Felmérés cikkek
Csak akkor segítenénk a szülőnkön, ha megérdemli
Megosztja az embereket a kötelező szülőtartásról szóló jogszabály – derül ki a 4Life Direct nemzetközi biztosításközvetítő megbízásából készült országos reprezentatív kutatásból. A megkérdezettek mindössze 9 százaléka véli úgy, hogy a szülők eltartása mindenképpen a gyermek feladata, a válaszadók közel fele pedig csak akkor érzi ezt jogosnak, ha a szülő megfelelően nevelte gyermekét.
A munkahely színén is múlhat a hatékonyság
A színek nem csak a művészetben töltenek be fontos szerepet, de a közlekedéstől kezdve a gasztronómián át az öltözködésig az élet minden területén meghatározó a jelenlétük, így nem meglepő, hogy a munkavégzésünket is nagyban befolyásolják.
Túlságosan bíznak dolgozóikban a magyar cégvezetők
A hazai kis- és középvállalkozások vezetőinek több mint 75 százaléka véli úgy, hogy a munkatársakba vetett bizalom elegendő lehet a visszaélések megelőzésére, ugyanakkor átlagosan éves bevételük 5-7 százalékát visszaélések miatt vesztik el, ami árnyalja a vállalatvezetők pozitív elképzeléseit.
Magyarország, a social media nagyhatalom
Régiós összevetésben is kiemelkedő eredményeket mutat fel a magyar reklámpiac. Egyre többet költenek el a vállalatok a digitális platformokon, lassan minden második magyar ember elérhető a közösségi médiában, és a tévés reklámbüdzsék sem csökkenek - derült ki a régió legnagyobb független ügynökséghálózata, a weCAN által készített CANnual Report 2016 kiadványból.
Két szék között az asztal alá esnek a középvállalkozások
A középvállalkozások hetven százaléka „középső gyermek szindrómában” szenved, a jövőben a jelenleginél több állami támogatást és hitellehetőséget szeretnének kapni, mivel úgy vélik kimaradnak a startupoknak és kisvállalkozásoknak nyújtott támogatásokból - derült ki a Ricoh Europe friss kutatásból.
A kormányok tehetnek a munkaerőhiány ellen
Egyre súlyosabb a globális szakemberhiány. A Hays friss elemzése szerint néhány év alatt 14 százalékkal nőtt a szaktudáshiány Európában. Hogy bért kell emelni, az nem kérdés, de a kormányok tehetnek a legtöbbet a megoldásért.
Ha baj van, a többség már nem is az orvost hívja
Az egészség drága, az egészségbiztosítás pedig csak a gazdagok kiváltsága? Az emberek többsége még manapság is azt hiszi, hogy a nyugati színvonalú ellátást kínáló egészségbiztosítás a felső 10 ezer kiváltsága, de az állami ellátást kerülik, ha lehet.
Egy fél fizetés megy el a beiskolázásra
Az idei iskolakezdésnél a családok fele tankönyvekre legfeljebb 5000 forintot fordít, mindez komoly csökkenés, és elsősorban az ingyenes tankönyveknek köszönhető. A legmagasabb kiadást a megkérdezettek szerint 2016 őszén az iskolaszerek és iskolai öltözet megvásárlása jelentette – derült ki a Provident Pénzügyi Zrt kutatásából.
A többség csak a szépet látja az olimpiában
A magyar lakosság 58 százaléka örülne, 62 százalékát pedig büszkeséggel töltené el, ha Budapest rendezné a 2024-es olimpiát és paralimpiát. Nagyjából kétharmadnyi válaszadó (65%) szerint legalább ugyanolyan vagy magasabb színvonalon lennénk képesek a játékok megrendezésére, mint Rio de Janeiro - az Ipsos friss felmérése szerint.
Mindenki többet várt a CSOK-tól
Míg áprilisban az építkezés és felújítás előtt álló lakosság 43 százaléka tervezete, hogy igénybe veszi a CSOK-ot, addig a valóban építkezők 21 százaléka vette is igénybe. Sokan hamisan tápláltak reményeket. A szakemberek és a kereskedők is jobbra számítottak, de azért nem panaszkodnak.
Kevesebbet bírunk, mint egy aranyhal
A 2001-ben mért 15 másodpercről mára 8,25-re csökkent az erőlködés nélküli koncentrálóképesség átlaga, mert megállás nélkül új tartalmak felé fordulunk és figyelmünk hamar ellankad. A fiatalok inkább megválnának az ízlelés képességétől, minthogy megfosszák őket a telójuktól.
Azért veszik, mert olcsó, nem azért mert jó
Elsősorban az eredeti terméket gyártó cégeket tartják a hamisítás legnagyobb károsultjainak a magyar fiatalok, és kevésbé törődnek a gazdasági és társadalmi hatásokkal – derült ki a HENT és a TÁRKI közös kutatásából. A felmérés szerint továbbra is az alacsonyabb ár miatt esik a választás a hamisított termékekre, a büntetések pedig kevés visszatartó erővel bírnak.
A nagy bevételű cégeknél látna szívesen online kasszát a vásárló
A magyar lakosság jelentős többsége támogatja a szürke- és feketegazdaság elleni kormányzati akciókat, ügyvédekre, a fogorvosokra és a plasztikai sebészekre terjesztenék ki például az online kasszát - derül ki a Nézőpont Intézet Gazdaságfehérítési Kerekasztalának legfrissebb közvélemény-kutatásából.
Tech guruk lettek a csajok?
Tízből kilenc magyar még soha nem hallott a Dolgok Internetéről (IoT), pedig európai viszonylatban is kiemelkedően nyitottak vagyunk a technológiai újításokra - derült ki a Samsung felhasználói szokásokat vizsgáló friss kutatásából. Aki viszont ismeri, az szereti is: a tájékozott válaszadók egyötöde az IoT-képes eszközökért többet fizetne. Ez az állítás különösen igaz a harminc körüli nőkre, akik jóval nagyobb érdeklődést mutatnak az okos megoldások iránt, mint a férfiak
Hogyan és mit vásárol a Z-generáció?
Pár év, és micsoda különbség! A Z-generáció képviselői most tizenévesek és korántsem a fogyasztói társadalom agyatlan robotjai. Nagyon megnézik, mire adják ki a pénzüket, értéktudatosan vásárolnak. Nem halmoznak fel, de amit divatosnak és menőnek vélnek, azt megszerzik. Csak éppen alaposabb utánajárással és mérlegeléssel, mint a bátyjaik és nővéreik. Ha kell, még a szüleikre is rászólnak.
Nő a webáruházak forgalma, pedig nem lépik át a határt
A magyarországi webáruházak 77 százalékának nőtt a forgalma tavaly, és csak 4 százalékuk számolt be a forgalom csökkenéséről - derült ki a webáruházak fejlesztésével foglalkozó WebShop Experts legutóbbi, kilencedik alkalommal elvégzett felméréséből.
A fiatalok fele már nem hiszi, hogy piacképes ami tanul, mégsem tesznek semmit
A munka világában eddig nem tevékenykedő hallgatók 57%-a már most sem hisz saját szakmája piacképességében, ám mégsem választ másikat egy friss kutatás szerint. Viszont már az első munkahelyen 181 ezer forintos nettó fizetést szeretnének.
Itthon tarthatók a fiatalok - legalább nyaralni
Márkastratégia, más utazók jó értékelései és élmények kellenek ahhoz, hogy az Y generációs fiatalok elinduljanak egy-egy magyar úti célt felfedezni - derült ki a Budapesti Metropolitan Egyetem oktatója,
Dr. Sziva Ivett turizmus-szakértő legfrissebb kutatásából. Számos magyar régió felismerte már ezt, de van még hová fejlődni.
Kell a fiataloknak a virtuális valóság
Milliárdos iparággá nőtt a virtuális valóság nemzetközi szinten, a fiatalok számára pedig egyre inkább a hétköznapok része lesz, köszönhetően az egyre többek számára elérhető, olcsó eszközöknek.
A szórakozáson spórolunk, ha kell
Elégedettebbek a magyarok az életszínvonalukkal a tavalyinál, de még mindig gyászos, ahogy a helyzetünket látjuk. Ha spórolni kell, a szórakozással kezdjük, de nyaralást azért tervez a többség – derült ki a Provident nemzetközi kutatásából.
A következő 3 év kritikusabb lehet, mint az előző 50
Az előttünk álló éveket mérsékelt gazdasági növekedés jellemezheti, a kihívások ellenére azonban optimisták a vezérigazgatók – derül ki a KPMG 2016-os vezérigazgatói (Global CEO Outlook) felméréséből. Bár a megkérdezettek jelentős többsége (72 százaléka) úgy gondolja, hogy a következő 3 év kritikusabb lehet az adott iparág számára, mint az előző 50, bíznak abban, hogy vállalatuk képes lesz tovább növekedni. A tavalyi 12 százalék után idén a vezérigazgatók 40 százaléka mondta, hogy jelentősen átalakítaná cégének működési modelljét a következő három évben.
Ha magyar, akkor jöhet
Három magyar fogyasztó közül ketten (65%) mondják azt, hogy a márkák származási helye vásárlási döntéseiket jobban befolyásolja, mint kilenc másik szempont, amelyek közé tartozik például az ár, íz, funkció vagy csomagolás is.
A vállalkozás férfimeló?
Jellemzően a diplomás, alkalmazottként dolgozó férfiak fognának bele saját vállalkozásba, a fiatalok körében magasabb a vállalkozási hajlandóság, és már nem kockázatkerülésből nem indítanak saját vállalkozást.
Változás nélkül nincs növekedés
A magyar pénzügyi vezetők saját cégük pénzügyi kilátásait illetően a legpesszimistábbnak számítanak a régióban, ennek ellenére a bevételek és a működési nyereségráta tekintetében a közép-európai országokhoz hasonló növekedést várnak 2016-ban. Ehhez kiemelkedő prioritásként kezelik üzleti modelljük újragondolását vagy átstrukturálását.
A magyaroknál marad a mélabú
Megjelent az ENSZ éves Világboldogság Jelentése, melyben rendre a sereghajtók között szerepel hagyományosan depresszív, mélabús népünk. Ismét a dánok a legboldogabbak, akárcsak két év, bár tavaly Svájc ütötte ki őket az első helyről. A japánoknál a fukusimai katasztrófa után is nőtt a boldogság.
Szakember híján a növekedés is elmarad
Növekedésben gondolkodnak a cégek, a magyar vezetők pedig még a globális hangulatnál is optimistábbak a PwC legújabb Magyarországi Vezérigazgató Felmérése szerint. Gátat leginkább a szakemberhiány vethet a nagy terveknek.
Kit érdekelnek a bevándorlók – mi lesz a melóval?
Egyre optimistább saját kilátásait illetően a magyar lakosság, többen tartják jónak pénzügyi kilátásaikat, mint tavaly ősszel. Viszont aggódunk az egzisztenciánkért: a munkahelyünk elvesztésétől, az adósságoktól és az egészségügyi problémáktól jobban tartunk, mint a bevándorlástól vagy a terrorizmustól.
Ezen a CSOK sem segít
Az Y generáció 64 százalékával fordult elő az elmúlt egy év alatt, hogy késve rendezte számláit - derül ki az Intrum Justitia jelentéséből. A kutatásból az is látszik, hogy a gyermekes fiatalok vannak a legrosszabb helyzetben, ugyanis 71 százalékuk nem tudta időben kifizetni számláit az elmúlt 12 hónap alatt. A gyermekes és gyermektelen fiatalok többsége elmondásuk szerint meglehetősen pesszimista mind az ország, mind a saját agyagi körülményei tekintetében, majdnem minden második fiatal fontolgatja a külföldre költözés lehetőségét.
A kamatnál megáll a magyarok esze
A magyar lakosság pénzügyi ismereteinek elsajátításakor az egyszerű, és a kamatos kamatszámítás okozza a legnagyobb problémát, pedig a legtöbb pénzügyi termék, megtakarítás vagy hitelfelvétel esetében is ez a legfontosabb tényező - derült ki a Pénziránytű Alapítvány megbízásából készített reprezentatív kutatásból.
Kétharmados többség a vasárnapi boltzár ellen
A törvény bevezetése után fél évvel a felnőtt lakosság több mint kétharmada, 68 százaléka inkább nem, vagy egyáltalán nem ért egyet a kötelező vasárnapi zárva tartással, ami pontosan megegyezik a szabályozás életbe lépése előtti, márciusi aránnyal.
Jobban bízunk abban, hogy megmarad a munkahelyünk
Biztosabbnak látják munkahelyük jövőjét a magyar munkavállalók. Leginkább a 18-29 éves és a 60 év feletti korcsoportban, a faluban élők illetve a mezőgazdaságban dolgozók körében nőtt a bizalom – derül ki a BNP Paribas Cardif biztosító és a Medián közös felméréséből.
Kevesebb lesz idén az ajándék - de laposabb a pénztárca
Kevesebb ajándék vásárlását tervezik a tavalyinál az internetezők, miközben az egy ajándékra szánt összeg közel 12%-kal emelkedett. A karácsonyi ajándékvásárlás így akár 50 ezer forinttal is megterhelheti egy 4 fős háztartás büdzséjét. Ebben nincsenek benne az ünnepi menü vagy éppen a karácsonyfa kiadásai. – derül ki az Árukereső.hu 2 340 fő részvételével készített hazai online felméréséből.
Már nem az új vevőkre hajtanak a vállalatok
Új korszakba lépett a vállalatok marketingaktivitása: a hangsúly az ügyfélszerzés felől az ügyfélmegtartás, az ügyfélközpontú szemlélet, a márka jó hírnevének terjesztése felé, a hagyományostól a digitálisra tolódik – derül ki az IBM és a CMO Club közös felméréséből. A mérhetőség jót tesz a költségkeretek alakulásának, a hagyományos eszközök pedig már csak hajszállal vezetnek a költési rangsorban.
Beteges és szomorú a magyar nyugdíjas
A magyar nyugdíjasok jóval elégedetlenebbek saját életminőségükkel, mint az áltagos európaiak, és a 65-74 éves korosztályban csak a bolgárok látják a magyarokénál is borúsabban az életüket. Ezt részben az egészségi állapotuk indokolja, amelyet a 75 évnél idősebb magyarok mindössze 7,8%-a értékelt jónak, szemben a 28%-os uniós átlaggal – derül ki a CIG Pannónia Életbiztosító Idősek Világnapja alkalmából végzett elemzéséből.
Boom a bababizniszben
Babaételekből valamint babaápolási cikkekből nálunk is egyre többet adnak el a kiskereskedelemben, és a kereslet bővülése beleillik a kedvező nemzetközi trendekbe. Hazánkban a babaételek bolti forgalma 12 százalékkal nőtt értékben legutóbb december-július között, az előző hasonló időszakhoz viszonyítva. Pelenkánál és baba-törlőkendőnél szintén növekedést regisztrált mind értéket, mind mennyiséget tekintve a Nielsen Kiskereskedelmi Indexe az idei első félévben, a tavalyi első hat hónaphoz képest.
Egyre nagyobb gond a korrupció
A világ vezető vállalatait egyre jobban aggasztják a korrupciós ügyek, és egyre nagyobb kihívás számukra, hogy szilárd korrupcióellenes struktúrával rendelkezzenek - derül ki a KPMG könyvvizsgáló, adó- és üzleti tanácsadó cég felméréséből.
Szívás az EKAER, de kisebb mint lehetne
Megoldódtak a kezdeti problémák és csökkentek a kezdeti félelmek az EKAER rendszerrel kapcsolatban. Bár valóban több idő, több pénz és nagyobb adminisztráció a cégek számára, a piactisztító hatás is érezhető a DUIHK friss felmérése szerint.
A dupláját is fizethetjük egy fordításért
Akár kétszeres különbség is lehet egy-egy településen, megyén belül a fordítási árak között – derül ki egy friss felmérésből. Az országos vizsgálat fényt derített arra is, hogy az egyes szolgáltatók minősége is hullámzó, a piaci szereplők nagyon különbözően számolják el munkájukat, az online szolgáltatások pedig e területen is egyre népszerűbbek.
Net nélkül már nem nyaral a magyar
A magyarok 15 százaléka szerint nélkülözhetetlen az internet használata a nyaralás megtervezéséhez, és 8,2 százalék számára az utazás alatt is alapvetően fontos az online kapcsolat. 19,1 százaléknak döntési szempont a szállásfoglalásnál, hogy van-e a helyen WiFi kapcsolat.
Ez fáj a legjobban a szakiknak
Az építőipari szakemberek kapnak hideget, meleget. Mindenki hallott rémtörténeteket Mekk mesterekről, kontár és félbehagyott munkáról. A Mapei Kft. kíváncsi volt az érem másik oldalára: burkolókat és kőműveseket kérdeztek meg arról, hogy milyennek látják a megrendelőket?
Az eszünkre hallgatunk lakásfelújításkor
Szakemberre bízzák a magyarok a kivitelezést és a pénzügyeket, ha lakásfelújításról van szó – ez derült ki a Cetelem felméréséből. A magyarok nagy része banki segítséget vesz igénybe a felújításhoz, döntő többségük 2-3 vagy ennél is több bank ajánlata közül választ.
Főállás lett a rajongás
A Comedy Central nemzetközi felméréséből kiderül, hogy gyökeresen megváltozott a rajongás fogalma: az online generáció sokkal több mindenért akar lelkesedni mint az idősebbek, és rajongása tárgyáról is jóval többet szeretne tudni.
Túl sok adminisztrációra panaszkodnak az építőiparban
A magyar építőipari cégek felének nőtt az árbevétele idén az első fél évben, árbevétel-arányos jövedelmezőségük azonban 3 százalék alatt maradt - derült ki az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) felméréséből.
Egyre jobban mennek a webshopok
Még mindig nem nyitnak a külföldi vásárlók felé a magyar webshopok, de ennek ellenére nőnek a bevételek - ha valaki elég türelmes. Ez derül ki többek között az idei Nagy Webáruház Felmérésből.
Átlag felett bírja a főnökét a magyar dolgozó
Magyarországon 10-ből 6 ember ajánlja a munkahelyét a barátainak, az elkötelezettek aránya 2005 óta folyamatosan növekszik, és Európán belül is jónak számít. Az Aon Hewitt friss, dolgozói trendeket kutató felmérése 164 országban vizsgálta, hogy hogyan vélekednek a dolgozók a munkahelyükről.
Ezért ódzkodnak a felhőtől a vállalatok
A vállalkozások fejlődésével a hálózati igények egyre gyorsabb ütemben növekednek, leginkább a hálózati teljesítmény, a megbízhatóság és a biztonság területein – derül ki a Barracuda Networks felméréséből.
Budapest: minél jobban ismerjük, annál jobban szeretjük
A magyarok egyharmada még soha nem járt a fővárosban, de a lakosság többsége nagyon büszke rá, és még a Budapestet jól ismerők is úgy látják: számos meglepetést tartogat – derült ki a Vodafone 4G Budapest Essentials felkérésére készített reprezentatív kutatásból.
Tényleg ilyen a magyar turista?
A viselkedésünk árulja el leginkább a magyarságunkat, ha külföldön járunk – derült ki a Szallas.hu felméréséből. Minden harmadik embert ért már meglepetés amiatt, hogy egy idegen országban valaki megértette a magyarul elhangzott szavakat.