A Bisnode csoport az elmúlt évek gyakorlatához hasonlóan idén is elkészítette elemzését, mely 2010-2012 vonatkozásában vizsgálja a magyar gazdaságban a vállalkozások összetételét, az iparágak jelentőségének, kockázatosságának állapotát, változását, és a fizetési késések alakulását.

Társas vállalkozások száma, összetétele, új cégalapítások

Míg a cégalapítási kedv 2010-ről 2011-re 3,45 %-kal növekedett, addig 2012-ben jelentősen visszaesett, és több mint 20%-kal kevesebb új vállalkozás alakult. Ilyen kevés új vállalkozást évek óta nem jegyzetek be. 2010-ig stabilan évi 50 ezer cég jött létre, azonban 2012-ben ez a szám 40 ezer körülire csökkent.

Magyarországon 2012 végén közel 562 ezer társas vállalkozás működött, több mint 2011 végén. Évről évre nő az aktív cégek száma hazánkban, azonban ez a növekedés egyre kisebb mértékű, és várható, hogy hamarosan csökkenni fog a számuk. 2009 és 2010 között még több mint 4 %-kal nőtt a cégszám, 2010-ről 2011-re visszaesett a növekedés mértéke 0,17 %-ra, és 2012 végét 2011 utolsó napjához hasonlítva szintén csekély, mindössze 0,18 %-os növekedés volt tapasztaltható.  Nem feledkezhetünk meg azonban arról sem, hogy 2012-ben számos olyan jogszabályi változtatás is történt, melyek inkább megnehezítették, mint megkönnyítették a cégalapítást. Ennek is betudható, hogy a cégek száma az elmúlt évben nem emelkedett olyan jelentősen.

Egyre több iparágban már csökken a működő cégek száma. 2011-ről 2012-re a legnagyobb mértékben az építőiparban volt ez tapasztalható, azaz a szektorra jellemző magas felszámolási számot már nem tudta ellensúlyozni a cégalapítások száma. Még mindig növekszik azonban a szolgáltatásokkal foglalkozó cégek száma, és 2011-ről 2012-re 4,55 %-os cégszám növekedés történt a szektorban.

Megyei bontásban az látszik, hogy még a megyék zömében nő a cégek száma, addig a legtöbb céget számláló fővárosban már elindult a vállalkozások számának csökkenése. Budapesten 0,11%-ot csökkent a működő cégek száma; a legnagyobb mértékű emelkedés  (2,54 %) egy év alatt Csongrád megyében volt.

 

Működő társas vállalkozások megyénként 2012. jan. 1 és 2013. jan. 1. között

Fizetési határidők, fizetési késedelmek

Az átlagos fizetési határidő Magyarországon évek óta 29-30 nap körül van. Mindössze az építőipar és a papíripar lóg ki sorból, itt ugyanis 40 nap feletti határidőket szabnak a szektor szereplőinek: az építőiparban  42 napos határidőre kellene az iparágba tartozó cégeknek számláikat kifizetni, a papíriparra pedig 46 napos átlagos fizetési határidő jellemző. Amennyiben a tervezett törvényt elfogadják, mely szerint 30 napos fizetési határidőt engedélyezhetnek maximum a számlakiállítók, ennek a két iparágnak fogja okozni a legnagyobb nehézséget az új rendelet. A lánctartozások miatt ugyanis valószínűtlen, hogy ezek a szektorok hamarabb tudnak majd fizetni, így rövidebb határidő esetén feltehetően a fizetési késedelmek fokozódnak majd.

Keleti József, a Bisnode csoport magyarországi Country Managere szerint a szerződéskötés előtt minden szektorban elengedhetetlen a fizetési szokások alapos vizsgálata, mivel ha egy partnerünk másoknál általában nagy késéssel egyenlíti ki számláit, akkor feltehetően a mi számlánkat is késve fogja fizetni.  A Bisnode fizetési tapasztalat program adataiból jól látszik, hogy sajnos a fizetési késedelmek nőnek, és 2012-ben amennyiben egy cég késedelembe esett számlái kifizetésével, akkor átlagosan 23 nappal később teljesített csak. Az ilyen mértékű késedelmek egy vállalkozás esetén komoly likviditási problémákat okozhatnak, ezért a fizetési feltételek kialakításánál, és utólagos fizetés engedélyezésekor meg kell vizsgálni a partner megbízhatóságát és fizetési szokásait.

Ma átlagosan csupán a számlák 56%-át fizetik határidőben a cégek, ezért sajnos a magyar cégeknek számláik közel felénél egy napnál nagyobb késedelemmel kell számolniuk. Ez az érték az elmúlt időszakban javult, mivel 2011-ben csupán a számlák 52 %-át fizették időben a vállalkozások. Sajnos ez az eredmény nem feltétlenül jelzi a fizetési morál javulását. Ennek oka, hogy egyre többen szabnak szigorúbb fizetési feltételeket, és csak akkor teljesítenek, ha már a fizetés megtörtént.

Nógrád megyében a cégek csupán 39 %-a fizeti határidőben számláit, míg Tolna, Somogy és Fejér megyében a vállalkozások 60 %-a időben fizet. A fizetési késedelem megyénként jelentősen eltér. Az országos átlagnál magasabb fizetési késedelmekkel kell számolni Pest, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Somogy megyében és Budapesten.

Fizetésképtelenségi eljárások, szektoriális kockázatok

A fizetésképtelenségi eljárások száma továbbra is növekedett, azonban a tavalyi csúcs, 16 %-os emelkedéshez képest, a felszámolási eljárások száma most „csak” 12%-kal lett magasabb. Az idei csúcsot a végelszámolások esetszáma állította fel, hiszen több mint 20%-kal emelkedett 2011-hez képest. A csődeljárások esetében  kismértékű csökkenés volt tapasztalható, közel 3%-kal kevesebb ilyen típusú eljárás indult 2012-ben, mint 2011-ben.

2012 elején még jóval magasabb volt a felszámolási eljárások száma, mint 2011 azonos időszakában. A tavalyi év végére azonban már a 2011-es érték alá csökkent a felszámolások száma. Remélhetőleg ez egy jó jel a jövőre nézve és a tendencia továbbra is folytatódik majd, és az eddigieknél kisebb, vagy legalábbis kevésbé növekvő bedőlési aránnyal kell majd számolnunk.

2008-ban még 2,33 %-os bedőlési arány (felszámolások és csődök cégszámhoz viszonyított aránya) volt jellemző a hazai vállalkozásokra, mára ez az érték már elérte a 4,07 %-ot. A válság elején 100 cégből átlagosan kettő vált egy év alatt fizetésképtelenné, mára ez a szám már 4. 2008 és 2012 között gyakorlatilag lineárisan nőtt a felszámolás vagy csődeljárás alá kerülő cégek aránya. A legnagyobb ugrás a válság kezdete után (2008-2009 fordulóján) volt, azóta évente átlagosan 0,4 százalékponttal nőtt a bedőlési arány.

A 10 legkisebb bedőlési arányt felmutató iparág 2012-ben

A legkisebb bedőlési aránnyal rendelkezők listáján három új belépő van. Az elmúlt 2010-ben és 2011-ben még nem szerepelt a listában a vegyipar, a gépipar és kommunális tevékenységet végző cégek, mára azonban felkerültek a legkisebb bedőlési arányú iparágakat tartalmazó listára.

A cikkben vázolt sok rossz eredmény mellett azért örömteli, hogy bizonyos iparágaknak idén sikerült jelentősen lefaragniuk bedőlési arányukból, ami utalhat az egyes iparágak enyhe stabilizálódására. A vegyipar, a bányászat, a fémalapanyag és gumitermék gyártás, valamint a textilipar bedőlési aránya jelentősen csökkent 2011-ről 2012-re.

Az építőipar negyedik éve, 2009 óta áll az első helyen – 6,74 %-os értékkel – a legnagyobb bedőlési arányt felmutató iparágak TOP10-es listáján, pedig 2008-ban még a legkockázatosabb 10 szektorban sem volt benne akkori 1,23 %-os bedőlési arányával. A 2012-es év nagy meglepetése, hogy az Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység ágazata ilyen sokat esett vissza, míg 2011-ben a 9. helyet foglalta el a listán, most a 3. lett. Szintén sokat romlott az Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása szektor helyzete.

A 10 legnagyobb bedőlési arányt felmutató iparág 2012

Megyei bontásban tekintve Pest megye évek óta a legkisebb kockázatú megye. A tavaly még majdnem a legkockázatosabb megyének talált Komárom-Esztergom megye most hirtelen feljött a 2. helyre. Szintén sokat javított még helyzetén Zala, illetve Veszprém megye, mindkettő 6 helyezéssel került előrébb a listán a 2011-es eredményéhez képest. Feltehetően ezekben a megyékben már stabilizálódott a cégszerkezet, és azon vállalkozások, akik a csőd szélén voltak, már korábban bezártak. A Főváros cégei viszont sokkal kockázatosabbá váltak, hiszen a viszonylag előkelő 4. helyről a 13. helyre csúszott. Nagyon nagymértékben növekedett a cégbedőlések aránya Bács-Kiskun megyében is, amely az ezt megelőző évi 7. helyéről 2012-ben a 19.,  majdnem a leginkább kockázatos megye lett.

Mi várható 2013-ban?

A főváros cégeinek helyzete jelentősen romlott 2012-ben, mivel a vállalkozások bedőlési aránya is sokat nőtt, illetve az átlagos fizetési késedelem is emelkedett. Mivel itt tevékenykedik a legtöbb cég, ezért sajnos a romló adatok nem sok jóra utalnak.  Bizakodásra az adhat okot, hogy a harmadik negyedévben lecsökkent a felszámolások száma. Bízunk benne, hogy a csökkenés oka nem annak köszönhető, hogy a hitelezők év végén inkább saját eredményeikkel voltak elfoglalva, és nem volt energiájuk a nem fizető partnereikkel szemben eljárást indítani.

Remélhetőleg a fizetésképtelenségi eljárások számának csökkenése már a stabilizálódás jele, és ahogy néhány megyében jelentősen csökkent a bedőlési arány, úgy fog más területeken is javulni a helyzet. Mint ahogy a cégalapítások és az aktív vállalkozások száma is mutatja, hazánkban - a korábbi évekkel ellentétben - már nem nő gomba módra a vállalkozások száma, sőt 2013-ben már cégszám-csökkenést is várhatunk, hacsak nem történik olyan gazdaságpolitikai intézkedés, ami a cégalapítást ösztönzi. A cégszám-csökkenés önmagában nem jelent rosszat, sőt remélhetőleg egy kisebb, de stabilabb cégszerkezetet eredményez.

Keleti József azonban továbbra is alapos körültekintést javasol üzletkötés esetén, valamint minden eddiginél fontosabbnak tartja a megrendelők fizetőképességének folyamatos nyomon követését, azaz monitorozását. Így a cégek üzletmenetük stabilizálására fordíthatják energiájukat, mivel automatikusan értesülnek, ha valamelyik megrendelőjük kockázatossá válik, és minden szükséges lépést megtehetnek, hogy megvédjék magukat a nemfizetési kockázatoktól.