Ötvenezer munkahelyet teremthetnek idén a magyar kkv-k

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a magyar kis- és középvállalatokat. 404 milliárd forinttól esett el a hazai kkv-szektor tavaly az elavult eszközök miatt, így nem lehet halogatni tovább a szükséges beruházásokat.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Különösen az agráriumból érkeznek jó jelek - Kép: SXC

Továbbra is visszafogott a magyar kis- és középvállalkozások beruházási hajlandósága: idén a 2012-ben megvalósított fejlesztéseknél 11%-kal kisebb értékben terveznek fejlesztéseket a cégek - derült ki a GE Capital legfrissebb kutatásából. Az elavult berendezések miatt 404 milliárd forint bevételtől esett el tavaly a hazai kkv-szektor, így érthető, hogy a beruházások fő mozgatórugója az elavult berendezések lecserélése.  Biztató jel ugyanakkor, hogy tavalyhoz képest több cég tervez fejlesztést az új megrendeléskehez szükséges kapacitás megteremtéséhez. Ezzel együtt javult a vállalkozások megítélése is a jövőt tekintve. „A kutatás eredményei egybevágnak saját tapasztalatainkkal, amelyek szerint a vállalkozások üzleti aktivitása továbbra is visszafogott, a fejlesztések főként támogatott forrásokból valósulnak meg. Néhány ágazatban - például az agráriumban vagy a feldolgozóiparban - tapasztalunk nagyobb nyitottságot a beruházásokra és az ehhez szükséges külső források bevonására. A fejlesztések ugyanakkor gyakorlatilag minden ágazatban elengedhetetlenek a versenyképesség megőrzéséhez - vagy, ahogy a kutatás eredménye is mutatja – a kínálkozó üzleti lehetőségek megragadásához. Egy megalapozott, hosszútávú stratégiába jól illeszkedő beruházás kitörési pont lehet a cégeknek” - mondta Tóth Viktor, a Budapest Bank vállalati üzletágának vezetője.

Javuló jövőkép: 48 ezer új munkahely

Bár a beruházási szándékban még nem tükröződik, de jelentősen javult a hazai vállalkozások hangulata: a tavalyi -37 százalékponthoz képes jelenleg -24 százalékponton áll a nettó jövőkép mutató (a pesszimisták és optimisták különbözete), ugyanakkor továbbra is a magyar vállalatok a legborúlátóbbak a hét ország közül. Az országok többségében optimistábbá váltak a cégek, míg Lengyelországban csökkent, illetve a

Évek óta nem voltunk ilyen jó hangulatban
Az áprilisi jelentős romlás után májusban kétéves csúcsára ugrott a GKI–Erste konjunktúraindex (szezonális hatásoktól megtisztított) értéke, s ezzel folytatódott a 2012 őszétől tapasztalható emelkedés. A felmérés szerint az üzleti várakozások utoljára egy évvel ezelőtt, a fogyasztóiak több mint két éve voltak ilyen kedvezőek.
franciáknál szinten maradt ez az index.  A hazai kkv-k 2013-ra tervezett beruházásai a munkahelyteremtéshez is hozzájárulnak: a cégek egyharmada tervezi, hogy idén új munkaerőt alkalmaz, összesen 48 ezer új állást teremtve. Ez 11 ezerrel több, mint amit 2012-re terveztek. A tervezett új munkahelyek száma nálunk a teljes lakosság 0,5 százalékának felel meg, ugyanúgy, mint a lengyeleknél. A régiót tekintve a cseheknél a legjelentősebb az arány: a lakosság 0,9 százalékát teszi ki.

Kevesebb beruházást terveznek idén a magyar vállalkozások

A hét európai országban végzett kkv-kutatás szerint a tavaly megvalósult magyarországi kkv beruházások értéke 21 százalékkal meghaladta a 2012 év elején tervezettet.  A vizsgált hét ország közül így is a magyar kkv-k beruházásának összértéke volt a legkisebb 2012-ben, összesen 2.168 milliárd forint. Az egy cégre jutó 12,8 millió forintos beruházási összeg alapján sem változik jelentősen a helyzet, ugyanis nálunk csak a brit cégek költöttek kevesebbet fejlesztésekre. Régiós összehasonlításban jelentős az elmaradásunk: a cseh és lengyel vállalkozások átlagosan 7-8 millióval (19,5 millió illetve 20,1 millió forintot), költöttek többet tavaly beruházásra. Az élen járó németek után a lengyel cégeknél volt a legnagyobb az egy cégre jutó beruházás 2012-ben.

2013-ban a vizsgált országok többségében a kkv-k növelni kívánják a fejlesztésekre fordított összeget, csupán az olaszok és a magyarok csökkentenének. A magyar kkv-k 2013-ban 11 százalékkal kevesebbet terveznek beruházni, teljes szektor szinten 1.933 milliárd forintot, amely a hazai GDP kb. 7 százalékának felel meg. Az egy cégre jutó tervezett beruházás 11,4 millió forint.

Leginkább Nagy-Britanniában és Lengyelországban nőhetnek a beruházások (36, illetve 35%-kal), ha az itteni cégek ténylegesen megvalósítják terveiket. A lengyel cégek elszántságához hozzájárulhat, hogy a kiemelkedő eredmények ellenére 2012-ben ténylegesen 53%-kal kevesebbet ruháztak be, mint azt 2012 év elején tervezték.

Főként termelőeszközre költenének

A mikrovállalkozások a legoptimistábbak
A kkv vezetők következő egy évre vonatkozó árbevétel várakozásai szinten maradtak, míg az eredményvárakozásai növekedést mutatnak az előző negyedévhez képest. A hazai vállalkozások átlagosan 3,9%-os árbevétel és 1,7%-os eredménynövekedést prognosztizálnak, ezzel az árbevétel várakozások megközelítik, az eredményvárakozások pedig meghaladják a válság kezdetén mért szintet. Az árbevétel és az eredmény jövőbeni alakulását tekintve is a mikrovállalkozások a legoptimistábbak, míg a kis- és középvállalatok kevésbé számítanak bevételük és nyereségük növekedésére.
2013-ban szinte minden eszközre kevesebbet szándékoznak költeni a magyar cégek. A legtöbbet az IT szoftvereken spórolnának, 21 százalékkal csökkentve a tavalyi hasonló célú kiadásaikat.

A legtöbbet, a beruházások közel felét (901 milliárd forint) üzemi berendezésekre tervezik költeni, cégenként átlagosan 5,3 millió forintot. Ez 11 százalékkal marad el a 2012-es tényleges ráfordítástól. (2. ábra)

A magyar cégek legnagyobb része (38 százalék) EU-s, állami vagy egyéb támogatott forrásból szándékozik megvalósítani a fejlesztéseket, amely a legmagasabb arány a vizsgált országok közül. A második helyezett Lengyelországban is csupán 25 százalékuk alapozna támogatásokra. Külső finanszírozási forrást (beruházási- vagy folyószámlahitel, lízing, stb.) a vállalkozások egyharmada venne igénybe. Magyarországon a cégek kevesebb, mint egyharmada oldaná meg saját tőkéből a beruházást.

A legfőbb visszafogó ok továbbra is a bizonytalan gazdasági környezet, méghozzá nagyobb arányban, mint tavaly: 2012-ben 50 idén 56 százalék jelölte meg ezt az okot. A külső finanszírozáshoz jutást idén jelentősen kevesebben látják a beruházás akadályának, mint tavaly: 44 százalékról 22 százalékra csökkent az ezt válaszolók száma.

404 milliárd forint bevételtől estek el a hazai cégek egy év alatt

Bizakodó hangulat a magyar gazdaságban
A hazai gazdasági folyamatok kedvező irányú változását jelzi, hogy két év után ismét meghaladja az 50 pontot a Magyar Fejlesztési Bank vállalati felmérésen alapuló konjunktúramutatójának értéke. A pozitív fordulat hátterében az ugrásszerűen emelkedő beruházási kedv áll, de a külső források bevonásával kapcsolatban továbbra is kivárás jellemzi a hazai vállalkozói szférát. A makrogazdasági index viszont kétéves mélypontra süllyedt, az idei első félévre a gazdaság lassuló ütemű visszaesését jelzi. A kkv-szektor az export és az adózás terén lát pozitívumokat.
A hazai vállalkozások elsősorban a meglévő eszközeik elhasználódása miatt szándékoznak belevágni a beruházásokba. Tavaly óta még nyomósabbá vált ez az érv: 36-ról 52 százalékra nőtt azok aránya, akik ezt jelölték meg fő indokként. Bíztató jel, hogy a második leggyakoribb ok az új megrendelésekhez szükséges kapacitás megteremtése (tavaly 25, idén 31 százalék említette ezt).

Az elavult gépek cseréje már nem halogatható tovább: a felmérés szerint a magyar kkv-k 25 százaléka hagyott ki emiatt üzleti lehetőséget az elmúlt évben, amellyel átlagosan 2,4 millió forint bevételtől estek el a cégek. Ez az azt jelenti, hogy tavaly összesen 404 milliárd forinttal volt kisebb a kkv-szektor összbevétele az elmaradt beruházások miatt. Ugyanakkor ez kismértékű javulást jelent az egy évvel ezelőtti eredményekhez képest, amikor 4 százalékponttal több vállalat állította, hogy a nem megfelelő eszközpark miatt bevételtől esett el.

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo