Az Egyesült Államok vezeti az élelmezésbiztonsági világranglistát, míg Magyarország a 107 fejlett, illetve fejlődő országot rangsoroló felmérés első harmadában, a 28. helyen szerepel – – derül ki a DuPont megbízásából készült felmérésből, amit az Economist Intelligence Unit állított össze. A tekintélyes londoni gazdaságkutató cég 27 különböző mérőszám alapján rangsorolta az országokat abból a szempontból, hogy azok polgárai mekkora mértékben és milyen árszint mellett jutnak hozzá a megfelelő tápértékű, biztonságos élelmiszerekhez.
Az egyik az élelmiszerek megfizethetőségét veszi figyelembe, vagyis azt, hogy az egyes országokban milyen árszint mellett lehet megvásárolni az élelmiszereket. A minőségi szempontoknál azt tekinti át a londoni kutatóintézet, hogy mennyire változatos és tápértékben gazdag a lakosság átlagos étrendje az adott országban, míg a biztonság terén például az ivóvíz elérhetőségét, illetve az élelmiszerbiztonságra felügyelő hatóságok meglétét vizsgálja.
A ranglistavezető Egyesült Államokat a dobogó másik két fokán Norvégia és Franciaország követi. Magyarország 28. helyével a felmérésben szereplő hét kelet-közép-európai ország közül a harmadik legjobb helyezést érte el, miután Csehország (23. hely) és Lengyelország (27.) megelőzi, azonban Románia (33.), Szlovákia (37.), Szerbia (49.) és Bulgária (51.) hátrébb szerepel a rangsorban.
„A DuPont a globális élelmezésbiztonság javításáért való erőfeszítések keretében elkötelezettséget vállalt az élelmiszerbiztonság fokozásáért is, amire jelentős összegeket áldoz a kutatás-fejlesztési tevékenységeinek keretében. Annak fontossága mellett ugyanis, hogy elegendő mennyiségű élelmiszerhez jusson a világ népessége, a vállalat azt is kiemelten lényeges szempontnak tartja, hogy az elérhető élelmiszerek biztonságosak is legyenek a környezet, a felhasználók és a fogyasztók szempontjából” – mondta Rácz István.
A DuPont Magyarország Kft. mezőgazdasági üzletágának marketing igazgatója szerint a növényvédő szerek kifejlesztésénél a konszern maximálisan arra törekszik, hogy termékeinek ne legyen negatív hatása a környezetre, a felhasználókra, vagyis a permetezést végző gazdákra, illetve a fogyasztókra. Ha például egy hatóanyagjelölt nem felel meg a fentieknek, akkor abból soha nem lesz termék.
