Nemfizetési népszokások - A számlák harmada késik

Az európai vállalati számlák értékének közel egyharmadát késve egyenlítik ki, 6 százalékuk legalább 60 napja lejárt, míg 3 százalékukat sohasem fizetik ki - derül ki az Atradius Hitelbiztosító 13 nyugat- és dél-európai ország, valamint Törökország vállalati fizetési szokásait áttekintő legfrissebb tanulmányából. Az Atradius Fizetési Szokások Barométer szerint a helyzet Görögországban a legrosszabb, ahol a 90 napon túli tartozások aránya megközelíti a 20 százalékot.

A vállalati hitelezés megtorpanása - négy évvel a gazdasági válság kirobbanása után is - jelentős problémákat okoz Európában: a vállalkozások erősödő szállítói hitelezési kockázattal, valamint késedelmes fizetéssel szembesülnek. Az Atradius Fizetési Szokások Barométerének legfrissebb, májusi felmérésében 14 európai ország - Ausztria, Belgium, Dánia, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Németország, Nagy-Britannia, Olaszország, Spanyolország, Svédország, Svájc és Törökország - közel 3 000 vállalkozását kérdezték meg ügyfeleik fizetési szokásairól. A válaszokból kiderült, hogy - elsősorban likviditási problémák miatt - háromszor annyian számítanak a szállítói hitelezés kockázatainak növekedésére a következő hat hónapban, mint ahányan arra, hogy a helyzet javulni fog.

Tovább romlik a helyzet a vállalati hitelpiacon
Tovább szigorodtak a vállalati hitelezés feltételei Magyarországon 2012 első negyedévében, bár erre a vártnál szűkebb körben került sor. A feltételek jövőbeni enyhülésére a bankok többsége nem számít a drasztikus hitelszűke kockázata fennmaradt - derül ki a Magyar Nemzeti Bank június elején megjelent hitelezési felméréséből. A felmérés megállapítja, hogy bár az első negyedévben a hitelfeltételek tovább szigorodtak, a szigorító bankok aránya az előző negyedévhez képest csökkent. A vállalati szegmensben a bankok válaszai alapján továbbra sem várható fordulat: a következő félévben is a hitelezési feltételek szigorodására számítanak a pénzintézetek. A képet árnyalja, hogy korábban a bankok többsége jelentős szigorítást várt 2012 elejére, de a 3 éves EKB hiteltendereknek is köszönhetően végül jóval kevesebb bank változtatta ebbe az irányba feltételeit. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy drasztikus hitelszűke nemcsak a hitelezési feltételek egyszeri jelentős szigorítása esetén alakulhat ki, hanem kialakult helyzet tartós fennmaradása esetén is - áll a jegybank összefoglalójában.

A cégvezetők borús jövőképét az Atradius piaci statisztikái is alátámasztják: a felmérésben résztvevő országokban a kibocsájtott számlák összértékének 30 százalékát csak késedelmesen, 3 százalékát pedig egyáltalán nem fizetik ki. Ugyancsak általánosan jellemző, hogy a már lejárt számlák mintegy ötöde 60 napon túli tartozás.

Nem meglepő módon a vizsgált országok közül Görögországban a legrosszabb a helyzet, ahol a felmérés 30 százalékos átlagával szemben a céges számlák 41,1 százalékát egyenlítik ki késedelmesen. Nem sokkal jobb a helyzet Olaszországban és Írországban sem, ahol ugyanez az arány 39,5 illetve 38,2 százalék. A 90 napon túli tartozások aránya átlagosan 6 százalék volt a vizsgált piacokon, azonban a fent említett országok itt is kilógnak a sorból: Görögországban 18,7, Olaszországban 11,7, Írországban pedig 6,5 százalék a 3 hónapnál régebben lejárt számlák aránya. A dél-európai országok vezetik a nemfizetési toplistát is: Görögországban a belföldi számlák 7,4, míg Olaszországban 5,4 százalékát egyáltalán nem fizetik ki.

Ami a halasztott fizetés arányát illeti, az átlagos értékek alig változtak egy év alatt: a cégek belföldi partnereiknek az esetek 52,5, míg külföldiekkel kapcsolatban az esetek 46 százalékában adták meg a halasztott fizetés lehetőségét. Egy évvel korábban 46 illetve 44 százalék volt az arány. Ugyanakkor, Görögország és Törökország esetében az átlagtól rendkívül eltérő értékeket mért az Atradius, elsősorban a belföldi kereskedelem területén. Görögország vállalkozásai a második, míg Törökországé a harmadik helyen állnak a legnagyobb arányban halasztott fizetést nyújtó szállítók listáján 66,1 illetve 65,8 százalékos értékükkel; ezen a területen egyedül Spanyolország cégei előzik meg a két országot 73,1 százalékos aránnyal. A határon átnyúló üzletek esetén az írek a legengedékenyebbek, ők külföldi számláik 69,4 százaléka esetében engedélyezték a halasztott fizetést.

Likviditási problémák a háttérben
A késedelmes fizetés háttérében meghúzódó okok sem változtak az elmúlt egy évben: a megkérdezett vállalkozások túlnyomó többsége továbbra is likviditási problémákkal küzd, és fizetőképessége fenntartása érdekében, kényszerűségből választja a szállítói hitelezést. Belföldi számlák esetében a megkérdezettek 66,8, külföldiek esetében pedig 46,2 százaléka mondta azt, hogy egyszerűen nincs elég pénze fizetni.

A vizsgált piacokon a fizetési határidők átlagos hossza belföldi forgalomban 39,4 nap, határon átnyúló ügyletek esetén pedig 34,6 nap volt. 2011-ben belföldi számlák esetén 35, külföldiek esetén pedig 36 nap volt az átlagos fizetési határidő, azaz vállalkozások láthatóan engedékenyebbek lettek hazai vevőikkel szemben. A belföldi vevőknek adott fizetési határidők esetében Törökország és Görögország vezet: 84,7, illetve 74,6 nap áll a vevők rendelkezésére a számla kiegyenlítésére. A lista másik végén Ausztria és Németország helyezkedik el, jóval szigorúbb 21,3, illetve 22 napos átlagos fizetési határidőkkel. Külföldi vevők esetén ugyancsak a mediterrán országok vállalkozásai a legengedékenyebbek: a spanyol vállalatok 51,1, míg a törökök 43,1 napon belül várják számláik ellenértékét. A skála túloldalán ismét Ausztria áll, ahol átlagosan 24,3 nap határidőt adnak a külföldi vásárlóknak.

„Az európai gazdasági környezetben továbbra is sok a bizonytalansági tényező. A Görögország euróövezeti tagságával kapcsolatos aggályok, valamint a kontinens számos országára jellemző gyenge gazdasági kilátások miatt a késedelmes és a nemfizetési esetek számának növekedésére számítunk. Európa egészében a fizetésképtelenségi eljárások számának 5-10 százalékos növekedése várható, ilyen kilátások mellett pedig a nemfizetési kockázatok kezelése életbevágóan fontos lesz" - állítja Vanek Balázs, az Atradius Hitelbiztosító országigazgatója.

A késedelmes fizetés, illetve a nemfizetési kockázatok ellen a megkérdezett cégek 48,6 százaléka tett már valamilyen lépést: az aktív hitel- és követelésmenedzsment, felszólító levelek kiküldése, a vevők hitelképességének ellenőrzése, valamint a biztonságosabb fizetési megoldások előírása tartoznak a leginkább alkalmazott módszerek közé. A fizetésösztönző eszközök közül egész Európában egyre népszerűbb a lejárat előtti fizetést honoráló kedvezmény: a megkérdezettek csaknem 35 százaléka adott már ilyet vevőinek, Olaszországban pedig ez az arány a 60 százalékot is meghaladja.

Véleményvezér

Semmi nem fog Magyar Péteren

Semmi nem fog Magyar Péteren 

Ezúttal komoly kihívóra lelt Orbán Viktor.
Ha valaki féláron szeretne friss gyümölcsöt csak Bécsbe kell kiugrania

Ha valaki féláron szeretne friss gyümölcsöt csak Bécsbe kell kiugrania 

Hol van már Magyarország egykori olcsósága.
A fideszes oligarcháknak már annyi pénzük van, hogy lebegő luxusvillára is jut Tihanyban

A fideszes oligarcháknak már annyi pénzük van, hogy lebegő luxusvillára is jut Tihanyban 

A luxizás magyar császára nagyot villantott.
Gázra lépett a MÁV, pontosság és tisztaság helyett propaganda

Gázra lépett a MÁV, pontosság és tisztaság helyett propaganda 

A MÁV biztosítja a késést, a sző valódi és átvitt értelmében egyaránt.
Újabb furfangot eszelt ki a kormány a szabad sajtó betiltására Hadházy Ákos szerint

Újabb furfangot eszelt ki a kormány a szabad sajtó betiltására Hadházy Ákos szerint 

Csökken a normativitása a magyar társadalomnak.
Enyveskezű lehet Orbán Viktor barátja, nyomozást indított az Európai Ügyészség

Enyveskezű lehet Orbán Viktor barátja, nyomozást indított az Európai Ügyészség 

Vége az Európai Unió elnéző magatartásának.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo