A Lehman Brothers csődje óta eltelt hat évben összesen 184 982 hazai cég dobta be a törölközőt, helyükre viszont 286 249 új társaság lépett. Alaposan megfiatalodott tehát a hazai cégvilág, a vállalkozások mintegy fele hatévesnél nem idősebb.

Fél év alatt 62 százalékkal nőtt a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV) tartósan tartózó vállalkozók száma, míg a tartósan adós magánszemélyeké és egyéni vállalkozóké 3 százalékkal bővült. Százmilliárddal nagyobb a vállalkozások adótartozása.

Az országos 2,7 százalékos átlagnál jóval magasabb, 4,83-os az építőipar cégek bedőlési aránya. Az egyes építőipari ágazatokat vizsgálva megállapítható, hogy a magasépítés területén kiemelkedően magas, 5,29 százalék feletti bedőlési aránnyal kell számolni.

A statisztikák azt mutatják, hogy a nemzetközi faktoring ágazat sokkal jobban élte túl a pénzügyi válságot és a globális recessziót, mint az egyéb pénzügyi szolgáltatást kínáló szektorok, s az idén a magyar faktoring piac is újra beindult.

Jelentős számban térnek át az azonnali fizetésre a magyar vállalkozások: a halasztott fizetés és ezzel együtt a szállítói hitelezés hazai gyakorlata jelentősen visszaesett tavalyhoz képest. Újabb pozitív fordulat, hogy a régióban újra Magyarországon a legalacsonyabb a késve fizetések aránya.

A csaknem 600 ezer magyarországi cég közel egymillió tulajdonosa és cégvezetője szövevényes kapcsolati hálót alkot, s a vállalkozások jelentős része kapcsolódik tönkrement, bedöntött vagy adósságot görgető más cégekhez.

Az elmúlt egy év alatt 8,6 százalékkal nőtt a vállalkozások és magánszemélyek adótartozása, és elérte a 2160 milliárd forintot. Van olyan cég, ahol már ötvenkétszer csengetett az adóvégrehajtó.

A számlák fizetésében és behajtásában fegyelmezettebbek, üzleti partnereik kiválasztásakor pedig körültekintőbbek lettek a nyugat-európai cégek, jelentősen javult az általános fizetési morál. Azonban továbbra sem árt az óvatosság a cégek részéről, hiszen a 2014-re várt alacsony mértékű nyugat-európai gazdasági fellendülés gyenge lábakon áll, a túlzott kockázatvállalás pedig csődhullámot idézhet elő.

Amennyiben a vevő 2013. július 1-jétől fizetési késedelembe esik, számlaként – a késedelmes fizetésből adódó követelés behajtásának költségeire – 40 eurónak megfelelő átalány fizetésére kötelezhető. Na de pontosan mikor?

Általánosságban elmondható, hogy javul a magyar vállalkozások fizetési fegyelme, de még így sem árt az óvatosság, mivel késés esetén átlagosan 45 napot kell várnia egy számlakibocsátónak, mire a pénzéhez jut.

A késedelmes fizetésekből adódó pénzügyi nehézségek a mai napig valós fenyegetést jelentenek a vállalkozások versenyképességére. A csökkenő bevételek és az egyre gyakoribb likviditási problémák mellett még a jól teljesítő vállalkozások számára is nehéz a növekedés. A fejlesztések hiánya miatt gyakori a munkaerő leépítés és a létszámbővítés elhalasztása.

A mai gazdasági helyzetben bárkivel megeshet, hogy valamit nem tud határidőre kifizetni. A megoldáshoz viszont fontos, ne várjuk, hogy maguktól rendeződnek a dolgok! Szakértőnk, Vuray György segít, mit tegyünk ha a NAV-nak, egy szállítónak vagy a banknak tartozunk.

Az új Ptk. hatálybalépése után jelentős kockázatot vállalnak azok a magyar cégvezetők, akik forgalmuk nagy részét utólagos fizetéssel, hosszú fizetési határidőkkel bonyolítják. A tavaly uniós rekordot döntő hazai szállítói hitelezési arány miatt 2014-ben felértékelődik a naprakész céginformáció, a hitelbiztosítás és a professzionális követeléskezelés szerepe a magyar kkv-k között.

Tavaly évek óta először ismét fellendülés volt tapasztalható az építőiparban, ágazati szereplők szerint azonban a helyzet inkább a nagy cégeknek kedvez, a kisebb vállalkozások szinte állandó finanszírozási gondokkal küzdenek.

Pozitív folyamat indult be a magyar gazdaságban, jelentősen javult ugyanis a cégek számlafizetési fegyelme az elmúlt évben, és csökkentek a fizetési határidők és az átlagos késedelmek is.

A hitelfelvételi lehetőségek beszűkülése miatt egymásnak hiteleznek a magyar vállalkozások – ez pedig a hitelbiztosítások idei állománynövekedésében is nyomon követhető. A késve fizetések magas aránya miatt a teljes magyar vállalatközi forgalom negyede szállítói hitel, a hitelbiztosítók pedig minden eddiginél magasabb, közel 2000 milliárd forintos állományt biztosítanak.

Továbbra is a hazai vállalkozások viselik a magyar gazdaság finanszírozási kockázatának oroszlánrészét: a belföldi vállalatközi kifizetéseken belül a halasztott fizetés aránya a teljes volumen közel háromnegyedét teszi ki. Ami különösen rossz jel, hogy a kifizetetlen exportszámlák aránya brutálisan megnőtt, tehát az exportnak is megvan a maga árnyoldala: jól kell megválasztani a külföldi partnereket.

Az elmúlt három évben folyamatosan és nagymértékben nőtt a cégbedőlések aránya, és ez a trend 2012-ben is tovább folytatódott. 2012-ben 4,07 százalékos cégbedőlési arány jellemezte a magyar cégvilágot, azaz átlagosan 100 cégből több mint négy alig egy év alatt fizetésképtelenné vált. Az iparágakat tekintve továbbra is az építőipar, a megyék közül Nógrád megye cégei a legkockázatosabbak.

Március közepétől 30 nap lehet a fizetési határidő minden kereskedelmi ügyletben. A késedelmi kamat a jegybanki alapkamat plusz 8 százalékpontra nőhet, és plusz behajtási költségtérítés is jár az eladónak. A rövidebb fizetési határidő kötelezettsége radikálisan javíthatná a kis- és középvállalkozások likviditását.

Csődeljárási, illetve adatvédelmi szabályozásról tárgyaltak pénteki informális találkozójukon Dublinban az uniós országok igazságügyi miniszterei. A szabályozók szerint jobban kellene védeni a cégek hitelezőit, ugyanakkor lehetőséget kellene adni a bajba került cégeknek is a túlélésre.

A vállalati hitelpiacon az idén nem várható javulás. A szűk források, az emelkedő hitelköltségek újabb megpróbáltatásokat jelenthetnek a válság korábbi hullámait túlélő, forráshiányos vállalkozások számára. A finanszírozás területén is szemléletváltásra van szükség.

A belföldi halasztott fizetések 72%-os aránya miatt 2012-ben a kis és közepes vállalkozások viselik a magyar gazdaság finanszírozási kockázatának túlnyomó részét - derül ki az Atradius Fizetési Szokások Barométer legfrissebb adataiból. A négy kelet-közép-európai ország vállalatközi fizetési szokásait vizsgáló felmérés szerint a hazai vállalkozások által kiállított belföldi számlák értékének közel 1/3-át határidőn túl egyenlítik ki, a megkérdezettek pedig nem számítanak a helyzet látható javulására a következő hat hónapban.

A vállalatok finanszírozásában továbbra is előkelő helyet foglal el a bankhitel, ám a gazdasági válság kitörése óta eltelt három év során jelentősen zsugorodott azon vállalkozások köre, melyek e finanszírozási formát terveznék igénybe venni. A banki és pályázati finanszírozással szemben a tulajdonosi kölcsön és tőkeemelés szerepe ugyanakkor erősödik - derül ki a GfK Hungária Corporate Banking Monitor felméréséből.

Az európai vállalati számlák értékének közel egyharmadát késve egyenlítik ki, 6 százalékuk legalább 60 napja lejárt, míg 3 százalékukat sohasem fizetik ki - derül ki az Atradius Hitelbiztosító 13 nyugat- és dél-európai ország, valamint Törökország vállalati fizetési szokásait áttekintő legfrissebb tanulmányából. Az Atradius Fizetési Szokások Barométer szerint a helyzet Görögországban a legrosszabb, ahol a 90 napon túli tartozások aránya megközelíti a 20 százalékot.