A jólét után a jól-létre is odafigyelő korszellem, a GDP mellett a társadalmat mérő soft mutatók divatba jövetelét jelezte, hogy az ENSZ közgyűlése 2011 júniusában úgy határozott, felkéri a tagországokat, vegyenek részt a felmérésben. Az első jelentés 2012-ben jelent meg, a kutatást a Gallup végzi. A közelgő Boldogság Világnapja alkalmából lássuk, kik vannak a topban!
"Kicsit szomorkás a hangulatom máma"
Idén a következő országok végezték az első 30 helyen:
(forrás: ENSZ)
Az illusztrációban látható színek jelzik, miből áll össze az össznépi boldogság. Az ENSZ a boldogságot olyan tényezők alapján méri, mint az egy főre jutó GDP (a sárga csík), külső támogatás, vagyis számíthatunk-e valakire, amikor krízisben vagyunk (piros), a születésnél várható egészséges élettartam (sötétkék), az egyén döntési szabadsága (zöld), az emberek közötti bőkezűség (lila), bizalom, ami egyúttal a korrupció szintjének megítélése (szürke), és a kedvezőtlen életkörülmények, értsd elnyomás, életszükségletek megvonása (világoskék).
Egy futó pillantásból kiderül, hogy a lilát mérik a legszűkebben még a legboldogabb országokban is. Vagyis a bőkezűséget.
A toplistán 157 ország szerepel, a 120. hely után már szinte kizárólag afrikai és ázsiai országok, Ukrajna (123), Grúzia (126) és Bulgária (129) kivételével.
Nemzeti boldogság-deficit
Egyesek emlékezhetnek A mások élete című Oscar díjas filmre, melynek cselekménye 1977-ben játszódik, és a főszereplő megemlíti, hogy abban az évben Európában Magyarországon és Kelet-Németországban a legnagyobb az öngyilkossági ráta. Nos, még mindig nem repesünk a boldogságtól. Magyarország az idei ENSZ összesítésben a boldogság listának csak a 91. helyén végzett.
Régiós rangsor (Közép-Európa & Balkán) 12. Ausztria 7,119 27. Csehország 6,596 45. Szlovákia 6,078 55. Moldova 5,897 56. Oroszország 5,856 57. Lengyelország 5,835 60. Litvánia 5,813 61. Fehéroroszország 5,802 71. Románia 5,528 72 . Észtország 5,517 74. Horvátország 5,488 77. Koszovó 5,401 86. Szerbia 5,177 87. Bosznia-Hercegovina 5,163 88. Montenegró 5,161 91. Magyarország 5,145 95. Macedónia 5,121 99. Görögország 5,033 109. Albánia 4,655 123. Ukrajna 4,324 129. Bulgária 4,217
Érthető módon Görögországban zuhant a legnagyobbat a nemzeti boldogságtudat. Ezzel egybehangzóan a jelentésből az is kiviláglik, hogy a társadalomban növekvő vagyoni különbségek csökkentik egy nemzet boldogságtudatát. Ezért állhat elő az a helyzet, hogy a Legboldogabb Top 10-ben szereplő országok meglehetősen homogén társadalmak.
Figyelmet érdemlő, hogy Japánban a rengeteg halálos áldozatot követelő szökőár és a fukusiami erőműbaleset után is nőtt a boldogságtudat. Ez arra enged következtetni, hogy a társadalmi kontextus, a szokások, az emberek egymáshoz viszonyulásának kultúrája olyasféle kohéziós kötőszövet, amely átsegíti az egyént a nagy válságokon és katasztrófákon.
Érdekes az is, hogy az amerikai kultúra, melyet olyannak tekintünk, ahol a a "pozitív gondolkodás" és a "keep smiling" mottója dominál, a lakosság mégsem jut be a top 10-be. Minek köszönhető ez? Talán mert az USA-ban is egyre nagyobbak a vagyoni különbségek és bővül a leszakadók köre - mégis a lakosság így is elég homogén ahhoz, hogy az élvonalban maradjon (egy évvel korábban a 15. helyen voltak, most a 13. helyet foglalják el).
A jelentés azzal nem foglakozott, hogy a hivatástudat, illetve az, hogy az ember kellemes atmoszférájú munkahelyen dolgozik-e, ahol olyan munkát végez, melyben kompetensnek érzi magát, hogyan befolyásolja-e a boldogságot.
(fotó: freeimages.com)
Szubjektív boldogságtudat
A Gallup által végzett kutatás egyik kulcsfontosságú kérdése, hogy megkérték az országok polgárait, egy képzeletbeli, 10 fokot tartalmazó létrán -melynek tetején az általuk elképzelhető legideálisabb életkörülmények, alján pedig a leghitványabb viszonyok szerepelnek- hova helyezné magát.
A jelentést és a kutatás metodikáját a Sustainable Development Solutions Network készítette elő, melynek testületében nemcsak közgazdászok, de pszichológusok és közegészségügyi szakértők is helyet kaptak.
A szerzők a jelentés egyik fejezetében hangsúlyozták, hogy úgy tűnik, nem igaz az a régóta hangoztatott idea, hogy az emberek csak rövid ideig tudnak megbízható fogalmat alkotni arról, mennyire boldogok, mert ez az érzés mindig változik, ingadozik náluk.
A jelentésből kiderül, hogy az emberek boldogságérzete viszonylag állandó, gyorsan képesek alkalmazkodni a változó körülményekhez, s azon belül megtalálni a boldogulásukat. Erre bizonyíték az, hogy a migránsok boldogságérzete az új, őket befogadó ország átlaga felé tendál, nem pedig szülőhazájuk boldogságszintjét tükrözi. (Ugyebár ezért akartak elmenni otthonról, nem érezték ott jól magukat.)
A vizsgálat kritikusai évről-évre azt szegezik a jelentés eredményeivel szembe, hogy az emberek boldogságérzete nem megbízható értékelés. Például ha egy nép köztudottan borúlátó, akkor nem biztos, hogy tárgyilagosan tudja megítélni, van-e oka a boldogságra. Ez talán ránk is vonatkozhat.
