Felmérés cikkek
Ha baj van, a többség már nem is az orvost hívja
Az egészség drága, az egészségbiztosítás pedig csak a gazdagok kiváltsága? Az emberek többsége még manapság is azt hiszi, hogy a nyugati színvonalú ellátást kínáló egészségbiztosítás a felső 10 ezer kiváltsága, de az állami ellátást kerülik, ha lehet.
Egy fél fizetés megy el a beiskolázásra
Az idei iskolakezdésnél a családok fele tankönyvekre legfeljebb 5000 forintot fordít, mindez komoly csökkenés, és elsősorban az ingyenes tankönyveknek köszönhető. A legmagasabb kiadást a megkérdezettek szerint 2016 őszén az iskolaszerek és iskolai öltözet megvásárlása jelentette – derült ki a Provident Pénzügyi Zrt kutatásából.
A többség csak a szépet látja az olimpiában
A magyar lakosság 58 százaléka örülne, 62 százalékát pedig büszkeséggel töltené el, ha Budapest rendezné a 2024-es olimpiát és paralimpiát. Nagyjából kétharmadnyi válaszadó (65%) szerint legalább ugyanolyan vagy magasabb színvonalon lennénk képesek a játékok megrendezésére, mint Rio de Janeiro - az Ipsos friss felmérése szerint.
Mindenki többet várt a CSOK-tól
Míg áprilisban az építkezés és felújítás előtt álló lakosság 43 százaléka tervezete, hogy igénybe veszi a CSOK-ot, addig a valóban építkezők 21 százaléka vette is igénybe. Sokan hamisan tápláltak reményeket. A szakemberek és a kereskedők is jobbra számítottak, de azért nem panaszkodnak.
Kevesebbet bírunk, mint egy aranyhal
A 2001-ben mért 15 másodpercről mára 8,25-re csökkent az erőlködés nélküli koncentrálóképesség átlaga, mert megállás nélkül új tartalmak felé fordulunk és figyelmünk hamar ellankad. A fiatalok inkább megválnának az ízlelés képességétől, minthogy megfosszák őket a telójuktól.
Azért veszik, mert olcsó, nem azért mert jó
Elsősorban az eredeti terméket gyártó cégeket tartják a hamisítás legnagyobb károsultjainak a magyar fiatalok, és kevésbé törődnek a gazdasági és társadalmi hatásokkal – derült ki a HENT és a TÁRKI közös kutatásából. A felmérés szerint továbbra is az alacsonyabb ár miatt esik a választás a hamisított termékekre, a büntetések pedig kevés visszatartó erővel bírnak.
A nagy bevételű cégeknél látna szívesen online kasszát a vásárló
A magyar lakosság jelentős többsége támogatja a szürke- és feketegazdaság elleni kormányzati akciókat, ügyvédekre, a fogorvosokra és a plasztikai sebészekre terjesztenék ki például az online kasszát - derül ki a Nézőpont Intézet Gazdaságfehérítési Kerekasztalának legfrissebb közvélemény-kutatásából.
Tech guruk lettek a csajok?
Tízből kilenc magyar még soha nem hallott a Dolgok Internetéről (IoT), pedig európai viszonylatban is kiemelkedően nyitottak vagyunk a technológiai újításokra - derült ki a Samsung felhasználói szokásokat vizsgáló friss kutatásából. Aki viszont ismeri, az szereti is: a tájékozott válaszadók egyötöde az IoT-képes eszközökért többet fizetne. Ez az állítás különösen igaz a harminc körüli nőkre, akik jóval nagyobb érdeklődést mutatnak az okos megoldások iránt, mint a férfiak
Hogyan és mit vásárol a Z-generáció?
Pár év, és micsoda különbség! A Z-generáció képviselői most tizenévesek és korántsem a fogyasztói társadalom agyatlan robotjai. Nagyon megnézik, mire adják ki a pénzüket, értéktudatosan vásárolnak. Nem halmoznak fel, de amit divatosnak és menőnek vélnek, azt megszerzik. Csak éppen alaposabb utánajárással és mérlegeléssel, mint a bátyjaik és nővéreik. Ha kell, még a szüleikre is rászólnak.
Nő a webáruházak forgalma, pedig nem lépik át a határt
A magyarországi webáruházak 77 százalékának nőtt a forgalma tavaly, és csak 4 százalékuk számolt be a forgalom csökkenéséről - derült ki a webáruházak fejlesztésével foglalkozó WebShop Experts legutóbbi, kilencedik alkalommal elvégzett felméréséből.
A fiatalok fele már nem hiszi, hogy piacképes ami tanul, mégsem tesznek semmit
A munka világában eddig nem tevékenykedő hallgatók 57%-a már most sem hisz saját szakmája piacképességében, ám mégsem választ másikat egy friss kutatás szerint. Viszont már az első munkahelyen 181 ezer forintos nettó fizetést szeretnének.
Itthon tarthatók a fiatalok - legalább nyaralni
Márkastratégia, más utazók jó értékelései és élmények kellenek ahhoz, hogy az Y generációs fiatalok elinduljanak egy-egy magyar úti célt felfedezni - derült ki a Budapesti Metropolitan Egyetem oktatója,
Dr. Sziva Ivett turizmus-szakértő legfrissebb kutatásából. Számos magyar régió felismerte már ezt, de van még hová fejlődni.
Kell a fiataloknak a virtuális valóság
Milliárdos iparággá nőtt a virtuális valóság nemzetközi szinten, a fiatalok számára pedig egyre inkább a hétköznapok része lesz, köszönhetően az egyre többek számára elérhető, olcsó eszközöknek.
A szórakozáson spórolunk, ha kell
Elégedettebbek a magyarok az életszínvonalukkal a tavalyinál, de még mindig gyászos, ahogy a helyzetünket látjuk. Ha spórolni kell, a szórakozással kezdjük, de nyaralást azért tervez a többség – derült ki a Provident nemzetközi kutatásából.
A következő 3 év kritikusabb lehet, mint az előző 50
Az előttünk álló éveket mérsékelt gazdasági növekedés jellemezheti, a kihívások ellenére azonban optimisták a vezérigazgatók – derül ki a KPMG 2016-os vezérigazgatói (Global CEO Outlook) felméréséből. Bár a megkérdezettek jelentős többsége (72 százaléka) úgy gondolja, hogy a következő 3 év kritikusabb lehet az adott iparág számára, mint az előző 50, bíznak abban, hogy vállalatuk képes lesz tovább növekedni. A tavalyi 12 százalék után idén a vezérigazgatók 40 százaléka mondta, hogy jelentősen átalakítaná cégének működési modelljét a következő három évben.
Ha magyar, akkor jöhet
Három magyar fogyasztó közül ketten (65%) mondják azt, hogy a márkák származási helye vásárlási döntéseiket jobban befolyásolja, mint kilenc másik szempont, amelyek közé tartozik például az ár, íz, funkció vagy csomagolás is.
A vállalkozás férfimeló?
Jellemzően a diplomás, alkalmazottként dolgozó férfiak fognának bele saját vállalkozásba, a fiatalok körében magasabb a vállalkozási hajlandóság, és már nem kockázatkerülésből nem indítanak saját vállalkozást.
Változás nélkül nincs növekedés
A magyar pénzügyi vezetők saját cégük pénzügyi kilátásait illetően a legpesszimistábbnak számítanak a régióban, ennek ellenére a bevételek és a működési nyereségráta tekintetében a közép-európai országokhoz hasonló növekedést várnak 2016-ban. Ehhez kiemelkedő prioritásként kezelik üzleti modelljük újragondolását vagy átstrukturálását.
A magyaroknál marad a mélabú
Megjelent az ENSZ éves Világboldogság Jelentése, melyben rendre a sereghajtók között szerepel hagyományosan depresszív, mélabús népünk. Ismét a dánok a legboldogabbak, akárcsak két év, bár tavaly Svájc ütötte ki őket az első helyről. A japánoknál a fukusimai katasztrófa után is nőtt a boldogság.
Szakember híján a növekedés is elmarad
Növekedésben gondolkodnak a cégek, a magyar vezetők pedig még a globális hangulatnál is optimistábbak a PwC legújabb Magyarországi Vezérigazgató Felmérése szerint. Gátat leginkább a szakemberhiány vethet a nagy terveknek.
Kit érdekelnek a bevándorlók – mi lesz a melóval?
Egyre optimistább saját kilátásait illetően a magyar lakosság, többen tartják jónak pénzügyi kilátásaikat, mint tavaly ősszel. Viszont aggódunk az egzisztenciánkért: a munkahelyünk elvesztésétől, az adósságoktól és az egészségügyi problémáktól jobban tartunk, mint a bevándorlástól vagy a terrorizmustól.
Ezen a CSOK sem segít
Az Y generáció 64 százalékával fordult elő az elmúlt egy év alatt, hogy késve rendezte számláit - derül ki az Intrum Justitia jelentéséből. A kutatásból az is látszik, hogy a gyermekes fiatalok vannak a legrosszabb helyzetben, ugyanis 71 százalékuk nem tudta időben kifizetni számláit az elmúlt 12 hónap alatt. A gyermekes és gyermektelen fiatalok többsége elmondásuk szerint meglehetősen pesszimista mind az ország, mind a saját agyagi körülményei tekintetében, majdnem minden második fiatal fontolgatja a külföldre költözés lehetőségét.
A kamatnál megáll a magyarok esze
A magyar lakosság pénzügyi ismereteinek elsajátításakor az egyszerű, és a kamatos kamatszámítás okozza a legnagyobb problémát, pedig a legtöbb pénzügyi termék, megtakarítás vagy hitelfelvétel esetében is ez a legfontosabb tényező - derült ki a Pénziránytű Alapítvány megbízásából készített reprezentatív kutatásból.
Kétharmados többség a vasárnapi boltzár ellen
A törvény bevezetése után fél évvel a felnőtt lakosság több mint kétharmada, 68 százaléka inkább nem, vagy egyáltalán nem ért egyet a kötelező vasárnapi zárva tartással, ami pontosan megegyezik a szabályozás életbe lépése előtti, márciusi aránnyal.
Jobban bízunk abban, hogy megmarad a munkahelyünk
Biztosabbnak látják munkahelyük jövőjét a magyar munkavállalók. Leginkább a 18-29 éves és a 60 év feletti korcsoportban, a faluban élők illetve a mezőgazdaságban dolgozók körében nőtt a bizalom – derül ki a BNP Paribas Cardif biztosító és a Medián közös felméréséből.
Kevesebb lesz idén az ajándék - de laposabb a pénztárca
Kevesebb ajándék vásárlását tervezik a tavalyinál az internetezők, miközben az egy ajándékra szánt összeg közel 12%-kal emelkedett. A karácsonyi ajándékvásárlás így akár 50 ezer forinttal is megterhelheti egy 4 fős háztartás büdzséjét. Ebben nincsenek benne az ünnepi menü vagy éppen a karácsonyfa kiadásai. – derül ki az Árukereső.hu 2 340 fő részvételével készített hazai online felméréséből.
Már nem az új vevőkre hajtanak a vállalatok
Új korszakba lépett a vállalatok marketingaktivitása: a hangsúly az ügyfélszerzés felől az ügyfélmegtartás, az ügyfélközpontú szemlélet, a márka jó hírnevének terjesztése felé, a hagyományostól a digitálisra tolódik – derül ki az IBM és a CMO Club közös felméréséből. A mérhetőség jót tesz a költségkeretek alakulásának, a hagyományos eszközök pedig már csak hajszállal vezetnek a költési rangsorban.
Beteges és szomorú a magyar nyugdíjas
A magyar nyugdíjasok jóval elégedetlenebbek saját életminőségükkel, mint az áltagos európaiak, és a 65-74 éves korosztályban csak a bolgárok látják a magyarokénál is borúsabban az életüket. Ezt részben az egészségi állapotuk indokolja, amelyet a 75 évnél idősebb magyarok mindössze 7,8%-a értékelt jónak, szemben a 28%-os uniós átlaggal – derül ki a CIG Pannónia Életbiztosító Idősek Világnapja alkalmából végzett elemzéséből.
Boom a bababizniszben
Babaételekből valamint babaápolási cikkekből nálunk is egyre többet adnak el a kiskereskedelemben, és a kereslet bővülése beleillik a kedvező nemzetközi trendekbe. Hazánkban a babaételek bolti forgalma 12 százalékkal nőtt értékben legutóbb december-július között, az előző hasonló időszakhoz viszonyítva. Pelenkánál és baba-törlőkendőnél szintén növekedést regisztrált mind értéket, mind mennyiséget tekintve a Nielsen Kiskereskedelmi Indexe az idei első félévben, a tavalyi első hat hónaphoz képest.
Egyre nagyobb gond a korrupció
A világ vezető vállalatait egyre jobban aggasztják a korrupciós ügyek, és egyre nagyobb kihívás számukra, hogy szilárd korrupcióellenes struktúrával rendelkezzenek - derül ki a KPMG könyvvizsgáló, adó- és üzleti tanácsadó cég felméréséből.
Szívás az EKAER, de kisebb mint lehetne
Megoldódtak a kezdeti problémák és csökkentek a kezdeti félelmek az EKAER rendszerrel kapcsolatban. Bár valóban több idő, több pénz és nagyobb adminisztráció a cégek számára, a piactisztító hatás is érezhető a DUIHK friss felmérése szerint.
A dupláját is fizethetjük egy fordításért
Akár kétszeres különbség is lehet egy-egy településen, megyén belül a fordítási árak között – derül ki egy friss felmérésből. Az országos vizsgálat fényt derített arra is, hogy az egyes szolgáltatók minősége is hullámzó, a piaci szereplők nagyon különbözően számolják el munkájukat, az online szolgáltatások pedig e területen is egyre népszerűbbek.
Net nélkül már nem nyaral a magyar
A magyarok 15 százaléka szerint nélkülözhetetlen az internet használata a nyaralás megtervezéséhez, és 8,2 százalék számára az utazás alatt is alapvetően fontos az online kapcsolat. 19,1 százaléknak döntési szempont a szállásfoglalásnál, hogy van-e a helyen WiFi kapcsolat.
Ez fáj a legjobban a szakiknak
Az építőipari szakemberek kapnak hideget, meleget. Mindenki hallott rémtörténeteket Mekk mesterekről, kontár és félbehagyott munkáról. A Mapei Kft. kíváncsi volt az érem másik oldalára: burkolókat és kőműveseket kérdeztek meg arról, hogy milyennek látják a megrendelőket?
Az eszünkre hallgatunk lakásfelújításkor
Szakemberre bízzák a magyarok a kivitelezést és a pénzügyeket, ha lakásfelújításról van szó – ez derült ki a Cetelem felméréséből. A magyarok nagy része banki segítséget vesz igénybe a felújításhoz, döntő többségük 2-3 vagy ennél is több bank ajánlata közül választ.
Főállás lett a rajongás
A Comedy Central nemzetközi felméréséből kiderül, hogy gyökeresen megváltozott a rajongás fogalma: az online generáció sokkal több mindenért akar lelkesedni mint az idősebbek, és rajongása tárgyáról is jóval többet szeretne tudni.
Túl sok adminisztrációra panaszkodnak az építőiparban
A magyar építőipari cégek felének nőtt az árbevétele idén az első fél évben, árbevétel-arányos jövedelmezőségük azonban 3 százalék alatt maradt - derült ki az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) felméréséből.
Egyre jobban mennek a webshopok
Még mindig nem nyitnak a külföldi vásárlók felé a magyar webshopok, de ennek ellenére nőnek a bevételek - ha valaki elég türelmes. Ez derül ki többek között az idei Nagy Webáruház Felmérésből.
Átlag felett bírja a főnökét a magyar dolgozó
Magyarországon 10-ből 6 ember ajánlja a munkahelyét a barátainak, az elkötelezettek aránya 2005 óta folyamatosan növekszik, és Európán belül is jónak számít. Az Aon Hewitt friss, dolgozói trendeket kutató felmérése 164 országban vizsgálta, hogy hogyan vélekednek a dolgozók a munkahelyükről.
Ezért ódzkodnak a felhőtől a vállalatok
A vállalkozások fejlődésével a hálózati igények egyre gyorsabb ütemben növekednek, leginkább a hálózati teljesítmény, a megbízhatóság és a biztonság területein – derül ki a Barracuda Networks felméréséből.
Budapest: minél jobban ismerjük, annál jobban szeretjük
A magyarok egyharmada még soha nem járt a fővárosban, de a lakosság többsége nagyon büszke rá, és még a Budapestet jól ismerők is úgy látják: számos meglepetést tartogat – derült ki a Vodafone 4G Budapest Essentials felkérésére készített reprezentatív kutatásból.
Tényleg ilyen a magyar turista?
A viselkedésünk árulja el leginkább a magyarságunkat, ha külföldön járunk – derült ki a Szallas.hu felméréséből. Minden harmadik embert ért már meglepetés amiatt, hogy egy idegen országban valaki megértette a magyarul elhangzott szavakat.
Még a stagnálásnak is örülnek a cégek
Pályázatból vagy önerőből fejlesztenek ma a cégek? Egyáltalán fejlesztenek az ipari vállalatok vagy inkább a túlélésre játszanak? Milyen statisztikákból hoznak meg több milliós döntéseket? Ezekre a kérdésekre keresett választ egy friss kutatás.
Lehetne rosszabb is, lehetnénk mondjuk bolgárok
Újfajta statisztikákat közölt hétfőn az Eurostat uniós statisztikai hivatal, amelyek arra hivatottak rávilágítani, mennyire elégedettek az unió lakói életükkel. Magyarország az uniós átlagnál elégedetlenebb, de a megkérdezettek a közepesnél jobbra értékelték életkörülményeiket.
Idén ne számítsunk béremelésre
Csak közel minden hatodik hazai kkv tervezi új munkaerő felvételét, míg a vállalkozások nagy többsége az alkalmazotti létszám stagnálásával számol. Így a kkv szektorban idén sem várható a foglalkoztatás látványos bővülése. A dolgozói fizetéseket illetően megközelítőleg minden negyedik cég tervez béremelést.
Használja ki a hétvégét! Aludjon!
Kevés időt töltenek pihenéssel a magyar dolgozók, a legkevesebbet a fizikai alkalmazottak alszanak, ők a 6-7 órás országos átlagnál is kevesebbet. Ezzel szemben a fiatalok kifejezetten sok időt szánnak erre a tevékenységre - derül ki a Profession.hu 3000 munkavállaló megkérdezésével készült felméréséből.
Így lakunk mi: kicsi, de karbantartott a magyar lakás
A magyarok jellemzően saját tulajdonú ingatlanban élnek, és ügyelnek annak állapotára, a hetven százalék 10 évben egyszer biztos végez lakásfelújítást. Jellemzően a spórolt pénzünket költjük felújításra.
Újra felfedezték a lízing előnyeit a magyar cégek
Kis önerő, egyszerű, gyors ügyintézés, minimális dokumentációs igény, kedvező adózási szabályok – ezek a legfontosabb előnyök, amiért a cégvezetők egyre gyakrabban választják a lízingfinanszírozást. A CIB Bank és a GfK közös kutatásából kiderül, hogy a vállalatok elsősorban az autóvásárlásra használják a lízinget, ezen belül is jellemzően öt éves futamidőre, havi 150 ezer forintos átlagos lízingdíjjal. A finanszírozás igényléséről szóló döntéshez a vállalatok leginkább a bankjuktól, az internetről, és személyes pénzügyi tanácsadótól szereznek információkat.