Óvodáskorú a magyar cégvilág

A Lehman Brothers csődje óta eltelt hat évben összesen 184 982 hazai cég dobta be a törölközőt, helyükre viszont 286 249 új társaság lépett. Alaposan megfiatalodott tehát a hazai cégvilág, a vállalkozások mintegy fele hatévesnél nem idősebb.

Kép: Pixabay

Az idén, az első három negyedévben 25 027 vállalkozást töröltek, és egyidejűleg 20 649 újat jegyeztek be a cégnyilvántartásba. A válság kezdete óta ez az első év, hogy a törölt cégek száma meghaladja az újonnan alapítottakét. Az adatokat összevetve: ebben az esztendőben 17 százalékkal több társaság húzta le a rolót, mint amennyi kitette az új cégtáblát – tájékoztat a feketelista.hu. A portál kimutatása szerint korábban a cégalapítási kedv, illetve a kényszer minden esztendőben túlnőtte a vállalkozásukat feladók számát. A társas vállalkozások száma a hat év alatt idén szeptemberre 644 812-re nőtt. (Az idei évben egyébként minden eddiginél több cég szűnt meg, de a helyzet pikantériája, hogy már nem az építőipar vezeti a legingatagabb szektorok listáját.)

Szigorodtak az alapítás feltételei

A cégmozgásokban az idén bekövetkezett fordulat azzal magyarázható, hogy kezd konszolidálódni a piac, a befektetők többsége igyekszik megtartani megszerzett helyét a vállalkozói térképen, másrészt kevesebben vállalják egy új cég indításával járó kockázatokat. Hozzájárulhatott a trendváltáshoz az is, hogy időközben módosításokkal alaposan szigorították az új cégnyitás feltételeit. Az adóhatóság ugyanis már az adószám-regisztrációs eljáráskor kiszűri az üzleti világból azokat a személyeket, akik korábban visszaéltek az egyszerű és gyors cégalapítás lehetőségeivel – írja a feketelista.hu. Az eddigi tapasztalatok szerint az adóhatóság a kérelmek 6-8 százalékánál találkozik olyan indokkal, amely szükségessé teszi az adószám-regisztráció lefolytatását. Olyan esetekről van szó, amikor a kérelmező személyről kiderül, hogy egy korábban köztartozással megszűnt cégben vezető tisztségviselőként működött közre. Megszigorodtak a cégalapítás feltételei annak következtében is, hogy a bejegyzési kérelem elbírálásánál a bíróságok szélesebb körben vizsgálják a körülményeket, például a szükséges okiratok tartalmát. Összességében: az ügyintézés során jelentősen növekedett a bírói kontroll.

A cég „erkölcsi bizonyítványa”

A hatályos gyakorlat szerint egy vállalkozás a cégjegyzékből való törlés után szűnik meg. A törlést az illetékes cégbíróság rendelheti el, de megteheti ezt az állami adóhatóság is, az adószám alapján nyilvántartásba vett adózóval. A törlés leggyakoribb esete a társaság felszámolása, illetve végelszámolása, de oka lehet a társasági forma változása, a cégből való kiválás vagy összevonás. Az utóbbi esetekben is kérni kell a jogelőd cég törlését. A cégbírósági adatok szerint az idén a törléssel megszüntetett cégek mintegy felét (11 515) felszámolással vezették ki a piacról. Jellemző, hogy a végelszámolások nagyobb része is felszámolással végződik.

Kétezer milliárd az „ablakban”
Az elmúlt egy év alatt 8,6 százalékkal nőtt a vállalkozások és magánszemélyek adótartozása, és elérte a 2160 milliárd forintot. Van olyan cég, ahol már ötvenkétszer csengetett az adóvégrehajtó.
A hatósági szigorítások kétségtelenül hozzájárultak a gazdasági élet tisztulásához, de azzal ezután is számolni kell, hogy a csalók, mások bizalmával visszaélők ismételten megpróbálkoznak majd tisztességtelen úton előnyhöz jutni , üzletfelüket becsapni. Egy megállapodás, üzlet megkötése előtt hasznos és tanácsos ellenőrizni a kiválasztott fél referenciáit. Adatbázisunk tizennégy közhiteles állami szervezet összes, mintegy félmillió cégre vonatkozó döntéseit tartalmazza. A cégtörlés mellett nyomon követhetők például az adóvégrehajtás alatt álló cégek köre, a felszámolás, végelszámolás alatt álló cégek adatai, a társaságok adótartozása, munkaügyi elmarasztalásai. Az érdeklődő egyetlen klikkeléssel hozzáférhet az érintett cég teljes „erkölcsi bizonyítványához”, így nagyobb eséllyel kerülheti ki a csalókat, megelőzheti a későbbi veszteségeket – tájékoztat Iklódi András, a feketelista.hu főszerkesztője.

Régiós helyzetkép a cégvilágról

Az idén mind a tizenkilenc megyében több céget töröltek, mint amennyit a piacra engedtek. A legkiegyensúlyozottabb Pest megye egyenlege, ahol 2712 cég törlését 98 százalékban pótolta 2661 új vállalkozás belépése. Nem sokkal szűkebb az „olló” (94 százalékos) Hajdú-Bihar megyében; itt 858 cégtörlésre 803 új nyitása jutott. Győr-Moson-Sopron megyében sem csökkent lényegesen a vállalkozások száma, mert bár megszűnt 836 cég, de alakult is 737, így 88 százalékban pótolták a piacról kizártakat.

Az ország gazdasági régióinak helyzetét is jellemzi, hogy a legtöbb cégtörlésre – Pest megyét nem számítva – Borsod-Abaúj-Zemplén megyében került sor, és a megszűnt 1285 vállalkozás helyét cs ak 57 százalékban sikerült betöltenie az újonnan bejegyzett 736 társaságnak. Az észak-kelet-magyarországi térséget illetően: Nógrád megyében csak 53 százalékig (358 törölt és 190 újonnan alapított cég), Szabolcs-Szatmár megyében pedig a 917 megszűnt céget csak 70 százalékig pótolta a 644 új vállalkozás indítása. A céglétszámban leginkább megfogyatkozott megyék közzé sorolható még Zala megye; itt a megszűnt 664 társaság helyére 357 új vállalkozást jegyeztek be (54 százalékos arány), Baranyában 978 társaság nevét törölték és 576 új cég neve került be a nyilvántartásba (59 százalék).

Budapest és Debrecen a legjobb

Tizennégy nagyvárosunk vállalkozási „demográfiájáról” is kimutatás készült. Ebből kiderül: egyedül Debrecenben sikerült több új cégnek elindulnia, mint amennyit a hatóságok törléssel megszüntettek. A cívisvárosban az idén 507 vállalkozás tűnt el a piacról, és 509 új cég jelent meg. A legnagyobb arányú és igencsak kiegyenlített cégmozgás idén is Budapesten tapasztalható. Az első kilenc hónapban 9204 fővárosi cég jutott a törlés sorsára, ám egyidejűleg 8958 társaság alakult, így 97 százalék erejéig pótolták a kiesőket – összegzi a feketelista.hu. Szeged is ebbe a körbe tartozik; a városban az idén 438 cégtáblát kellett leszerelni, helyettük viszont 433 újat tehettek ki a cégalapításra vállalkozók. A fővárost nem számítva, a legtöbb cégtörlést (556) a miskolci vállalkozók szenvedték el, újak alapításával viszont alig feleannyian (274) próbálkoztak. Ehhez csaknem hasonló (53 százalékos) Székesfehérváron és Zalaegerszegen is a töröltek és céget nyitók aránya. A leggyengébb összevetést Tatabányáról regisztrálja a statisztika, ahol a 262 bezárt cég helyét mindössze 116 új alapítású társaság próbálja elfoglalni. A város üzleti életének ellentmondásait jelzi, hogy 2008 és 2011 között – a megszűntek ellensúlyozására – minden évben legalább másfélszer több cég alakult, addig az utóbbi három esztendőben folyamatosan jelentős mínusszal zár a helyi „cégtársadalom”.

MÉG MINDIG 46 NAP PÉNZHEZ JUTNI
Az átlagos fizetési határidő Magyarországon évek óta 29-30 nap körül mozgott, de 2014 első negyedévében már 25 napos átlagos fizetési határidő volt jellemző, derül ki a Bisnode fizetési tapasztalat program adataiból. Az átlagos fizetési késedelem tekintetében mérsékelt növekedés jellemezte 2014 első negyedévét 2013 első három hónapjához képest. Ma – késedelem esetén – átlagosan 18 napot késnek számláik kiegyenlítésével a cégek, míg egy évvel korábban ez az érték 17 nap volt. Ma számláik 67 százalékát fizetik ki időben a cégek, míg egy évvel korábban ez az arány csak 59 százalék volt, azaz ezen a területen javulás tapasztalható. A legnagyobb fizetési határidővel a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásával foglalkozó vállalkozásoknál, a vegyiparban és a papíriparban kell számolni, ahol 40 nap feletti az átlagos számlafizetési határidő. A leghosszabb időt késő szektorok listáján szintén szerepel a vegyipar és a papíripar, ezen kívül pedig az ingatlanügyletek azok, amelyek kiemelkedően magas fizetési késedelemmel rendelkeznek. Ezekben az iparágakban 33 nap feletti az átlagos késedelem.Keleti József, a Bisnode csoport Country Managere elmondta, hogy a számlafizetési szokások vizsgálata értékes és aktuális információval látja el a cégeket, egy-egy hitelezési döntés meghozatalakor. Ugyan a számok az elmúlt időszakban javultak, de a 46 napos átlagos pénzhezjutási idő így is igen magas. Keleti József azt javasolja, hogy valamennyi cég minden szerződéskötés előtt alaposan vizsgálja meg üzleti partnerei kockázatosságát, illetve számlafizetési szokásait, valamint üzleti kapcsolataik során folyamatosan figyeljék ezek változását is.  (A Piac&Profit szakértője itt segít, hogy mit tehetünk, hogy ne lépjenek le a pénzünkkel.)

Véleményvezér

A Visegrádi Négyek közül Magyarország fogadta be a legkevesebb ukrán menekültet

A Visegrádi Négyek közül Magyarország fogadta be a legkevesebb ukrán menekültet 

A magyar humanitárius segítség az ukránoknak minimális.
Mikor van karácsony Orbán Viktor szerint?

Mikor van karácsony Orbán Viktor szerint? 

Az ortodox karácsony januárban van, a nyugati keresztény pedig decemberben.
Egy ország jólétének alapja, hogy van-e egy erős jómódú középosztálya

Egy ország jólétének alapja, hogy van-e egy erős jómódú középosztálya 

Hiányoznak az alapfeltételei egy jóléti Magyarországnak.
Hadházy Ákos olyan gyerekintézményt talált, ahol luxusban fürdenek a kicsik

Hadházy Ákos olyan gyerekintézményt talált, ahol luxusban fürdenek a kicsik 

Az állam kiegyensúlyozó szerepe felborult.
Több ezer szíriai menekült indult haza Törökországból

Több ezer szíriai menekült indult haza Törökországból 

A szírek hazavágynak.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo