Jogszabály-módosításokat kezdeményeznek jogászok, amelyekkel véleményük szerint javítani lehetne a hazai építőipar talán legsúlyosabb problémáján: a lánctartozások magas számán. Kezdeményezésükhöz most várják szakmai szervezetek, illetve az érintett szakemberek javaslatait is.
„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei,
a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.
Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!
Az elmúlt évtizedek tapasztalata azt mutatja, hogy az építőipari tartozások alapvetően nem (csak) a rossz piaci körülmények között jellemzőek, hiszen konjunktúra idején is széles körben sújtotta a vállalkozókat ez a jelenség. Félő, hogy a remélhető építőipari fellendülés esetében ismét növekedni fog a kisemmizett, tönkretett tervezők, kivitelezők száma, ezért célszerű lenne jogszabály-módosításokkal megelőzni azt, hogy a lánctartozás tipikus esetei újra és újra megismétlődjenek - mondja dr. Jámbor Attila ügyvéd, az Építésijog.hu portál szerkesztője.
A leglényegesebbnek azt gondoljuk, hogy a cég mögött álló magánszemély felelősségét próbáljuk erősíteni - mondja a szakember. A jogszabály-módosító csomagunkban például szerepelni fog az is, hogy a fedezet kapcsán tett nyilatkozat valótlansága minősüljön bűncselekménynek. Ha az ügyvezető előbb-utóbb börtönt is kaphat az alvállalkozók kisemmizéséért, előbb-utóbb meggondolja, hogy érdemes-e ezt megtennie. A vagyoni következmények nem elrettentőek, mert a cég képviseletében eljáró személyek, a hivatalos tulajdonosok általában nem rendelkeznek végrehajtható vagyonnal. A másik fontos eleme a javaslatnak, hogy megelőzze a tartozás kialakulását vagy az összeg növekedését, azzal, hogy feltételekhez köti a korábbi számla kifizetése utáni teljesítést.
Márciustól felel az ügyvezető – de miért is?
Március közepétől gyökeresen megváltozhat a cégek vezetőinek élete. Az új Polgári Törvénykönyv egyik szabálya érzékenyen érintheti a vezető tisztségviselőket, hiszen a jövőben akár saját vagyonukkal is felelhetnek a társaság működésével kapcsolatban másnak okozott kárért. Jogi szakértőnk segít áttekinteni a lényeget.
A Fuga Budapesti Építészeti Központ ad helyet annak a 2014. március 12-i konferenciának, mely Az építőipari tartozások megelőzésének és behajtásának lehetőségei címet viseli, és amelyik széles körűen, de lényegre törően igyekszik áttekinteni az építőipari tartozások kezeléséhez kapcsolódó lehetőségeket, a szerződéses biztosítékoktól és a nem fizető megbízók előzetes kiszűrésétől kezdve az „eltűnni" igyekvő adós utolérését és a követelés érvényesítését célzó módszerekig. A szakértők szerint egyébként a jogalkotás terén bekövetkezett legutóbbi változások nagyon jó irányba mutatnak, de még szükség lenne a körbetartozás jelenségét okozó problémák gyökereit is elvágni.
Nem szégyen, szükséglet a követeléskezelés
Követeléskezeléssel ugyan csökkenthetők a potenciális veszélyforrások és az általuk okozott veszteségek, de sok cég még mindig szégyell – vagy különféle kifogások álcája mögé bújva nem akar – követeléskezelőhöz fordulni.Európa több országában egy cégnek van könyvelője, ügyvédje, és van kinnlevőség-kezelője. Hazánkban csak a cégek egyharmada menedzseli a követeléseit rendszeresen. Itt olvashat praktikus tanácsokat, hogy hogyan kell jól csinálni.
