cégek 40 százaléka nem tervez munkaerő felvételt, 26 százalékuk pedig alkalmazottak elbocsájtását tervezi. A leírási veszteség Európában 3,0 százalékról 3,1 százalékra nőtt a tavalyi évhez képest, ami összeurópai szinten 360 milliárd eurót jelent.

A kutatás eredményei alapján továbbra is a skandináv országok és Svájc a legjobban fizető országok, legrosszabbul pedig Portugália, Görögország, Románia, Spanyolország és Olaszország teljesít. A veszélyzónában lévő országok - Ciprus, Görögország és Spanyolország - eredményei pedig tovább gyengültek a tavalyi felméréshez képest. Magyarország fenntartotta tavalyi helyét, így továbbra is a veszélyzónában, de annak tetején szerepel a fizetési kockázat tekintetében.

Jó hír azonban, hogy szektortól függetlenül folytatódik a 2012 óta tartó javuló tendencia, és mindenhol folyamatosan csökken a fizetési idő. A fizetés átlagos időtartama a fogyasztói szférában 34, a kereskedelmi szférában 47 az állami szférában pedig 58 nap. Egy további pozitív változás, hogy az EU-ban működő vállalkozások 86 helyett már átlagosan csak 80 napot várnak mielőtt kintlévőségeiket követeléskezelőnek adják. Ez a várakozási idő hazánkban magasabb, átlagosan 89 nap.

Véleményvezér

A fideszes oligarcháknak már annyi pénzük van, hogy lebegő luxusvillára is jut Tihanyban

A fideszes oligarcháknak már annyi pénzük van, hogy lebegő luxusvillára is jut Tihanyban 

A luxizás magyar császára nagyot villantott.
Gázra lépett a MÁV, pontosság és tisztaság helyett propaganda

Gázra lépett a MÁV, pontosság és tisztaság helyett propaganda 

A MÁV biztosítja a késést, a sző valódi és átvitt értelmében egyaránt.
Újabb furfangot eszelt ki a kormány a szabad sajtó betiltására Hadházy Ákos szerint

Újabb furfangot eszelt ki a kormány a szabad sajtó betiltására Hadházy Ákos szerint 

Csökken a normativitása a magyar társadalomnak.
Enyveskezű lehet Orbán Viktor barátja, nyomozást indított az Európai Ügyészség

Enyveskezű lehet Orbán Viktor barátja, nyomozást indított az Európai Ügyészség 

Vége az Európai Unió elnéző magatartásának.
Nincs lejjebb, utolsók vagyunk Európában

Nincs lejjebb, utolsók vagyunk Európában 

Tragikusan teljesít az Orbán-kormány.
A meggy és a málna kétszer annyiba kerül, mint tavaly

A meggy és a málna kétszer annyiba kerül, mint tavaly 

Nem jön össze a kisebb infláció.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo