Jelentősen csökkenhet az alvállalkozóknak éves szinten mintegy 400 milliárd forintos veszteséget jelentő lánctartozások összege. A jövőben egyebek mellett soron kívüli bírósági úton is el lehet majd kérni a tartozások kifizetését.
Az Országgyűlés a héten fogadta el a lánctartozások megakadályozásáról szóló törvényt, a kormány pedig szerdán hagyta jóvá annak végrehajtási rendeletét. A Belügyminisztérium
közigazgatási államtitkára, Felkai László a témához kapcsolódóan az MTI tudósítása szerint elmondta: problémát jelent, hogy a tartozások kifizetését célzó bírósági perek évekig húzódnak, és mire a jogerős döntés megszületik, sok alvállalkozó, kivitelező tönkremegy.
Soron kívül dönt a bíróság
A jogszabály új lehetőségként biztosítja az alvállalkozó számára, hogy egy - a kamara keretében működő - "teljesítésigazoló szakértői szervhez" fordulhat; e szervnek 30, illetve 60 napon belül döntést kell hoznia az ügyben. E határozattal szemben - újabb 60 napon belül - bírósághoz lehet fordulni, a bíróság pedig iratok alapján, soron kívül, tanúk meghallgatása és újabb szakértők bevonása nélkül dönt; egy azonnal végrehajtható ideiglenes intézkedéssel lezárja az ügyet.
Építőipar: a valóság rosszabb a statisztikáknál
Februárban 458 építőipari cég szűnt meg Magyarországon, ez pontosan megegyezik a tavaly ilyenkor regisztrált értékkel. Csakhogy az elmúlt három hónapra visszatekintő megszűnési átlag most 468 cégen áll, tavaly ilyenkor viszont csak 411 volt, vagyis a trend továbbra is növekvő.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a jövőben (2014. január 1-jétől) az eddigi több év helyett 3-4 hónapon belül megszületik majd a végrehajtható döntés, így az alvállalkozók korábban hozzájuthatnak a pénzükhöz. Amennyiben a bíróság az ideiglenes végzésében megállapítja a tartozást, ám a vállalkozó 6 hónapon belül mégsem fizeti ki az alvállalkozóját, akkor akár 5 évre törölhetik a kamarai nyilvántartásból, tehát nem végezhet építőipari tevékenységet.
Minimális rezsióradíjat állapítanak meg
Az államtitkár a lánctartozások elleni küzdelem egy másik elemének nevezte az elektronikus építési napló bevezetését (október 1-jétől). Tájékoztatása szerint az e-naplóba mindenki - beleértve az ellenérdekű feleket és a különböző hatóságokat - be tud tekinteni, így követni lehet például, kit foglalkoztatnak, vagy hogy hol tart éppen a munka.
Irreálisan alacsony ár
A kormány döntése értelmében "irreálisan alacsony árnak" minősül az az ár, ami az (a munkáltatók és munkavállalók képviselőiből álló) "ágazati párbeszéd bizottság" által kialakított rezsi óradíjat nem éri el. A jövőben automatikusan semmisnek minősül az a szerződés, ami a bizottság által az adott évre meghatározott rezsi óradíjat nem éri el.
A jogszabálycsomag értelmében a jövőben egy "minimális rezsi óradíjat" állapítanak meg, így elkerülve, hogy valaki áron alul vállaljon el egy munkát. Az ár alatt vállalt munkákat sokszor csak "feketén" tudták elvégeztetni, vagy utólag próbálták meg "feltornázni" az árakat.
Érdekes az állami kommunikáció. Miközben folyamatosan az infláció elleni harc hőseként mutatja magát be a kormány az élelmiszer áremelkedés felét a kabinet generálta.
Igazságtalan, hogy külügyminiszterünk nem kapott lehetőséget a legújabb, nézőszámot döntögető reality showban. Pont ugyanúgy él és gondolkodik, mint az ott szereplők.
A nyilvánosság előtt nagy hangsúlyt kapott, hogy az Európai Unió kizárta a hallgatóknak szóló Erasmus programból a modellváltó magyar egyetemeket. Kevesebben tudják, hogy a kutatók is bajba kerültek.
Orbán Viktor szerint nem jó, hogy Európa megszabadult az orosz energiahordozóktól. A miniszterelnök erről tegnap, napirend előtt az Országgyűlés őszi ülésszakának első napján beszélt.
