Fotó: SXC

Az elmúlt évtizedek tapasztalata azt mutatja, hogy az építőipari tartozások alapvetően nem (csak) a rossz piaci körülmények között jellemzőek, hiszen konjunktúra idején is széles körben sújtotta a vállalkozókat ez a jelenség. Félő, hogy a remélhető építőipari fellendülés esetében ismét növekedni fog a kisemmizett, tönkretett tervezők, kivitelezők száma, ezért célszerű lenne jogszabály-módosításokkal megelőzni azt, hogy a lánctartozás tipikus esetei újra és újra megismétlődjenek - mondja dr. Jámbor Attila ügyvéd, az Építésijog.hu portál szerkesztője.

A leglényegesebbnek azt gondoljuk, hogy a cég mögött álló magánszemély felelősségét próbáljuk erősíteni - mondja a szakember. A jogszabály-módosító csomagunkban például szerepelni fog az is, hogy a fedezet kapcsán tett nyilatkozat valótlansága minősüljön bűncselekménynek. Ha az ügyvezető előbb-utóbb börtönt is kaphat az alvállalkozók kisemmizéséért, előbb-utóbb meggondolja, hogy érdemes-e ezt megtennie. A vagyoni következmények nem elrettentőek, mert a cég képviseletében eljáró személyek, a hivatalos tulajdonosok általában nem rendelkeznek végrehajtható vagyonnal. A másik fontos eleme a javaslatnak, hogy megelőzze a tartozás kialakulását vagy az összeg növekedését, azzal, hogy feltételekhez köti a korábbi számla kifizetése utáni teljesítést.

A Fuga Budapesti Építészeti Központ ad helyet annak a 2014. március 12-i konferenciának, mely Az építőipari tartozások megelőzésének és behajtásának lehetőségei címet viseli, és amelyik széles körűen, de lényegre törően igyekszik áttekinteni az építőipari tartozások kezeléséhez kapcsolódó lehetőségeket, a szerződéses biztosítékoktól és a nem fizető megbízók előzetes kiszűrésétől kezdve az „eltűnni" igyekvő adós utolérését és a követelés érvényesítését célzó módszerekig. A szakértők szerint egyébként a jogalkotás terén bekövetkezett legutóbbi változások nagyon jó irányba mutatnak, de még szükség lenne a körbetartozás jelenségét okozó problémák gyökereit is elvágni.