Az elmúlt 12 hónapban a cégek átlagosan 27 napos fizetési határidővel egyenlítették ki számláikat. Egy évvel korábban ez az érték még 29 nap volt – derül ki a Bisnode adataiból. A csökkenést valószínűleg az is eredményezte, hogy egy tavaly nyáron életbe lépett törvénymódosítás szerint nyomós ok nélkül nem lehet megállapítani 30 napnál nagyobb fizetési határidőt. Természetesen a törvény ellenére létezik egy olyan cégkör, amely továbbra is magasabb fizetési határidőket alkalmaz, de általánosságban elmondható, hogy Magyarországon csökkent a cégek által megszabott átlagos fizetési határidő. (A kinnlevőségek kezelése jelentősen változott az új Ptk. hatálybalépésével.)
A legnagyobb fizetési határidővel a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása területén, a papíriparban, a vegyiparban, a mezőgazdaságban és a gépiparban tevékenykedő cégek esetén kell számolni. Az elektronikai cikkeket gyártóknál a fizetési határidő megközelíti az 50 napot is, a többi szektorban pedig 35 és 40 nap körül mozog.
Kiugróan magas – 37 nap feletti – fizetési határidőt szabnak Borsod-Abaúj-Zemplén megye cégei, de Somogy, Zala és Jász-Nagykun-Szolnok megyében is átlagosan 30 nap feletti fizetési határidőt alkalmaznak. Azoknak kell a leghamarabb kiegyenlíteniük számláikat, akik Győr-Moson-Sopron megyei, budapesti vagy Tolna megyei vállalkozásoknak tartoznak. (A szállítói hitelezés még mindig komoly probléma a magyar gazdaságban.)
A fizetési határidők alakulása nem ad teljes képet arról, hogy milyen a cégek fizetési fegyelme, mivel a határidők változása függhet egy iparág szezonalitásától vagy a törvényi változásoktól, illetve a szokásjogtól is. Ezeknek a számlafizetési késedelmekkel együtt történő vizsgálata azonban már jó alapot szolgáltat a cégvilág fizetési moráljának felmérésére.
A Bisnode szerint – ha az elmúlt 12 hónap átlagát vetjük össze az ezt megelőző 12 hónappal –, azt láthatjuk, hogy szerencsére azok is csökkentek, ugyanis az elmúlt időszakban a korábbi 21 napos számlafizetési késedelem 18 napra csökkent, ami határozottan pozitív trendnek mondható. A legnagyobb fizetési késedelemmel az oktatásban, a papíriparban és az ingatlanügyletek területén tevékenykedő cégek esetében számíthatunk. Ezekben a szektorokban a 30 napot is meghaladja a számlafizetési késedelem. (A hosszú fizetési határidőkből adódó költségek és kockázatok alternatív finanszírozási megoldások beiktatásával, így faktoring alkalmazásával csökkenthetők.)
A fizetési határidők és a számlakiegyenlítési késedelmek összege azt jelzi, hány napot kell egy vállalkozásnak a pénzére várnia számlája kiállítása után, ha megrendelője késik a számla kiegyenlítésével. A Bisnode fizetési tapasztalat program szerint a pénzhez jutási idő ma Magyarországon átlagosan 45 nap, de vannak olyan iparágak, amelyekben jóval többet kell várni. A papíripari, elektronikai termék gyártói vagy vegyipari szereplőknek utólagos fizetést engedélyezők átlagosan több mint 60 nap után jutnak csak a pénzükhöz. Keleti József a Bisnode csoport Country Managere szerint üdvözlendő az a folyamat hazánkban, hogy a cégek rövidebb határidővel és kisebb késésekkel fizetik számláikat, de még így is nagyon magas a késedelmes napok száma. Egy kisebb vállalkozás esetében komoly likviditási problémákat is okozhat, amennyiben a megrendelő 2 hónap után fizeti ki csak a számlát. Ezért azt javasolja a cégvezető, hogy még a fizetési feltételek megszabása előtt nézzen utána minden piaci szereplő a partnerei fizetőképességének és számlafizetési szokásainak, és ez alapján állapítsa meg a fizetési feltételeket, így ugyanis megfelelő körültekintéssel csökkenthetőek a nemfizetési veszteségek.
Amennyiben a különböző megyékben tevékenykedő cégek számlafizetési szokásait vizsgáljuk, azt láthatjuk, hogy Somogy, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye cégei fizetnek a legkisebb fegyelemmel, azaz, amennyiben ők késnek számláik kiegyenlítésével, akár átlagosan 50 napot is várniuk kell hitelezőiknek. (Egymásnak hiteleznek a magyar vállalkozások.)
Az elmúlt 12 hónapot összehasonlítva az ezt megelőző időszakkal, jól látható, hogy az extrém, 90 napos – erősen fizetésképtelenségre utaló – késések aránya is csökkent, amit szintén pozitív trendként könyvelhetünk el a magyar cégek fizetési szokásaival kapcsolatban. Remélhetően a fizetési szokásokban bekövetkezett pozitív trend a jövőben is folytatódik, és nem csak hitelezőik erősödő nyomása miatt fizetnek gyorsabban a vállalkozások. A javuló számlafizetések ugyanis a gazdaság élénkítését is elősegítik, mivel ha a cégek hamarabb jutnak a pénzükhöz, további beruházásokat is gyorsabban tudnak megvalósítani.
