Az egészséges táplálkozást alapvetően meghatározó funkcionális élelmiszerek iránti kereslet tekintetében hazánk némiképp elmarad a nemzetközi trendektől. Magyarországon a joghurt, a margarin, a reggeli gabonapelyhek és a teák esetében fontos a fogyasztóknak az egészséget javító hozzáadott tápanyagok megléte – derül ki a GfK Hungária felméréséből.

Forrás: Magyar Egészségszegmensek tanulmány, GfK 2012

A lakosság átalakuló fogyasztási szerkezetében egyre erősödik az a tendencia, mely szerint az egészséges és egészségesnek gondolt termékekre és szolgáltatásokra egyre nagyobb figyelmet fordítanak a háztartások. Az étkezés az egyik olyan terület, ahol az egészségességnek egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítunk. Hazánkban ezt a legtöbben zöldségek, gyümölcsök, tej és tojás rendszeres fogyasztásával oldják meg, azonban az étrend-kiegészítők és a bioélelmiszerek is egyre népszerűbbek.

Az egészséges étkezésről szólva fontos kiemelni, hogy míg a lakosság mintegy 10 százaléka étkezik teljes mértékben egészségesen – legnagyobb részt követve az orvostudomány mai ismeretei alapján megfogalmazott ajánlásokat –, további mintegy egynegyede (23 százalék) kerüli az egészségtelen ételeket. Összességében a lakosság háromnegyede figyel oda az étkezésére úgy, hogy figyelembe veszi, milyen hatással van az testsúlyára. A lakosság tehát nagyobb része figyel táplálkozására, és fokozatosan egyre több egészséges elemet épít be étkezési szokásaiba.

Az egészséges táplálkozást nemzetközi szinten meghatározó egyik kategória a funkcionális élelmiszerek köre, amelyek az egészséget bizonyítottan javító tápanyagokat tartalmaznak valamilyen hozzáadott formában. Míg Észak-Amerikában, Nyugat-Európában és a Távol-Keleten (főleg Japánban) ezek az élelmiszerek rendkívül népszerűek, és egyes országokban a lakosság nagyobb része fogyaszt ilyet rendszeresen, hazánkban csupán a lakosság kevesebb mint egyharmada próbált ki valaha ezek közül az élelmiszerek közül legalább egyet.

Magyarországon a funkcionális élelmiszerek fogyasztása négy élelmiszer-kategóriában haladja meg jelentősen az átlagot: a joghurtok, margarinok, reggeli cereáliák és teák esetében. A joghurtok körében 6,5 százalékot ért el a funkcionális élelmiszerek aránya az összes vásárolt termékből származó bevételekből 2012-ben. A margarinok kategóriájában ez az arány 4,1 százalék, a reggeli cereáliák esetében pedig 3,2 százalék volt. A tapasztalatok szerint legnagyobb arányban – 2012-ben 8,3 százalék – teákból vásárolnak a fogyasztók funkcionális élelmiszerként besorolható változatokat, azaz olyanokat, amelyeknek bizonyítottan kedvező hatása van az egészségre.

E kategóriákban népszerűek továbbá a valamilyen egészségüzenettel rendelkező termékek is. Ezek annyiban térnek el a funkcionális élelmiszerektől, hogy ugyan nem tartalmaznak az egészségre bizonyítottan kedvező hatású adalékokat, ám kommunikációjukban megjelenik az egészségesség mint érv. A teákra és a joghurtokra költött összegekből 6,3 százalékban, a reggeli cereáliákra fordított költésekből pedig hasonló arányban – 6,4 százalék – fogyasztottak a vásárlók ilyen egészségüzenettel felruházott változatokat. A margarinokra fordított kiadásokból jóval nagyobb arányban – 18,4 százalék – részesültek az egészségüzenettel rendelkező termékek 2012-ben.

Ebben az egészségüzenettel rendelkező élelmiszerek körében népszerűek még a szénsavas üdítőitalok, ahol egyre több cukormentes ízesített ásványvíz jelenik meg a boltokban, és a müzlik, amely kategória esetében a reggeli cereáliákhoz hasonlóan gyakran jelenik meg az egészségüzenet. Az egészséges élelmiszerek fogyasztása és vásárlása jelentős különbséget mutat aszerint, mennyi erőfeszítést tesz valaki saját egészségének megőrzése érdekében. Ez alapvetően pszichoszociális tényezőktől függ, amelyben a támogató közegnek jelentős szerepe van.