Kép: PP
Ezt a fizetési morált javító, követeléskezelést előmozdító szabályt, azaz magát az átalány beszedését ugyanakkor kevesen alkalmazták, aminek egyik fő oka a konkrét ismeretek hiánya, azaz mindeddig nem jelentek meg pontos útmutatások azzal kapcsolatban, ami a fő kérdés: pontosan mikor és hogyan lehet követelni az összeget, mit kell tennie egy vállalkozásnak, ha késedelmesen teljesítő partnerétől be kívánja hajtani, az mikor és milyen feltételekkel jár? Ezekre a kérdésekre kereste a választ együttműködő partnerünk, az Adó Online szakértői cikke. (A fizetési késedelmek még mindig a magyar vállalkozások mumusai.)
A költségátalányt a vállalkozások egymás közötti jogviszonyában a Ptk. 6.155 § (2) bekezdése taglalja.
Az új Ptk. sok más, a cégek életét alapjaiban befolyásoló változást hozott!
Az átalány a 2013. július 1. napjától megkötött vagy módosított szerződések esetében érvényesíthető, az azt megelőzően megkötött szerződések esetében nem alkalmazható. Javasoljuk, hogy amennyiben mód van rá, a korábbi szerződéseiket módosítsák, hogy jogalapot teremtsenek a későbbiekben az átalány behajtására. Fontos, hogy – akárcsak a késedelmi kamat esetében – az átalányt nem kötelező követelni, a hitelezőre van bízva, hogy azt kívánja-e érvényesíteni, viszont az adósnak kötelező megfizetni, ha a hitelező erre felhívja. Az átalány elengedése is költségmentes, annak nincs semmilyen illeték-, vagy ajándékozási vonzata.
Az átalánynak indifferens a tartalma – azaz hogy a mögött volt-e vagy nem volt valós behajtási költség (telefonálás, levél, ügyvédi munkadíj, bírósági eljárás kezdeményezésének díja stb.) –, ha a 40 eurót nem haladja meg, a Ptk. értelmében érvényesül, nem kell bizonyítani, részletezni. Jogi nyelven a behajtási költségátalány sui generis „jogcím”. Az átalány peren kívül, de perben is követelhető.
Az átalány már a késedelembe esés első napjától jár, és összege nem függ a késedelmes napok számától, teljesen mindegy, hogy 1 vagy 100 napja áll fenn. Fontos, hogy az átalány késedelmenként jár, ez legtöbbször egybeesik a számla lejáratával, de ha pl. részletfizetési megállapodást kötnek a felek, akkor az egyes részletek nem teljesítései is külön késedelemnek minősülnek, azaz minden határidő be nem tartása esetén követelhető.
Mennyi az átalány összege forintban, hogyan kell kiszámolni?
Az átalány (legalább) 40 eurós összege egyáltalán nem függ a követelés összegétől, azaz akár 1 forint meg nem fizetése esetén is érvényesíthető, forintban kalkulálni a késedelem első napján érvényes MNB hivatalos EUR/HUF középárfolyama szerint kell. Egyszerű példával: ha egy számlánk fizetési határideje tegnap járt le, és az adós nem teljesített, a mai naptól (2014. 05. 20.) 12 206 Ft összeget (ez ma az MNB hivatalos EUR/HUF középárfolyama szerinti 40 euró) követelhetünk pusztán átalányként.
Természetesen az átalány a tőkekövetelésen felül jár, illetve a költségátalány mellett késedelmi kamatot is követelhetnénk jogosan az adóstól, mivel az nem a kamat helyett van. (Továbbá ha pl. ezenfelül kötbért is kikötöttünk, akkor azt is ugyanígy követelhetjük.)
Az átalány 40 eurónak megfelelő összegénél szerződésben alacsonyabb mértékben megállapodni vagy akár attól szerződésben eltekinteni, kizárni nem lehet, felek együttes akaratával sem. Ugyanakkor a 40 eurónál nagyobb összegben viszont szerződésben megállapodhatnak, viszont ez esetben már a valós felmerült költségeket is bizonyítani kell.
Mint azt korábban a Piac & Profit közölte, adószakértők szerint aránytalanul nagy terhet ró a késedelembe eső gazdálkodókra, hogy januártól kötelező a késedelmi kamat felszámolása, és minimum 40 eurónak megfelelő forintot is fel kell számolni behajtási költségátalányként. A szerződés költségátalányt kizáró vagy a Ptk.-tól egyéb módon eltérő rendelkezése automatikusan semmisnek minősül.
Az átalány érvényesítésének megkifogásolása, bizonyítása
Az átalány mértéke nem vitatható, a hitelezőnek semmilyen módon nem kell igazolnia – legalább is 40 euró követelése esetén.
Ha a behajtással semmilyen költségünk nem merült fel, akkor is teljes joggal és összegben követelhetjük, az adós nem hivatkozhat arra, hogy nem telefonáltunk, nem küldtünk levelet, vagy nem tettünk semmit, illetve – ahogy korábban már írtuk – arra sem, hogy a követelt összeg alacsony, vagy a késedelem csupán 1 napos, erre vonatkozóan nincs „aránytalanság”.
Milyen módon követelhető, mit kell tenni az érvényesítésért?
Az átalány mögött nincs szolgáltatástartalom, ezért arról számlát nem kell kiállítani, a kinnlevőség kezelése esetén akár a felszólító levélben vagy egyenlegközlőben is feltüntethető, illetve késedelmes teljesítést követően – akárcsak a kamatnál – jelezni kell az adós felé, hogy ezen a jogcímen az összeget fizesse meg részünkre. Természetesen mivel minden információ adott, az adós önkéntesen is kalkulálhatja és teljesítheti azt.
Az átalánynak a kártérítéshez és kötbérhez való viszonya
Az alapelv, hogy önálló jogcímként az átalány a kártérítésbe beszámít, a kötbérbe nem, ennek oka, hogy az átalány leginkább a kamathoz hasonlít, a kötbér és kamat pedig vagylagos kapcsolatban van a Ptk. szabályozása szerint.
Számviteli vonatkozás
A behajtási költségátalány tartozásnak minősül, ekként szükséges azt a kötelezett könyveiben rögzíteni, attól függetlenül, hogy a jogosult ténylegesen követelte-e azt. Itt megtudhatja, hogyan kell lekönyvelni, ha nem fizet az ügyfél!
