Július óta a polgári törvénykönyv a korábbinál szigorúbb feltételeket szab a fizetési határidőkre. Célja, hogy rövidítse az elhúzódó fizetéseket, valamint arra ösztönözze a cégeket, hogy időben teljesítsék a kötelezettségeiket. A nemfizetés és a késve fizetés ezermilliárd forintos nagyságrendű problémát jelenthet ma Magyarországon – olvasható a GF Faktor Zrt. közleményében. (A polgári törvénykönyv 2013. július 1-jel hatályos pénzfizetésre vonatkozó szabályozása szigorítja a fizetési határidőket és a késve fizetés esetén alkalmazható szankciókat.)
A közlemény szerint lényeges változást jelent július óta, hogy a számlafizetésre vonatkozó határidő legfeljebb 30–60 nap lehet, és csak abban az esetben lehetséges a hosszabb intervallum, ha a szerződés jellege ezt indokolja. (A fizetési késedelmek még mindig a magyar vállalkozások mumusai.)
Fontos változás, miszerint a késve fizető fél kötelezhető arra, hogy legalább 40 eurós (körülbelül 12 ezer forint összegű) költségtérítést fizessen a partnernek behajtási összeg címén. Ez átalányösszeg, amely akkor is kiszabható, ha nem volt igazolható költsége a számlát kibocsátó cégnek. A júliusban életbe lépett módosítás értelmében a késedelmi kamat mértéke a jegybanki alapkamat plusz 8 százalékpontra emelkedett, a korábbi jegybanki alapkamat plusz 7 százalékponthoz képest.
„Az átlagos fizetési határidők a tavalyi 29-30 napról az idei év első felében 27 napra csökkentek, de az átlagos fizetési késedelem 20 napról 23 napra emelkedett, ez átlagosan 50 napos tényleges teljesítést jelent. A lánctartozások kialakulásában szerepet játszó késve fizetések rontják a cégek helyzetét – mondta Baltay Zsombor, a GF Faktor vezérigazgatója. Az építőiparban és a papíriparban, valamint az elektronikaicikk-gyártásban nem ritka a jóval magasabb fizetési határidő, ugyanis a papíripari cégek esetén 2013 első félévében meghaladta a 40 napot az átlagos fizetési határidő, az építőiparban a 41 napot, az elektronika területén pedig a 48 napot. A július 1-jén életbe lépett törvény a maximális fizetési határidőt 30 napban határozza meg, és indokolt esetben engedi a 60 napot. Ebből következik, hogy az átlagos fizetési határidő biztosan csökkenni fog, mivel 2013-ban eddig a számlák 20,5 százalékánál 30 nap feletti fizetési határidővel kellett kalkulálni, és 60 nap feletti határidőt a kibocsátott számlák 5,61 százalékánál szabtak meg.
