A megkérdezetteknek életük különféle területeit kellett osztályozniuk egy nullától tíz pontig terjedő skálán. Az uniós átlag 7,1 lett, ennyire elégedett az átlagos uniós polgár az életével. Magyarországon 6,2 pontos átlag jött ki a különböző pontszámok összesítésével. Ugyanennyire osztályozták életüket a görögök, a ciprusiak és a portugálok is.
Az EU kimagaslóan elégedett polgárai a dánok, a finnek és a svédek, ahol 8-8 pont jött ki. A legelégedetlenebbek a bolgárok, ahol az átlagpontszám mindössze 4,8. Az összesített országonkénti átlagpontszám nyolc különböző életkörülmény osztályzatából jött ki. A statisztikusok az emberi kapcsolatok, a lakáskörülmények, a közlekedéssel töltött idő, a lakókörnyezet, a zöldterületek és szabadidős lehetőségek, a munkahely, az időfelhasználás és a pénzügyi helyzet megítélésére kérték a megkérdezetteket.
A magyarok a legmagasabb pontszámot, 7,6-ot a személyes kapcsolatok megítélésnek adták, a legalacsonyabbat, 5,2-t pedig pénzügyi helyzetüknek. Ez utóbbit az átlag európai is csak 6 pontra értékelte a 10-es skálán. A megkérdezett magyarok a lakhatási körülményeikre 6,8 pontot, a munkába járás idejére 7,1, lakókörnyezetükre 6,5, a zöldterületekre és szabadidős lehetőségekre 6,2, munkahelyükre 7,1, időbeosztásukra 6,3 pontot adtak a lehetséges 10-ből. (A vállalkozások is optimistábbak a szokottnál.)
A kimutatás néhány unión kívüli országra is kiterjed. Így a tagjelölt Szerbiáról kiderült, hogy az ott élők alig valamivel elégedettebbek az uniós sereghajtó bolgároknál: 4,9 pontra értékelték életkörülményeiket.
A statisztikában Izland, Norvégia és Svájc is szerepel. Mindhárom ország lakói az uniós átlagnál elégedettebbek életükkel. Az izlandiak és a svájciak 8, a norvégok 7,9 pontra értékelték saját életüket. Mindhárom országban alig van olyan mutató, amely 8-asnál rosszabb értékelést ért el az elégedettség kutatásakor. A kimutatás a 16 évnél idősebbek elégedettségi fokát hivatott megmutatni.
