A munkavállalók változatos stratégiákat alakítanak ki a munkahelyi egészségmegőrzésre: a legtöbben a táplálkozásra, a rendszeres, vagy időnkénti mozgásra és a folyamatos folyadékbevitelre figyelnek oda leginkább. Szembetűnő azonban, hogy a megkérdezettek több mint negyede nem tesz semmit azért, hogy munka közben is szakítson időt egy kis pihenésre, illetve a munkahelyükön sincs biztosítva számukra ilyen lehetőség.
A fizikai alkalmazottak alszanak a legkevesebbet
A megkérdezettek nem töltenek sok időt éjszakai pihenéssel: a válaszadók több mint kétharmada átlagosan 6-7 órát alszik éjjelente. Az alapfokú végzettséggel rendelkezők, illetve az idősebbek valamivel ennél is kevesebbet. Meglepő azonban, hogy a 18-29 évesek az átlagnál többet alszanak (ötödük 8 órát vagy többet).
Minden tizedik munkavállaló négy, vagy annál is több kávét iszik egy nap, a többség azonban nem éri el ezt a mennyiséget. Legkevésbé a fiatalok kávéznak, közülük 41% válaszolta, hogy nem iszik koffeint a munkahelyén.
Ritka a kötelező munkahelyi pihenőidő
Sok munkavállaló foglalkozik a munkahelyi egészségmegőrzéssel: több mint kétharmaduk szokott ülőmunka végzése során rendszeresen mozogni, illetve kimenni friss levegőre, vagy szellőztetni. Szerencsére a dolgozók többsége már odafigyel a táplálkozás zavartalanságára. Ez kiemelten igaz az állami alkalmazottakra: 68 százalékuk kiemelten ügyel erre.
Nem jellemzőek az egészséget célzó munkahelyi újítások
Egészséges életmódot segítő újítást csupán a megkérdezettek 8 százalékának munkahelyén vezettek be. Leggyakoribbak az ergonómiai fejlesztések (14%), illetve a sportolási lehetőség biztosítása edzőtermi- vagy uszodabérlettel (12%), illetve munkahelyi tornával (10%).
A válaszadók felének munkahelyén van általános állapotfelmérés (48%), kétharmadánál pedig valamilyen munkahelyi szűrővizsgálat: 33% esetében tüdőszűrés, 32%-nál látásvizsgálat szokott lenni. Ugyanakkor a válaszadók harmada esetében semmilyen szűrővizsgálat nem fordul elő. A tüdőszűrés inkább a fizikai munkát végzők esetében jellemző.
