A Vienna Life Biztosító szeptemberben online kérdőíves kutatást végzett, amely azt vizsgálta, hogy az emberek kihez fordulnak egészségügyi panaszaikkal, mit gondolnak a magán-egészségügyi ellátásról, mennyire veszik igénybe azt, illetve mit tudnak az egészségbiztosításokról. A kutatás szerint háromból egy ember (a megkérdezettek 36,3 százaléka) nem mindig tudja, kihez forduljon egészségi problémájával, milyen orvost érdemes felkeresnie.
Az is kiderült, hogy meglepő módon az embereknek csak kevesebb, mint a fele (48,1 százaléka) hívja az ügyeletet, a szakrendelőt vagy a háziorvost, ha bizonytalan, milyen ellátásra van szüksége. A válaszolók 30,4 százaléka inkább az interneten keres rá panaszára, 17,8 százaléka a családjától vagy ismerősétől kér tanácsot, esetleg egy egészségügyi szakkönyvet lapoz fel (3,7 százalék) - olvasható a biztosító blogjának legfrissebb bejegyzésében.
Tízből ketten inkább el se mentek orvoshoz
A felmérésből is látható, hogy szükség van hazánkban a megbízható magánorvosokra és a betegút-szervezésre, mivel minden ötödik emberrel (a válaszadók 19,3 százalékával) fordult már elő olyan, hogy panaszával egyáltalán nem ment el orvoshoz, mert az állami rendszert nem tartotta megfelelőnek. A megkérdezettek 44,4 százaléka ebben az esetben egy magánorvost keresett fel, és csupán a kutatásban részt vevők 36,3 százaléka mondta azt, hogy még soha nem került ilyen helyzetbe.
A magyar egészségügy egyik legfőbb problémájának számító várólistákra is kitért a Vienna Life Biztosító kutatása. Arra a kérdésre, hogy milyen esetekben választanak magán-egészségügyi ellátást, a megkérdezettek 35,5 százaléka válaszolta azt, hogy akkor, amikor az állami ellátásban túl hosszú lenne a várakozási idő.
Csak az egyharmad tudná kifizetni a drága vizsgálatokat
Ez utóbbi kérdés kapcsán arra is rákérdeztek, hogy hányan tudnák kifizetni a magán-egészségügyben diagnosztikai vizsgálataik (MR, CT, PET-CT) gyorsabb elvégzését. Ez csak minden harmadik embernek (32,6 százaléknak) nem jelentene anyagi gondot. 61,49 százalék viszont nem tudna hirtelen egy nagy összeget fizetni azért, hogy hónapok helyett akár napokon belül sorra kerüljön, ráadásul a megkérdezettek 6 százaléka még csak nem is tartaná fontosnak ezt annak ellenére, hogy ez komoly betegség esetén jelentősen növelné a gyógyulási esélyeit. (Egy másik kutatás szerint akkor nyúlunk a zsebünkbe, ha már tényleg nagyon fáj valami.)
A cégek közül még sok nem kínálja, pedig lenne rá igény
Hányan fizetnék ki napi egy kávé árát azért, hogy egészségi probléma esetén ingyen jussanak magánellátáshoz? A megkérdezettek közel fele, 48,89 százaléka hajlandó lenne áldozni erre, jelentős részük (39,3 százalékuk) azonban még nem gondolkodott ezen. Pedig már havi néhány ezer forintért elérhető olyan egészségbiztosítás, amely fedezi az orvosi call center, a járóbeteg-ellátás és a diagnosztikai vizsgálatok díjait is.
Ráadásul az egészségbiztosítást a cégek adó- és járulékmentes juttatásként (a cafeteria keretében is) adhatják alkalmazottaik számára. A felmérés viszont azt is kimutatta, hogy egyelőre még csak a megkérdezettek 12,6 százalékának kínál a munkáltató egészségbiztosítást a cafeteria keretében. Jelentős, 40,8 százalék azok aránya, akik számára nem kínál a cég egészségbiztosítást a cafeteria részeként, pedig, ha nyújtana ilyet, akkor választanák.
