A nők egyenlők, de mégsem

Habár jogilag semmiféle diszkrimináció nem létezik Európában a nők és a férfiak között, a gyakorlat mást mutat. Száz európai vállalati vezető közül például mindössze 3 a nő, de még a cégek irányító testületeiben is alig 13,7 százalék az arányuk.

Túl kevés a női cégvezető - Kép: Freestock

„Magyarországon a helyzet egy kicsit rosszabb az átlag európainál, de még mindig jobb néhány kontinensbeli országnál” - derült ki többek között tegnap a Nők a Tudományban Egyesület (NaTE) és az Óbudai Egyetem Székesfehérvárott közösen tartott „Horizont 2020 program gender vonatkozásai” című konferenciáján.

A nők és férfiak közötti egyenlőség – mely az alapvető emberi jogok sorába tartozik – az Európai Unió (EU) egyik fő prioritása, és mára az EU tagállamok alkotmányában rögzítettek szerint a nőket és a férfiakat egyenlő jogok illetik meg. Jogi értelemben nincsen megkülönböztetés, mégis tény, hogy napjainkban számos nő továbbra sem tud élni jogaival. Az európai átlagokat mutató számok jól érzékeltetik a tendenciákat, azonban kevésbé mutatják meg, milyen szélsőségek fordulnak elő: az Európai Parlament tagjainak 35 százaléka nő, és miközben a finn képviselők között 62 százalék az arányuk, Máltáról egyetlen egy női képviselő sincsen! Jól ismert az úgynevezett üvegplafon jelenség is, mely olyan gátakat és korlátokat jelöl, amelyek megakadályozzák a nők előrejutását a társadalmi ranglétrán. Ezek a hátrányok nem csupán igazságtalanok és ellentmondanak az alapvető emberi jogoknak, de súlyos versenyhátrányt is jelentenek, hiszen tehetségeket fosztanak meg az érvényesüléstől.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai karán a lányok részaránya alig éri el az 5 százalékot, és az IT, a telekommunikációs és elektronikai szektor vállalatainál, valamint  a kutatók között is szinte csak mutatóba akadnak nők.

„A hazai vállalatoknak szükségük van minden tehetséges fiatalra – a lányokra is. Magyarország jövője szempontjából nagyon fontos lenne, hogy még többen nyitottak legyenek a műszaki pályák szépségeire, és élethivatásul ezt a területet válasszák. Nagy lehetőségek várnak a lányokra.”– fogalmazott Wahl István, az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség alelnöke. A szövetséget olyan mérnöki tudományokat hasznosító hazai vállalatok alapították, mint a MOL, a National Instruments Hungary vagy az Ericsson Magyarország.

Munka kisgyermekkel – lehetséges?
Mind a kultúra változása, mind a gazdasági környezet miatt egyre több gyermekes nő szeretne visszatérni a munkaerőpiacra. Ahhoz, hogy ez sikeres legyen, a munkáltató rugalmasságára, de a munkavállalók nagyobb bátorságára is szükség lenne.
„Vizsgálataink egyértelműen kimutatták, hogy ezeknek a tabuknak a gyökerei elsősorban a tájékozatlanságra és a női minták, szerepmodellek hiányára vezethetők vissza, de visszatartó erő a környezet, a szülők és tanárok negatív hozzáállása és a diáklányok nemi sztereotípiái is.”  – húzta alá Szekeres Valéria, az Óbudai Egyetem docense.

A káros attitűd megváltoztatására idén második alkalommal szervezte meg a NaTE a Lányok Napját, amely során tizenhat magyar városban mintegy háromezer 9-10-11. évfolyamos lány nyerhetett bepillantást a műszaki tudományok és munkahelyek rejtelmeibe. A 62 programból álló eseményt, amelyben 38 vállalat, 10 egyetem 12 kara, 4 kutatóintézet és egy múzeum vett részt, jövőre is megrendezik.

„Az Európai Bizottság 2014-ben kezdődő új kutatás-fejlesztési és innovációs keretprogramja, a Horizont 2020 kiemelt figyelmet fog arra fordítani, hogy megvalósuljon a női esélyegyenlőség mind a programot irányító bizottságokban és az értékelők között, mind a pályázati konzorciumokban. Emellett minden eszközzel igyekeznek elősegíteni, hogy a pályázók integrálják a gender szempontokat a kutatás és fejlesztés teljes folyamatába." – mutatott rá Groó Dóra, a NaTE elnöke, az European Platform of Women Scientists vezetőségi tagja.

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo