Jogszabály-módosításokat kezdeményeznek jogászok, amelyekkel véleményük szerint javítani lehetne a hazai építőipar talán legsúlyosabb problémáján: a lánctartozások magas számán. Kezdeményezésükhöz most várják szakmai szervezetek, illetve az érintett szakemberek javaslatait is.
Mit jelentenek az adózási és szabályozási változások a befektetők számára?
Merre tart az állampapírpiac? Hogyan érdemes gondolkodni a hosszú távú megtakarításokról?
Early bírd jegyek most ajándék 100 Leggazdagabb magazinnal!
Klasszis Befektetői Klub
2026. szeptember 24., Budapest
Az elmúlt évtizedek tapasztalata azt mutatja, hogy az építőipari tartozások alapvetően nem (csak) a rossz piaci körülmények között jellemzőek, hiszen konjunktúra idején is széles körben sújtotta a vállalkozókat ez a jelenség. Félő, hogy a remélhető építőipari fellendülés esetében ismét növekedni fog a kisemmizett, tönkretett tervezők, kivitelezők száma, ezért célszerű lenne jogszabály-módosításokkal megelőzni azt, hogy a lánctartozás tipikus esetei újra és újra megismétlődjenek - mondja dr. Jámbor Attila ügyvéd, az Építésijog.hu portál szerkesztője.
A leglényegesebbnek azt gondoljuk, hogy a cég mögött álló magánszemély felelősségét próbáljuk erősíteni - mondja a szakember. A jogszabály-módosító csomagunkban például szerepelni fog az is, hogy a fedezet kapcsán tett nyilatkozat valótlansága minősüljön bűncselekménynek. Ha az ügyvezető előbb-utóbb börtönt is kaphat az alvállalkozók kisemmizéséért, előbb-utóbb meggondolja, hogy érdemes-e ezt megtennie. A vagyoni következmények nem elrettentőek, mert a cég képviseletében eljáró személyek, a hivatalos tulajdonosok általában nem rendelkeznek végrehajtható vagyonnal. A másik fontos eleme a javaslatnak, hogy megelőzze a tartozás kialakulását vagy az összeg növekedését, azzal, hogy feltételekhez köti a korábbi számla kifizetése utáni teljesítést.
Márciustól felel az ügyvezető – de miért is?
Március közepétől gyökeresen megváltozhat a cégek vezetőinek élete. Az új Polgári Törvénykönyv egyik szabálya érzékenyen érintheti a vezető tisztségviselőket, hiszen a jövőben akár saját vagyonukkal is felelhetnek a társaság működésével kapcsolatban másnak okozott kárért. Jogi szakértőnk segít áttekinteni a lényeget.
A Fuga Budapesti Építészeti Központ ad helyet annak a 2014. március 12-i konferenciának, mely Az építőipari tartozások megelőzésének és behajtásának lehetőségei címet viseli, és amelyik széles körűen, de lényegre törően igyekszik áttekinteni az építőipari tartozások kezeléséhez kapcsolódó lehetőségeket, a szerződéses biztosítékoktól és a nem fizető megbízók előzetes kiszűrésétől kezdve az „eltűnni" igyekvő adós utolérését és a követelés érvényesítését célzó módszerekig. A szakértők szerint egyébként a jogalkotás terén bekövetkezett legutóbbi változások nagyon jó irányba mutatnak, de még szükség lenne a körbetartozás jelenségét okozó problémák gyökereit is elvágni.
Nem szégyen, szükséglet a követeléskezelés
Követeléskezeléssel ugyan csökkenthetők a potenciális veszélyforrások és az általuk okozott veszteségek, de sok cég még mindig szégyell – vagy különféle kifogások álcája mögé bújva nem akar – követeléskezelőhöz fordulni.Európa több országában egy cégnek van könyvelője, ügyvédje, és van kinnlevőség-kezelője. Hazánkban csak a cégek egyharmada menedzseli a követeléseit rendszeresen. Itt olvashat praktikus tanácsokat, hogy hogyan kell jól csinálni.
