A teljes magyar lakosság 63%-ával fordult elő az elmúlt 12 hónapban, hogy egy vagy több számláját nem tudta időben kifizetni, ami közel azonos az Y generáció (64%) számlafizetési moráljával. Az is kiderült, hogy amennyiben valaki csúszik a számlafizetéssel, akkor többnyire nem csak egy számlával marad el, hanem jellemzően 3-4 számlával is. Jó hír azonban, hogy a megkérdezettek csupán 2%-a nem tudta, hogy megcsúszott a fizetéssel, vagyis az Y generáció figyelemmel kíséri a számlafizetési határidőket – derült ki az Intrum Justitia jelentéséből
A gyermekes és gyermektelen fiatalok fizetési szokásai között lényeges különbség rajzolódik ki. Míg a gyermektelenek 59%-a nem rendezte számláit időben az elmúlt 12 hónapban, addig a gyerekesek esetében ez az arány 71%. Mind a gyerekesek, mind pedig a gyermektelenek esetén igaz, hogy amennyiben késtek a fizetéssel, ezt több mint egy számla esetében tették. Sajnos a több számlával késés a gyermekesek esetén szintén jóval nagyobb mértékű, mivel az ő esetükben a válaszadók több mint fele kettő vagy annál több számlát nem fizetett ki időben, míg a gyermektelenek esetén ez a szám „csupán” 39%.
Az Y generáció fizetési szokásai iskolai végzettség alapján is élesen elkülönülnek. Míg a felsőfokú végzettségűek 46%-a nyilatkozott úgy, hogy egyáltalán nem fordult elő vele késve fizetés, addig a felsőfokúnál alacsonyabb végzettségűek csupán 26%-a nyilatkozott hasonlóan. A megtakarítások tekintetében is nagy különbség mutatkozik, a felsőfokú végzettségű fiatalok 59%-a tesz félre havonta, míg az ennél alacsonyabb végzettségűeknek „csupán” 41%-a tud megtakarítani.
„Megtakarítás tekintetében az Y generáció tudatosabban viselkedik, mint a teljes magyar felnőtt lakosság, mivel a megkérdezettek fele tesz félre havonta valamekkora összeget, míg a teljes magyar lakosság esetén ez az arány 42%.” - emelte ki Felfalusi Péter, az Intrum Justitia Zrt. vezérigazgatója.
Nem érezzük a javulást
Az Y generáció és a magyar lakosság véleménye igen hasonló abban a kérdésben, hogy a magyar gazdaság javult-e az elmúlt időben. Az Y generációnak csupán 7%-a gondolja úgy, hogy javult a gazdasági helyzet, a teljes lakosságnak pedig a 8%-a vélekedik így. A fiatal felnőttek 28%-a nem nyilvánított véleményt, míg 65% szerint a gazdasági helyzet romlott hazánkban. A gyermekesek 11%-a szerint javul a gazdasági helyzet, míg a gyermektelenek csupán 6%-a gondolja így.
A felsőfokú végzettségűek 10%-a nyilatkozott hasonlóan, míg az ennél alacsonyabban képzettek csupán 5%-a tapasztalt javulást e téren. Saját pénzügyeik tekintetében a 20 és 35 év közöttieknek 19%-a gondolja úgy, hogy javult a helyzet, 43%-ának nincs véleménye a témáról, 37%-uk pedig nem tapasztalt javulást saját anyagi körülményeiben.
A lábukkal szavaznának
A pénzügyi helyzettel való elégedetlenséget mutatja, hogy igen magas azok aránya, akik a külföldre költözést fontolgatják. A megkérdezett fiatalok 44%-ának már megfordult a fejében, hogy más országban próbáljon szerencsét. A teljes magyar lakosságban ez az arány 35%, ami szintén igen magas szám. Meglepő azonban, hogy a gyermekes és gyermektelen fiatalok szinte ugyanolyan arányban hagynák el az országot (41% és 45%). A végzettség alapján már nagyobb a különbség, a felsőfokú végzettségűek 30%-a, míg az ennél alacsonyabban képzettek 48%-ának jutott már eszébe, hogy külföldre költözzön.
„A felmérésből jól látható, hogy a fiatal Y generáció pénzügyi tudatossága fejlődést mutat, elgondolkodtató azonban, hogy a nyugdíj előtakarékosság nem szerepel prioritásaik között. Úgy vélem, nagyon fontos lenne, hogy már fiatal korban tudatosan tervezzék pénzügyeiket. Elmondhatjuk továbbá, hogy a fiatal felnőttek többsége meglehetősen pesszimista mind az ország, mind a saját agyagi körülményei tekintetében és emiatt majdnem minden második fiatal fontolgatja a külföldre költözés lehetőségét. Bízunk abban, hogy ez a folyamat visszafordítható” - hangsúlyozta Felfalusi Péter, az Intrum Justitia Zrt. vezérigazgatója.
