Míg a fiatalok kétharmada igen sokszínű nyári programot tervezett magának, 17 százalékuk kizárólag otthon kívánta tölteni idejét. A megkérdezettek leggyakoribb nyári elfoglaltsága a bulizás volt (44%), amit a pénzkeresés (38%) és az utazás (34%) követtek. 22 százalékuk tervezte, hogy sportolni fog a nyáron, 16%-uk pedig biztosan tudta, hogy ellátogat valamelyik fesztiválra – derül ki az Ipsos felméréséből.
A 15-19 évesek 37%-a, a 20-25 évesek 25%-a tervezett legalább egy belföldi vagy külföldi nyaralást, a nyár tehát az összes megkérdezett közel egyharmada (31%) szerint nem múlhatott el utazás nélkül. A válaszadók 6%-a külföldi, 28%-a belföldi úti célt választott, 3%-uk pedig külföldi és belföldi útra egyaránt elindult. A fiatalok az esetek 62%-ában szülőkkel, rokonokkal, 46%-ában barátokkal, 17%-ában párjukkal kettesben utaztak. Csupán 5%-uk vágott neki egyedül az útnak. Az ifjak 9%-a – az utazók közel egyharmada – nyaralt többféle társasággal is. Míg a fiatalabbakról elmondható, hogy főként szüleik társaságában töltik ezt az időt (76%), a 20-25 évesek körében jelentősen megnő a barátaikkal, illetve párjukkal kettesben utazók aránya – javarészt a szülőkkel való utazás rovására, amelynek aránya körükben már csak 39%.
A válaszadók 12%-a kizárólag a pénzkeresést jelölte meg nyári programként. További 26%-uk állította, hogy szeretne dolgozni idén nyáron, azaz majd’ minden negyedik fiatalnak nyári időtöltései közé tartozott a munka. E csoport 61%-a kimondottan fizikai munkát keresett, 19%-át a vendéglátás vonzotta, 14%-át pedig az irodai elfoglaltság. Csupán 6%-uk gondolkodott többféle típusú munkában is. A csoport fele szívesen dolgozott volna akár teljes munkaidőben is nyáron, egynegyedük pedig részmunkaidős állást keresett. 14%-uk alkalmi munkára vágyott, míg 17%-uk mondhatta el magáról, hogy már nyár előtt alkalmazásban állt. A nyáron munkát vállalók körében felülreprezentáltak voltak a 20-25 éves, középfokú végzettséggel rendelkező férfiak.
A hazánkban gombamód szaporodó fesztiválok minden második fiatal érdeklődését felkeltették. Az ifjú korosztály 10%-a minden nyáron legalább egyet meglátogat, míg 24%-uk alkalmi vendég. A fesztivállátogatás leginkább a gimnáziumban és szakközépiskolában végzett fiatalok, illetve a budapestiek körében népszerű. Előbbi csoportnak 47%-a, míg utóbbinak 45%-a járt már valamilyen fesztiválon korábban. A legcsábítóbb fesztiválnak az idei nyáron a Sziget Fesztivál és a Balaton Sound bizonyult, amelyekre minden negyedik fesztivállátogatást tervező szeretett volna eljutni. Ezeket követte a soproni VOLT Fesztivál (19%), a tokaji Hegyalja Fesztivál (11%), illetve a Szegedi Ifjúsági Napok (9%). Mindezek közül a Sziget Fesztiválra szerettek volna leginkább visszatérni a fiatalok. Azoknak a válaszadóknak, akik korábban már jártak a főváros legnagyobb fesztiválján, 77%-a tervezte, hogy idén is ellátogat. Ez az arány a Balaton Sound esetén 72%, míg a VOLT-nál 61% volt. A fiatal látogatók leginkább a kedvezményes időszakban történő, elővételes belépő vásárlását preferálták (72%), ezt követte a helyszíni vásárlás (28%). 3%-ukat azonban az olyan „alternatív” megoldások sem riasztották vissza, mint hogy jegyüzérektől vásároljanak, vagy belógjanak az eseményre (2%).
Nem meglepő tény, hogy a fiatalok első sorban a bulizás (66%), a baráti társaságuk (63%) és a fellépők miatt (58%) járnak a fesztiválokra. Minden ötödik fesztiválozást tervező fiatalt azonban az új emberek megismerésének lehetősége csábítja. Hasonlóan vonzó tényező az a képzet, hogy „mindenki ott van, aki számít”, valamint a kulturális programkínálat. 17%-uk bár még sosem volt, idén nyáron tervei között szerepelt e program. A fesztiválokkal szemben legelutasítóbb csoport a kapcsolatban vagy házasságban élő fiataloké. 77%-uk nem volt ilyenen és nem is tervezi a szórakozásnak ezt a formáját, de a 20-25 évesek is elutasítóbbak (56%), mint fiatalabb társaik (42%). A legnagyobb visszatartó erő egyértelműen az ár: azoknak, akik még nem jártak fesztiválon, 56%-a említette, hogy túl drága. 17%-uk a nagy tömegre hivatkozott, 15%-uk pedig túl veszélyesnek tartja ezeket a rendezvényeket. A fesztiválok háza táján évről évre felmerülő higiéniakérdés csak a fesztiváloktól távolmaradók 7%-át tartja vissza. 10%-uk – első sorban a fiatalabbak – társaság híján nem terveztek ilyen programot, míg a csoport egyharmada – az összes megkérdezett 22%-a – teljesen érdektelen a fesztiválok iránt.
A megkérdezettek körében a legkisebb érdeklődésre számot tartó programoknak a nyári egyetemek, illetve a tanulás (6%), valamint a táborok (5%) és a nyelvtanulás (3%) számítottak. (Az utolsó nagy roham is lecsengett az OKJ-s képzésekért.) A nyelvet tanulni vágyó fiatalok leginkább az angol és a német nyelv iránt érdeklődtek. A táborozókat első sorban a sporttáborok és a hagyományőrző, illetve kézműves, művészeti táborok vonzották.
