A tartozás a magyar vállalkozások mumusa

Továbbra is a hazai vállalkozások viselik a magyar gazdaság finanszírozási kockázatának oroszlánrészét: a belföldi vállalatközi kifizetéseken belül a halasztott fizetés aránya a teljes volumen közel háromnegyedét teszi ki. Ami különösen rossz jel, hogy a kifizetetlen exportszámlák aránya brutálisan megnőtt, tehát az exportnak is megvan a maga árnyoldala: jól kell megválasztani a külföldi partnereket.

A kifizetetlen belföldi számlák aránya csökkent, de a külfödli számlákkal a jelek szerint nem tudunk mit kezdeni – Kép: Pixabay

A visegrádi országok közül továbbra is a magyar vállalkozások alkalmazzák leginkább a halasztott fizetés módszerét: a 2012-es adatokhoz képest kismértékű emelkedés után immár a teljes külkereskedelmi és hazai céges értékesítés átlagosan 80,8 százaléka, illetve 73,6 százaléka utólagos fizetéssel bonyolódik. Mindkét átlag jelentősen a régiós (56,3 százalék belföld és 57,3 százalék export) és nyugat-európai átlag (48,1 százalék belföldi és 41,9 százalék külföldi értékesítés) felett van – mutat rá az Atradius Fizetési Szokások Barométerének legfrissebb számában, amely Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia 821 cégének vállalatközi fizetési tapasztalatait gyűjtötte össze.

Az elmúlt év során a magyar válaszadók körében átlagosan 2,2 százalékkal emelkedett a halasztott fizetéssel történő belföldi értékesítés aránya. A halasztott fizetéssel történő külföldi értékesítés viszonylag stabilan alakult, mindössze 0,5 százalékkal emelkedett 2012 óta. A hitelbe értékesítés fő célja mindkét esetben (45,6 százalék belföldi és 33,3 százalék külföldi vevők esetében) a hosszú távú kereskedelmi kapcsolat fenntartása, amely hatékonyságát – a megkérdezett cégek állítása szerint – a belföldi ügyletek egyértelműen visszaigazolták. Mivel tavaly ugyanezt az okot a válaszadók 23, illetve 26,1 százaléka jelölte meg, ezért az idei értékek 98,3 és 27,6 százalékos növekedést takarnak.

„Szemmel láthatóan a magyar vállalkozások szállítói hitellel váltották ki a rövid távú banki hiteleket, és nagy részük hajlandó jelentős kockázatokat vállalni, hogy fenntartsa működését, és ne veszítse el a meglévő vevőit. Ez a gyakorlat érthető, de ilyen magas kitettség mellett már akár egy szereplő bedőlésével is könnyedén olyan körbetartozási lánccá alakulhat, amely minden résztvevőt maga alá temet” – mutat rá az extrém mértékű szállítói hitelezés kockázataira Vanek Balázs, az Atradius Hitelbiztosító országigazgatója.

A követelések több mint negyedét késve teljesítik
A nyugat-európai régióban évek óta tapasztalható visszaesés és stagnálás, a borús kilátások arra ösztönözték a nyugat-európai cégeket, hogy megpróbáljanak új piacokat keresni, elsősorban Kelet-Európában, a Közel-Keleten, valamint Ázsiában. Az új üzleti partnerek azonban jelentős kockázatokat is jelentettek az Atradius Fizetési Szokások Barométerének adatai szerint, hiszen a 14 ország átlaga azt mutatja, hogy idén a vállalkozások 62,3%-a már szembesült fizetési késedelemmel belföldi számláinak rendezésekor, míg a külföldiek esetében 45,9% ez az arány.
A visegrádi négyek vállalatközi fizetési szokásait vizsgáló tanulmány szerint a vevőknek biztosított halasztott fizetés átlagos időtartama nem változott érdemben itthon: idén 30,8, míg tavaly 30,4 nap volt. Ez összhangban áll a kelet-európai válaszadók által megjelölt átlagos időtartammal (29,6 nap), és némileg alacsonyabb csak, mint a nyugat-európai átlag (33,7 nap). A magyar feldolgozóipar biztosítja a leghosszabb fizetési határidőket a vevőik számára (átlagosan 32 napot), míg a nagykereskedelmi/ kiskereskedelmi/disztribúciós szektorban a legrövidebbeket (29 nap). Emellett a nagyvállalatok nyújtják a leghosszabb fizetési határidőket vevőiknek (átlagosan 38,2 nap), míg a kisvállalkozások a legrövidebbeket (átlagosan 28,2 nap).

A magyar válaszadók által kibocsátott belföldi és külföldi számláik teljes értékének átlagban 24,9 százalékát és 17,8 százalékát nem fizették ki az esedékességi határidő lejártakor. Mindkét átlag a felmérés kelet-európai (29,4 százalék belföld és 21,6 százalék külföld) és nyugat-európai (30,1 százalék belföld és 28,8 százalék külföld) átlaga alatt van. A magyar vállalkozások körében átlagban a belföldi lejárt határidejű számlák 84,8 százalékát fizetik ki az esedékesség napját követő 30 napon belül, míg a külföldiek 81,2 százalékát. Mindkét szám a felmérés kelet-európai (75,2% belföld és 74,5% külföld) és nyugat-európai (67,3% belföld és 66,4% külföld) átlagánál jobb érték.

Vakon bíznak a magyar cégek
A magyar vállalkozások még mindig vonakodnak a szakértői segítség igénybevételétől a kinnlevőségek érvényesítésében, a társaságok 94 százaléka elsődlegesen házon belül próbálja megoldani követeléskezelési ügyeit.
Ezzel együtt a magyar válaszadók több mint egyharmada (35 százalék) számára az egészséges cash-flow fenntartása lesz az idei év legnagyobb kihívása. Ez az arány megfelel a kelet-európai trendnek (35,3 százalék), de meghaladja a nyugat-európai értéket (27,8 százalék). A termékeik és szolgáltatásaik iránti csökkenő kereslet a magyar válaszadók 27,2 százaléka számára lesz fontos megoldandó feladat 2013-ban. Ez az arány jóval a kelet-európai (35 százalék) és a nyugat-európai (31,5 százalék) alatt van.

A magyar pénzügyi szolgáltató szektor válaszadóinak körülbelül 50 százaléka aggódik amiatt, hogy cash-flow problémák negatívan befolyásolják a jövedelmezőségüket ebben az évben. Méret szerinti összevetésben hasonló veszélytől tart a megkérdezett hazai nagyvállalatok 63,6 százaléka.

Az elmúlt évvel összehasonlítva pozitív változás, hogy a lejárati dátumot követő 90 napon túl meg nem fizetett számlák teljes értéke a belföldi kereskedelemben 68,3 százalékkal csökkent, ugyanakkor az ilyen exportszámlák aránya 194 százalékkal emelkedett. Ez azt jelenti, hogy a belföldi kinnlevőségek teljes összegének 1,3 százaléka (tavaly 4,1), míg a külföldi vevők felé fennálló kinnlevőségek teljes összegének 5,0 százalékát (tavaly 1,7) nem fizették ki a határidő lejártát követő 90 napon belül sem. A kelet-európai átlag 4,3 százalék és 4,7 százalék, a nyugat-európai pedig 6,9 százalék és 6,5 százalék.

„Az adatok alapján a magyar vállalkozások egész jól boldogulnak belföldi követeléseikkel, azonban a külföldiek esetében vagy nem sikerült megfelelő követeléskezelési gyakorlatot kiépíteni, vagy nem elég körültekintően választottak üzleti partnert” – állítja Vanek Balázs.

Vége lehet a halasztott fizetéseknek
Március közepétől 30 nap lehet a fizetési határidő minden kereskedelmi ügyletben. A késedelmi kamat a jegybanki alapkamat plusz 8 százalékpontra nőhet, és plusz behajtási költségtérítés is jár az eladónak. A rövidebb fizetési határidő kötelezettsége radikálisan javíthatná a kis- és középvállalkozások likviditását.
A belföldi és külföldi vevők részéről tapasztalt fizetési késedelmek fő okaként a magyar válaszadók 88,2 százaléka (2012-ben 95,7%) és 67,9%- a (2012-ben 90,1%) a megfelelő pénzeszközök hiányát említette. Mindkét érték a felmérés kelet-európai (79,6% belföld és 53,2% külföld) és nyugat-európai (62,3% belföld és 45,9% külföld) átlaga felett van. A magyar nagykereskedelmi/kiskereskedelmi/disztribúciós szektort érintik a leginkább a belföldi vevők likviditási korlátai (a válaszadók 78,3 százalékát), a feldolgozóipari ágazatot pedig az ugyanilyen okokból késedelmesen fizető külföldi vevők (71,8%) késései hátráltatják. A mikrovállalkozások 90 százaléka említette a likviditási korlátokat a fizetési késedelmek okaként belföldi értékesítés esetén.

A magyar válaszadók a belföldi vállalatközi követelések összértékének 1,7 százalékát írták le átlagosan behajthatatlan követelésként. Ez a régiós átlagnak (3,6%) csaknem a fele, és jóval alatta marad nyugat-európai átlagnak (5%) is. Az Atradius felméréséből az is látható, hogy a pénzügyi szolgáltató és a szolgáltató szektorban tapasztalható a legnagyobb arányú behajthatatlan belföldi kinnlevőség (3-3 százalék). Szintén a szolgáltató szektor jelezte a legnagyobb arányú külföldi behajthatatlan követelést (2,2%). Üzletméret szerint a behajthatatlan belföldi kinnlevőségek legmagasabb arányát a mikrovállalkozások és a közepes méretű cégek észlelték (mindegyiknél 1,8%).

A behajthatatlan külföldi követelések átlagos aránya 0,5% volt a külföldi követelések teljes értékén belül. Ez az átlag jóval a kelet-európai (2,6%) és nyugat-európai (4,7%) átlag alatt van. A válaszadók fele szerint ez főként annak tudható be, hogy a vevő csődbe ment, vagy kivonult az üzletből. A válaszadók 33%-a pedig azt mondta, hogy a vevő nem volt utolérhető. Ha ezeket az arányokat szembeállítjuk a 90 napon túl lejárt belföldi (1,3%) és külföldi (5,0%) kinnlevőségek átlagos arányával, arra a következtetésre jutunk, hogy a régóta lejárt külföldi kinnlevőségek behajtása nagyobb valószínűséggel jár sikerrel, mint a belföldieké.

Véleményvezér

Kimaradtak a pedagógus-béremelésből a gyermekvédelmi gyámok

Kimaradtak a pedagógus-béremelésből a gyermekvédelmi gyámok 

Vannak még gondok a gyermekvédelem területén.
Megszületett az első magyar extra szűz olívaolaj, nem tréfa

Megszületett az első magyar extra szűz olívaolaj, nem tréfa 

Egy álom lett kézzelfogható igazság.
Szenved Európa, kivétel litvánok és lengyelek

Szenved Európa, kivétel litvánok és lengyelek 

Nem bízunk a pozitív pénzügyi jövőnkben.
Magyar Péter felajánlotta az összes jobboldali médiának, hogy szívesen ad nekik interjút

Magyar Péter felajánlotta az összes jobboldali médiának, hogy szívesen ad nekik interjút 

Köszörüljük ki a csorbát üzeni Magyar Péter azoknak, akik eddig azért bírálták, mert baloldali médiumoknál beszélt.
Rekordot döntött a lengyel valuta ára a magyarral szemben

Rekordot döntött a lengyel valuta ára a magyarral szemben 

90 forint felett egy zloty ára.
Orvos híján a polgármester költözött az uniós pénzből felújított szolgálati lakásba

Orvos híján a polgármester költözött az uniós pénzből felújított szolgálati lakásba 

Nem is tudni melyik a nagyobb baj, hogy nincs orvos, vagy, hogy illetéktelenül lakik a polgármester a szolgálati lakásban.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo