A magyar munkavállalók többsége arról számolt be, hogy a munkahelyén nőtt a terhelés az elmúlt öt évben, és 77 százalék gondolja úgy, hogy ez a továbbiakban is folytatódni fog. Ennek ellenére hatból öt magyar biztos abban, hogy a jövőben is minden feladatát el tudja majd végezni, ami a legmagasabb arány a Randstad Workmonitor 32 országra kiterjedő, 2013 nyarán készített felmérése szerint. (Nyolc módszer az önbizalom további növelésére!)
„Jellemzően az ázsiai országokban aggódnak leginkább a munkavállalók amiatt, hogy meg tudnak-e felelni a növekvő elvárásoknak. A magyar értékek azonban a hagyományosan magabiztos amerikaiakhoz képest is kiugróak, mivel még ott is 27 százalék tart attól, hogy nem tudja majd ellátni a munkáját” – mondta Baja Sándor, a Randstad Hungary ügyvezető igazgatója. Bár a közép-európai régióra az adatok szerint kevésbé jellemző az aggodalmaskodás, a lengyelek 32 százaléka, a válság által jobban érintett olaszok és spanyolok több mint 40 százaléka kételkedik abban, hogy bírni fogja a növekedő nyomást.
A magabiztosságunk ellenére hazánkban állították leghatározottabban a megkérdezettek, hogy mindent megtesznek azért, hogy a jövőben is megfeleljenek az elvárásoknak. „Érdekes a magyar adatokat összehasonlítani a maximalista japánok válaszaival, ahol csak 57 százalék vállalta válaszában, hogy bármit elkövet a feladatok teljesítéséért, viszont 60 százalék aggódik amiatt, hogy mégsem lesz képes minden feladatot elvégezni” – tette hozzá Baja Sándor. (Egy évvel korábban éppen ellenkező kép rajzolódott ki a magyar munkavállalókról egy másik felmérésből.)
Sokszor nem a kompetenciák alapján döntenek
„Úgy tűnik, hogy hazánkban a kompetenciákra mind a munkavállalók, mind a munkaadók kevesebb hangsúlyt fektetnek a globális trendeknél” – mondta az ügyvezető. Míg világszerte a megkérdezettek 86 százaléka mondta, hogy a cégvezetők egyre több készségszintű ismeret – például szociális vagy digitális tudás – alkalmazását követelik meg a mindennapokban, addig a magyar válaszadók szerint ez csak a munkáltatók 66 százalékára igaz, ami a világon a legalacsonyabb arány. A magyarok többsége szerint például a szociális képességek jelentősége egyáltalán nem nőtt az elmúlt öt évben, miközben globálisan csak 27 százalék vélekedik így.
Ezzel együtt Magyarországon az átlagnál jóval kevesebben számítanak arra is, hogy a készségszintű ismeretek jelentősége növekedni fog a munkájukban. A globális átlaghoz hasonló mértékben egyedül a munkatapasztalat fontosságának növekedését várjuk, de például a digitális ismeretekre csak a magyarok 65 százaléka szerint lesz nagyobb szükség 5 év múlva, miközben világszerte 80 százalék gondolja így.
