A globális pénzügyi válságot követően a pénzintézetek jelentősen szigorítottak a hitelfelvételi feltételeken szerte a világon, beleértve Magyarországot is. A hiteléhínséget a magyar vállalkozások „szállítói hitelek” nyújtásával hidalják át, azaz a vállalatok között magas a halasztott fizetések aránya, illetve a számlákat rendszeresen késve fizetik ki. A teljes magyar vállalatközi fizetések 73,6 százaléka utólagos fizetéssel bonyolódik – ami régiónkban a legmagasabb érték -, és egyben 2,2 százalékpontos emelkedést jelez az egy évvel korábbi adathoz képest. Még beszédesebb tény a szállítói hitelekkel kapcsolatban, hogy a magyar belföldi számlák értékének 24,9 százalékát nem fizették ki a határidő lejártakor - derült ki az Atradius Hitelbiztosító jelentéséből.
„A magyar vállalkozások inkább a szállítói hitellel váltották ki a rövid távú finanszírozási igényeiket - egyes cégek tulajdonképpen «kis bankként» működnek - hiszen most már a vállalatközi fizetések minden negyedik forintja ebbe a kategóriába esik. A cégek jelentős része ezt azért teszi, hogy ne veszítse el vevőit, ez a gyakorlat azonban jelentős kockázatot hordoz magában, hiszen bármikor kialakulhat egy olyan körbetartozási lánc, ami egy pillanat alatt omlik össze és temeti maga alá a szereplőket” – mutat rá az extrém mértékű szállítói hitelezés kockázataira Vanek Balázs, az Atradius Hitelbiztosító országigazgatója.
A szakember ugyanakkor azt tapasztalta, hogy a vállalkozások egyre nagyobb része érzékeli a kockázatokat és próbál ellene tenni valamit: idén érezhetően többen kötöttek hitelbiztosítást és folyamatosan nagy számú érdeklődést tapasztalnak. Hozzátette: megfigyeléseik szerint a hitelbiztosítók ügyfelei számára a fő értéket a naprakész fizetési tapasztalat illetve a hazai és nemzetközi szinten is jól működő követeléskezelési lehetőségek testesítik meg.
Vanek Balázs azt tapasztalta, hogy a hitelbiztosítók szerepére és fontosságára a pénzintézetek is nagyobb figyelmet fordítanak. „Egyre gyakrabban fordul elő, hogy egy adott vállalkozást hitelező bank magára engedményezteti a hitelbiztosítást - azaz a kártérítés egyenesen a pénzintézethez folyik be -, így védve magát a nemfizetés kockázata ellen, ha ügyfele egy körbetartozási láncba keveredne” – jegyzi meg az országigazgató. Hozzáteszi: a módszer alkalmazásának növekvő népszerűségében közrejátszhatott az a tény is, hogy 2012 utolsó negyedévében – némi csökkenő tendencia után - még mindig 19 százalékon állt a 90 napon túl nem teljesítő vállalati hitelek aránya, azaz a bankoknak is jelentős kockázatokkal kell szembesülniük.
A jövő pedig ugyancsak biztatóan fest a hitelbiztosítók szempontjából, ugyanis a Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramja (NHP I és NHP II) várhatóan felpörgeti a vállalati hitelezést; ezt részben alátámasztja, hogy a program beindulása után 2013. harmadik negyedévében már „csak” 3,5 százalékos volt a vállalati hitelállomány zsugorodása éves szinten számolva. (A program január elsejétől ki is bővül!) Mivel a vállalati hitelezési állomány emeléséhez a pénzintézetek részéről szükséges lesz az általános kockázatvállalási hajlandóság növelése, azonban megpróbálnak mindent elkövetni a kockázatok csökkentésére, így várhatóan tovább nő a kereslet a hitelbiztosítások iránt – mutat rá az Atradius országigazgatója.
