Kép: Pixabay

A szeptemberi időszak az iskoláskorú gyermekeket nevelő családok számára komoly anyagi kiadásokkal jár. A Provident ügyfelei körében végzett kutatásból kiderül: idén a szülők 52 százaléka több mint 50 000 forintot költ gyermekei beiskolázásra, 19 százalékuk 40-50 000, 13 százalékuk pedig 30-40 000 forint közötti összeget fizet ki a tanévkezdéskor. A válaszadók csupán 7 százaléka mondta azt, hogy kevesebb, mint 20 000 forintból meg tudja oldani a beiskolázást.

A felmérésből kiderül, hogy a szülők a tanév elején legtöbbet a gyermekeik iskolai öltözetére, illetve egyéb iskolai felszerelésekre költenek. Minden második válaszadó több mint 20 000 forintot költ a gyerekek ruháztatására, de olyan iskolai eszközök, mint például az iskolatáska, íróeszközök vagy füzetek vásárlására is a legtöbben szintén 20 000 forint feletti összeget szánnak. A felmérésben részt vevők arányait tekintve legkevesebbet a tankönyvekre költenek, a válaszadók 49 százaléka maximum 5000 forintot fordít tankönyvvásárlásra, ami egyértelműen köszönhető a diákok egy jelentős részének biztosított ingyenes tankönyveknek.

Tekintettel arra, hogy a tanévkezdés jelentős anyagi kiadásokkal jár a szülők számára, előfordul, hogy nem áll rendelkezésre a szükséges összeg a családi költségvetésben. A felmérésben részt vevők 41 százaléka válaszolta azt erre a kérdésre, hogy már előre felkészülnek a beiskolázással kapcsolatos többletkiadásokra, s félretesznek erre egy külön összeget, minden ötödik szülő pedig csak a legszükségesebb eszközöket és felszereléseket vásárolja meg. Vannak olyan családok, ahol külső anyagi forrás igénybevételével oldják meg a költségek fedezését, a megkérdezettek 16 százaléka egy családtagtól kap segítséget, 18 százalékuk pedig kölcsönt vesz fel ilyenkor.

Nem csak a szeptemberi időszakban, de az év folyamán is számos kiadással kell számolniuk az iskoláskorú gyermekeket nevelő szülőknek. Arra a kérdésre, hogy milyen nagyobb iskolával kapcsolatos kiadásaik vannak a tanév során, a legnagyobb arányban az osztálypénzt, az osztálykirándulást, illetve az étkezést jelölték meg a válaszadók. A tanév folyamán további jelentős anyagi kiadással jár még a tanulmányi szakkörök, sportfoglalkozások, kulturális programok, illetve iskolai és szabadidős táborok költségeinek fedezése. Jelentős különbségek vannak a különórákra, nyelvtanfolyamokra, sportfoglalkozásokra fordított összegek tekintetében is a magyar családoknál. Míg a megkérdezett szülők 40 százaléka nem költ ilyen típusú foglalkozásokra, addig a válaszadók 26 százaléka több mint 50 000 forintot fordít éves szinten gyermekei iskolán kívüli képzésére.

A végzős diákokat nevelő szülők előrelátóak a ballagás és a szalagavató költségeit illetően, 60 százalékuk előre félreteszi a szükséges összeget, 13 százalékuk kölcsönből fedezi a felmerülő kiadásokat, 8 százalék pedig csak a legszükségesebbeket fizeti ki ilyenkor.

A középiskolás diákok szüleinek 71 százaléka tervezi, hogy gyermekük továbbtanul valamilyen felsőoktatási intézményben, ugyanakkor a megkérdezettek közel fele egyelőre nem tudja, milyen forrásból fogja finanszírozni ezt. A válaszadók 11 százaléka úgy gondolja, jelenleg is elegendő anyagi forrással rendelkezik, 22 százalékuk pedig folyamatosan spórolt az elmúlt időszakban, hogy fedezni tudja a tovább tanulással járó költségeket. Vannak olyan szülők, akik külső segítséget vesznek majd igénybe: 3 százalékuk családtagtól kér kölcsön, 5 százalékuk hitelt vesz fel.