Gyakran előfordul, hogy a számlák jóval az előírt határidőn túl is kifizetetlenül maradnak, aminek negatív következményei vannak a vállalkozások likviditására és pénzügyi gazdálkodására. E kellemetlenségek csökkentése érdekében egy uniós irányelv a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó fizetési határidőkre vonatkozó jogszabályi keretet állapít meg. Az ennek való megfelelés érdekében a magyar kormány is közzétette a fizetési határidőkről szóló törvény tervezetét, amelyet társadalmi vitára bocsátott. Ez azonban szigorúbb szabályokat ír elő az unió által kiadottnál.
A gazdasági szereplők közötti kereskedelmi ügyletek tekintetében az irányelv kimondja, hogy szerződéskötési szabadságuk tiszteletben tartása mellett számláikat 60 napon belül ki kell fizetniük, kivéve, ha kifejezetten másként állapodtak meg, vagy ha az egyéb fizetési módozatok nem súlyosan hátrányosak a hitelezővel szemben. Amennyiben a szerződés nem állapítja meg a fizetés határnapját vagy a fizetési határidőt, a hitelező jogosult a késedelmi kamatra, ha a számla vagy az azzal egyenértékű fizetési felhívás adós általi kézhezvételének napját követő 30 naptári napon belül a hitelező még nem kapta meg az esedékes összeget. A kormány honlapján megjelent tervezet a 30 napos fizetési határidőt veszi át, és nem ad lehetőséget a legfeljebb 60 napos fizetésre, amit az irányelv megenged a nemzeti jogalkotónak – a lánctartozások felszámolására az EU maximum 30 napos általános fizetési határidőt ír elő a hatóságok, és legfeljebb 60 naposat a vállalkozások beszerzéseinél. Az új szabályozás továbbra is lehetővé tenné a részletfizetést.
Ha a megrendelő késve fizet, az eladónak késedelmi kamat jár, amelynek mértéke a jegybanki alapkamat plusz 8 százalékpont: az első félévben a január elsejei, a másodikban a július elsején hatályos alapkamathoz kell hozzáadni a 8 százalékpontot – áll a tervezetben. A megrendelő a késedelmi kamaton felül köteles 40 euró átalány behajtási költséget is fizetni. Ha ennél több volt a szállító behajtási költsége, azt külön érvényesíthetné a megrendelővel szemben.
Rengeteg a halasztott fizetés
A nagyobb cégek esetében manapság nem ritka a szerződésben kikötött 60, 90 vagy akár ennél is hosszabb fizetési határidő . A hosszadalmas számlakiegyenlítés a hazai nagyvállalatok gyakorlatának éppúgy része, mint a Magyarországon jelen lévő multinacionális cégeknél vagy az állami megrendelőknél. A kisebb cégek számára ez komoly likviditási nehézségeket okoz, mivel költségeik általában azonnal vagy nagyon rövid határidővel jelentkeznek, így kénytelenek szállítói hitelt nyújtani sokszor náluk sokkal nagyobb partnereiknek. Ha képesek is valamilyen módszerrel megoldani a határidők közötti időszak áthidalását, akkor egy esetleges nemfizetés „teheti be a kaput”, ami a sokszor alultőkésített kkv-k esetében akár végzetes is lehet. A késedelmes fizetésnek Európa-szerte fontos szerepe van a vállalati csődökben, az esetek túlnyomó többségében (96%) késedelmes fizetések sorozata vagy valamely más gyakorlati probléma miatt következik be az Antonio Tajani által benyújtott cselekvési terv szerint.
Ennek ellenére úgy tűnik, hogy a magyar vállalkozások megértőek a szállítói hitelezés területén. A nagyvállalati fizetések 90, míg a teljes vállalatközi fizetések 80 százaléka épül halasztott fizetésre, ami azt jelenti, hogy a magyar vállalkozások igen megértőek a szállítói hitelezés területén – derül ki az Atradius Fizetési Szokások Barométere nevű tanulmányából. A válaszadók 50 százaléka nyilatkozott úgy, hogy leginkább „a hosszú távú kapcsolat kiépítése" befolyásolta a szállítói hitelezéssel kapcsolatos döntéseit, ami 4 százalékkal magasabb érték, mint Európa más részein, illetve a teljes felmérés átlagánál. „Ez azt jelenti, hogy minden második magyar cég jövőbeli előnyöket remélt attól, ha nem azonnali fizetésre kötelezte vevőjét. Azonban több európai gazdaságban továbbra is veszélyt jelent a recesszióba való visszasüllyedés, így a halasztott fizetésre történő értékesítés jelentős kockázatot jelent Magyarországon is" – hívja fel a figyelmet Vanek Balázs, az Atradius Hitelbiztosító országigazgatója.
Mibe kerül?
A javaslat mellett szól az az érv is, hogy úgy nyújthatna segítséget a kisvállalkozásoknak a kormányzat, hogy az nem kerülne újabb súlyos milliárdokba a költségvetésnek. A mandiner blog ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy a fizetési fegyelem betartásához és betartatásához elengedhetetlen, hogy a szállítói hitelezés elterjedésében fontos szerepet játszó állami kifizetések is igazodjanak a szigorú határidőhöz. Bár ezek esetében valóban nem többletköltségről van szó, hiszen ezeket a számlákat előbb-utóbb egyébként is ki kellene fizetni, de mivel erre a konszolidációhoz szinte azonnal lesz szükség, ez komoly hatást gyakorolhat az év költségvetési hiányára.
