A magyarok döntő többsége találkozik az adókerülés különböző formáival a nem bejelentett munkák elvállalásától a csúszó- és hálapénzfizetéseken át a nyugtaadás elmaradásáig. Részletezték: a kutatás adatai szerint legtöbbjükkel (59 százalékkal) a vizsgált szektorok közül a háztartási szervizszolgáltatásoknál, például a vízvezeték-szerelésnél, kőművesmunkánál, takarításnál fordult elő, hogy nem kapott számlát, nyugtát. A kiskereskedelemben 53, a vendéglátóipari egységeknél 19 százalékos a nyugtaadás elmulasztásának aránya a Nézőpont Intézet az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint.
Még kevés a kártyás lehetőség
A kutatás adatai alapján közölték: a csalások visszaszorítására az online eszközök alkalmazását megfelelőnek tartják az emberek, így például elégedettek az elektronikus pénzforgalom bővítésével is. Annak ellenére azonban - állapította meg a kutatás -, hogy a kártyahasználók 88 százaléka elégedett a bankkártyás fizetés lehetőségeivel, még mindig gyakori, hogy bár szeretnék, lehetőség híján nem tudják használni a plasztiklapot. A válaszadók 53 százaléka azt mondta, az elmúlt egy évben előfordult vele, hogy szeretett volna, de nem tudott bankkártyával fizetni.
A Magyar Nemzeti Bank adatai alapján a kártyás fizetések száma 2015 első negyedévéhez viszonyítva 22,1 százalékkal emelkedett, ám a bankkártyás fizetések arányának megoszlása egyáltalán nem homogén az egyes kereskedelmi egységek között - olvasható a közleményben. A Nézőpont ismertette: míg a válaszadók 79 százaléka szupermarketekben és plázákban rendszeresen fizet bankkártyával, a kisboltokban már csak 36, a vendéglátóipari egységekben pedig 21 százalék ez az arány. Egyes szolgáltatói szektorokban viszont elenyésző a készpénzmentes fizetés aránya Ilyen például a fodrász vagy a taxi, ahol mindössze 5 százaléknyi az olyan vásárlók aránya, akik kártyával egyenlítik ki a számlát.
Online kassza? Jöhet még!
Jelezték: a megkérdezettek 13-15 százaléka azonban úgy vélekedett, hogy ezek a rendszerek még nem elég hatékonyak. A felmérés figyelemre méltó megállapításának nevezték, hogy az online pénztárgépek kötelező használatát az emberek elsősorban a nagy bevétellel rendelkező foglalkozásokra, így az ügyvédekre, a fogorvosokra és a plasztikai sebészekre terjesztenék ki. (Ez év szeptemberétől ez meg is valósul, a plasztikai sebészek többek között az autószerelőkkel együtt online kassza használatára kötelezettek. Jövő év elején jön az újabb bővítés.)
A Nézőpont Intézet Gazdaságfehérítési Kerekasztalát 2016-ban hozták létre, munkájában pénzügyi szervezetek, tudományos intézmények, civil szervezetek és kormányzati szervek vesznek részt, közöttük tanácsadóként az Állami Számvevőszék, a Magyar Nemzeti Bank, az MKB Bank, a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Központi Statisztikai Hivatal. Közvélemény-kutatásuk 1000 fős, országosan reprezentatív mintán készült május 2-18. között.
