A mélyépítés és az egyéb szaképítés területén tevékenykedő cégek esetén is 3,5 százalék feletti a fizetésképtelenné válási arány. A szektor számlafizetési fegyelme is rosszabb, mint az országos átlag, ráadásul az elmúlt időszakban átlagosan tovább is nőttek a fizetési késedelmek. A Bisnode elemzéséből kiderül, hogy több mint 55 ezer társas vállalkozás folytat ma Magyarországon építőipari tevékenységet, mellyel az egyik legtöbb céget tömörítő szektor. Az építőiparral foglalkozó cégek 36,7 százaléka magasépítéssel, 9,8 százaléka mélyépítéssel, 53,5 százaléka egyéb szaképítéssel foglalkozik. Az elemzés nem tartalmazza az egyéni vállalkozókat, valamint azon társas vállalkozásokat sem, amelyek nem főtevékenységként jelöltek meg valamilyen építőiparral kapcsolatos TEÁOR számot.
Területileg az összes cég számához viszonyítva Nógrád, Jász-Nagykun-Szolnok és Komárom-Esztergom megyében tevékenykedik a legtöbb vállalkozás az építőiparban. A fővárosban, Zala és Vas megyében képviseltetik magukat a legkisebb arányban a szektorból kikerülő cégek. Az elmúlt 12 hónapra vonatkozó bedőlési arány (csődök és felszámolások cégszámhoz viszonyított száma) alapján azt látjuk, hogy a magasépítéssel foglalkozó vállalkozások jóval nagyobb arányban válnak fizetésképtelenné, mint a mélyépítők vagy az egyéb építési szakmunkákat végzők.
Egy éven belül a szaképítési munkákat végzők 3,63 százaléka válik csak fizetésképtelenné, míg a magasépítők 5,29 százaléka derül ki a Bisnode elemzéséből. A mélyépítés a középmezőnyben foglal helyet 4,24 százalékos bedőlési arányával. Általánosságban azonban elmondató, hogy minden építőipari ágazatra az országos átlagnál (2,7 %) jóval magasabb bedőlési arány jellemző.
Megyei szinten az építőipari cégek bedőlési aránya jelentős szórást mutat. Heves megyében a legnagyobb a szektor cégeinek bedőlési aránya, mely megközelíti a 10 százalékot (9,64%). Itt egy éven belül minden 10. építőipari cég fizetésképtelenné válik. Győr-Moson-Sopron megyében a legalacsonyabb ez a szám (2,46%). Heves, Nógrád, Jász-Nagykun-Szolnok, Csongrád és Szabolcs-Szatmár megye azok a területek, ahol a legnagyobb mértékű az építőipari cégek fizetésképtelenné válásának aránya. Általánosságban elmondhatjuk, hogy a keleti országrészben vannak a legnagyobb veszélyben az építőipari cégek. Pest és Győr-Moson-Sopron megye csupán az a két terület, ahol az országos átlagnál is kisebb az építőipari vállalkozások bedőlési aránya. (Más szektorokban is a keleti országrészben nagyobb a kockázat.)
Amennyiben az elmúlt 12 hónapot vetjük össze az ezt megelőző azonos hosszúságú időszakkal, megállapítható, hogy a felszámolások és a végelszámolások száma is csökkent az építőiparban. Egy részük helyét azonban átvették a kényszertörlések, melyek száma az elmúlt egy évben az 5500-at is meghaladták. Érdekesség, hogy a cégek számához viszonyítva a mélyépítés területén történt a legtöbb kényszertörlés, itt a cégek 7,2 százalékát érintette ilyen eljárás, míg a magasépítés területén csupán 6,8 százalék ez az arány.
Az elmúlt 12 hónapban 14 százalékkal nőtt az építőiparban alakított új cégek száma. Jelenleg havonta átlagosan 268 cég alakul a teljes szektorban. A működő cégek számához viszonyítva a legnagyobb mértékű az új vállalkozások aránya a mélyépítés területén, de a magasépítés terén is igen magas az arányuk.
Keleti József, a Bisnode nemzetközi cégminősítő cégcsoport ügyvezető igazgatója elmondta, hogy az építőiparra magas bedőlési aránya miatt különösen oda kell figyelni. Azt gondolnánk, hogy a mélyépítéssel foglalkozó építőipari cégek sokkal jobban teljesítenek, de a számok azt mutatják, hogy ezen a területen is igen magas a fizetésképtelenné válás valószínűsége. Ráadásul a számokból az is jól látszik, hogy területileg igencsak eltérő az építőipari vállalkozások fizetésképtelenségének alakulása. A szakember elmondta azt is, hogy mivel a nagyszámú cégmegszűnések mellett egyre több új vállalkozás alakul a szektorban, ezért különösen fontos az új cégek tulajdonosainak és vezetőinek megvizsgálni korábbi kapcsolatait is. A szektorra ugyanis kifejezetten jellemző, hogy egy tartozásokat maga mögött hagyó cégtulajdonos új vállalkozást alakít. A magyar cégek 2013-ban számláik 51,4%-át fizették ki határidőben, ezzel az értékkel hazánk az európai országok túlnyomó többségét megelőzi fizetési fegyelem terén.
Az építőiparra ráadásul az országos átlagnál is rosszabb számlafizetési fegyelem jellemző. A magyar átlagos fizetési határidő jelenleg 29 nap körül mozog, mely az építőiparban 39 nap. Így az iparágban egy utalásos számlán általában jóval 30 nap feletti határidőt szabnak meg. Az egyes területek között az átlagos fizetési határidő jelentős szórást mutat: míg a mélyépítés terén az átlagos fizetési határidő az 54 napot is meghaladja, ez a magasépítés és az építőipari szakmunkák terén 34-36 nap körül mozog. A késedelmek is igencsak meghaladják a magyar 18 napos átlagot, ugyanis az építőiparban átlagosan 26 napos késéssel fizetik a számlákat. A 3 ágazat közül a késés a magasépítés területén a legmagasabb, itt átlagosan 35 napot késnek a cégek a fizetéssel.
A KSH adatai azt mutatják, hogy az építőipar teljesítménye az elmúlt időszakban nőtt. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint az építőipar termelése áprilisban 27,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az épületek építése 9,6 százalékkal, az egyéb építményeké 46,5 százalékkal emelkedett. Feltehetően a teljesítmény növelésében egy stabilabb cégkörnek jutott szerep, mivel a cégbedőlések száma, valamint a szektor fizetési fegyelme nem támasztja alá a javulást. Ebből következik, hogy van egy szűkebb építőipari cégkör, aki már fejlődni tud, de sajnos egy részük még mindig nehézségekkel küzd, mivel a szektor cégeinek fizetési késedelme nőtt az elmúlt időszakban. A kereslet élénkülése és a stabilabb cégréteg fejlődése egyre több építőipari céget indíthat el a gyarapodás útján.
