Nőtt a cégvezetéstől újonnan eltiltott személyek száma, ennek ellenére közel 30 százalékkal csökkent a teljes lista.

A kereskedők hangulata a legrosszabb a vállalatvezetők között.

A kata szeptemberi módosítása alapjaiban fordította fel ezt az adózási formát. A jelenlegi becslések szerint a korábbi 460 ezer katás vállalkozóból mindössze 100 ezer marad a katában, a többiek kiszorulnak belőle. Mindeközben a módosítás nem csak a kata szerint adózók, hanem az őket foglalkoztatók helyzetét is több szempontból érinti. Ezekből a hatásokból mutat be néhányat Barta Péter, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.

Az első számú döntéshozók személyes céljai sok esetben nem egyeznek a vállalat célkitűzéseivel, vagyis nem ez alapján értékelik a vállalatvezetők teljesítményét. Ezzel együtt egyre nagyobb az igény a befektetők részéről, hogy a vezetők olyan hosszú távú célokra is koncentráljanak, mint az ESG vagy az ügyfélbizalom növelése. A globális adópolitika változása sok vezérigazgató figyelmén kívül esik, annak ellenére, hogy kevesen hiszik, hogy ez nem lesz hatással a szervezetükre. 

Világszerte a vezetők 77 százaléka szerint erősödni fog a globális gazdaság az előttünk álló évben, csupán 15 százalékuk számít visszaesésre. Erős összefüggés látható az ügyfélbizalom és a vezérigazgatói optimizmus, valamint a között, hogy történt-e nettó zéró kibocsátásra vonatkozó kötelezettségvállalás az adott szervezetnél. A kiber- és egészségügyi kockázatok szerepelnek az elsők között a globális fenyegetések listáján, ezeket szorosan követi a makrogazdasági volatilitás. 

Az ügyvezetőkre egy vállalkozás vezetése során nagy felelősség hárul. Nem csak a mindennapi működés személyi és tárgyi feltételeinek, valamint a profitábilis működés biztosítására kell folyamatosan ügyelniük, de arra is, hogy a vállalkozás tevékenysége mindenben megfeleljen a jogszabályi követelményeknek.

Növekvő optimizmussal néznek a jövőbe saját cégeik kilátásait illetően a világ legnagyobb vállalatainak vezérigazgatói. A KPMG 2021 CEO Outlook felmérése szerint az üzleti vezetők 60 százaléka a járvány kiváltotta bizonytalanság elhúzódása ellenére bízik a világgazdaság fellendülésében a következő három évben. Nagy részük akvizíciók útján is fokozni kívánja a növekedés ütemét.

A váratlan helyzetek és lehetőségek megfelelő egyensúlyban tartása elkerülhetetlen a fenntartható növekedés eléréséhez – derül ki az EY több mint 500 igazgatósági tag bevonásával készült nemzetközi kutatásából.

A hazai kisvállalati szektor járvánnyal kapcsolatos helyzetét vizsgálta a Pázmány Péter Egyetem professzora által most publikált felmérés. Többek között kiderült, hol történt a legnagyobb elbocsátás, hányan terveznek a közeljövőben új termék, új szolgáltatás bevezetését. Arra is rávilágított, hogy milyen támogatást hiányoltak leginkább a vállalatok.

A magyarországi cégvezetők kissé kedvezőbbnek ítélik meg a gazdasági helyzetet, mint a világátlag – derült ki egy most publikált felméréséből. A hazai cégek többsége új termékkel vagy szolgáltatással állt elő a válság során, ami sokszor a túlélés kulcsa volt. Ma már a többség új dolgozók felvételén gondolkozik.

14 százalék fölé kúszott a tisztán női menedzsmenttel rendelkező vállalatok aránya, de egyértelműen a férfiak által vezetett vállalkozások alkotják a többséget, és a trend alapján még sokáig így is marad.

WINGATE néven Magyarországon is elindult az a vállalkozásélénkítő projekt, amely a sikeres női vállalkozások számát kívánja növelni a régióban. A projekt támogatási összege Izland, Liechtenstein és Norvégia jóvoltából az Európai Gazdasági Térség (EGT) és Norvégia Regionális Együttműködési Alapon keresztül 1 824 320 euró (közel 660 millió forint), amelynek közel 40 százalékát fordíthatják a célok hazai megvalósítására.

Egy friss felmérés szerint a vállalatvezetők az idei év kihívásai miatt még kevesebb időt tudtak generációváltásra fordítani, amely így 2020-ra látványosan háttérbe szorult: csupán a cégek 9 százalékánál merült fel idén a vezetőváltás gondolata. A döntés viszont egyre sürgetőbb.

A magyarországi vállalkozások bevétele átlagosan 11,4 százalékkal csökkent a koronavírus-járvány okozta válság kezdete óta, de a cégvezetők többsége fellendülést vár, és nem kényszerült elbocsátásokra – közölte a CIB Bank saját kutatási adataira hivatkozva.

A küldetés-vezérelt vállatok, a fenntarthatóságot szem előtt tartva, egy biztos értékrend mentén működnek. Nemcsak felismerik a társadalmi kihívásokat, hanem azokra értékteremtő módon és hitelesen reagálnak, ezáltal fokozzák eredményességüket és a különféle stakeholder csoportok bizalmát is erősítik a vállalat iránt.

Az Accenture legújabb jelentése szerint a világ cégvezetőinek kétharmada arra számít, hogy az európai piac viszonylag gyorsan talpra áll a COVID-19 járvány okozta gazdasági válságból. Azonban a mostani bizonytalan helyzetben fennáll a veszélye annak, hogy a vállalatvezetők túl sokáig fókuszálnak a védekezésre. Nem csak rövid távon eszközölnek megtakarításokat a készpénzállományban, hanem a hosszú távú növekedéshez szükséges beruházásokat is alulfinanszírozzák. A kutatás-fejlesztés nem szünetel ugyan, de a vezetők nem erőltetik a nagyszabású, áttörést jelentő innovációkat, és továbbra is nagymértékben támaszkodnak a kormányzati támogatásokra.

A hazai vállalatok a következő fél év gazdasági kilátásait illetően döntően pesszimisták, ugyanakkor az alkalmazottaik megtartását illetően már elkötelezettnek mutatkoznak – derül ki a Profession.hu, friss, saját adatbázisban, a cégvezetők, HR döntéshozók és munkatársak megkérdezésével készített reprezentatív kutatásából. Éppen ezért a HR osztályok többsége immár olyan költségcsökkentési megoldásokat igyekszik találni, amely nem járnak a dolgozói állomány csökkenésével. Ez a magyar gazdaság egészét tekintve is kedvező fejleménynek mondható.

A világgazdaság további növekedésére számítanak a vállalatvezetők, de hosszabb távon aggasztó jeleket is látnak – állapítja meg a 45 országban több mint 2900 döntéshozó megkérdezésével összeállított EY Tőkebizalmi Felmérés. A válaszadók szerint a jelenleg kedvező üzleti környezet a cégek felvásárlási kedvét is ösztönzi, a vezetők ráadásul a képzett szakemberek hiányát is elsősorban a feltörekvő cégek akvizíciójával oldanák meg – így új technológiák mellett tehetséges munkatársakat is integrálni tudnak a szervezetbe.

Kezd beérni az Y generáció is, már több mint 170 ezer fiatal cégtulajdonos van hazánkban, és szerepvállalásuk évről évre növekszik, ugyanakkor a fiatalok száma a nagyobb cégek vezetői között még elenyésző – derült ki az Opten adataiból.

A magyarországi vezérigazgatók szemében továbbra is Németország az elsődleges célpiac, miközben Románia egy év alatt fellépett a második helyre. A többség növekedésre számít idén, a legnagyobb problémákat a munkavállalókkal kapcsolatban látják – derült ki a PwC elemzéséből.

A vezérigazgatók többsége továbbra is bizakodó a világgazdasági kilátásokat illetően és mára már sokkal inkább lehetőséget lát a diszruptivitásban – derül ki a KPMG 2017-es globális vezérigazgatói felméréséből. A diszruptivitás ma már világszerte része a vezérigazgatók és a cégek életének, többségük azonban olyan potenciált lát benne, melynek hatására minden eddiginél nagyobb sikereket érhet el. A felmérésből az is kiderül, hogy az IT-biztonsági kockázatoktól már kevésbé tartanak a vezérigazgatók, számottevően nőtt ugyanakkor a reputációs és márkához fűződő kockázatok jelentősége.

A szakemberhiány 2017-ben is a növekedés legnagyobb gátja a vezetők szerint - derül ki a PwC Vezérigazgató felmérésének eredményeiből. Pedig a többség növekedni szeretne, plusz emberek felvételére készül. A válaszok szerint egyértelmű gond a túlszabályozottság is, lehetőségeket pedig leginkább a technológia jelent.

Szoros határidők, hatalmas felelősség, magas elvárások és kevés alvás: ha éveken keresztül ez a rutin, még ma változtatni kell! A rendszertelen életmód és étkezés ugyanis előbb-utóbb munkánk és egészségünk hátrányára is válhat! Az év vége jó időpont az életmódváltásra.

A pályafutásuk delelőjén álló férfiak és nők alapítják a sikeres magyar vállalkozásokat. Az Opten céginformációs szolgáltató az idén ötéves cégeket vizsgálva arra jutott, hogy az ötödik évükre 100 millió forintnál nagyobb árbevételt elérők cégek tulajdonosai átlagosan 44 évesek, egyharmaduk nő, és a legtöbben a kereskedelemben vezették sikerre vállalkozásukat.

Minden harmadik magyar úgy érzi, hogy elboldogulna egy vállalkozás vezetésével, mert a szükséges ismeretanyag megszerezhető. Mégis csak a vállalkozók tizede képzi magát.

Egyre több üzleti utazókra specializálódott szálloda rendelkezik modern és nyilvános, a munka céljára elkülönített területekkel. Az alábbiakban tíz olyan innovatív hotelt mutatunk be, amely az üzletemberek speciális munkakörnyezet-igényeit is kielégíti.

Van még teendő Magyarországon a vállalkozási kedv növelése és az önfoglalkoztatás iránti hajlandóság erősítése terén. Egy friss felmérés szerint Európában nálunk a legkisebb a hajlandóság arra, hogy valaki saját vállalkozásba fogjon.

A globális üzleti vezetők nem bíznak a döntéseikben, köszönhetően az információk hiányának vagy éppen a könnyű hozzáférhetőségnek. A felmérésből, amelyet a Harvard Business Review Analytics Services végzett el, kiderült, hogy a megkérdezett döntéshozók mindössze 13 százaléka biztos teljes mértékben a döntéseiben.

Egyes cégvezetők nem mernek olyan munkatársakat alkalmazni, akik képzettebbek vagy tehetségesebbek náluk, mert tartanak attól, hogy a munkatárs vetélytárssá válhat a cégen belül. Ez azonban a teljesítmény rovására mehet.

Azt már egyre több cégvezető tapasztalja a saját bőrén, hogy marketingre szükség van, de még kevesen használják úgy a marketingeszközöket, hogy az eredményes és sikeres is legyen. Szakértőnk a hatékony marketing két leggyakoribb és egyben a legdrágább ellenségét mutatja be.

Ha telefonetikettről van szó, mindannyian hosszasan tudjuk sorolni, hogy mások milyen hibát követnek el. S ha mi követjük el ezeket a hibákat? Az más, éppen úgy alakult… Van azonban néhány etikettbaki, amely túlmutat az illik, nem illik, elegáns, nem elegáns kérdésen, mert üzleti, szakmai megítélésünket befolyásolhatja – nem jó irányba.

A költségvetés benyújtását követően lassan elkezdődnek a jövő évi minimálbértárgyalások, illetve majd az országos bérajánlásra vonatkozó háromoldalú egyeztetések. A cégvezetők véleménye szerint biztos hogy lesz emelés és így a minimálbér a százezer forintos határt is átlépheti.

A magyar dolgozók kevésbé elégedettek a munkájukkal, ennek ellenére jobban kijönnek a főnökükkel, kifejezetten baráti a viszonyuk a kollégákkal és jobbnak tartják a munkakörnyezetüket is az uniós átlaghoz képest. A közel 2500 válaszadó közül 38 százalék ráadásul elégedett a fizetésével is.

Habár jogilag semmiféle diszkrimináció nem létezik Európában a nők és a férfiak között, a gyakorlat mást mutat. Száz európai vállalati vezető közül például mindössze 3 a nő, de még a cégek irányító testületeiben is alig 13,7 százalék az arányuk.

Komoly változások előtt áll a családi vállalkozások egyharmada, ugyanis az elmúlt évtizedekben felnövekedett nemzedéknek kellene átvennie cégek vezetését. Ugyanakkor többségük erre egyáltalán nincs felkészülve.

Javultak a kis- és középvállalatok cégvezetőinek várakozásai. Még mindig nem értük el a 2011 első felében mért üzleti bizalmi értéket, de már érezhetően elmozdultunk a mélypontról.

A rendszerváltáskor alapított cégek életében ezekben az években következik be az első generációváltás. Ám átvenni a szülői üzletet korántsem egyszerű feladat, a többség bele is bukik. Persze van néhány kardinális pont, amit szem előtt tartva könnyebben átvészelhető az átmeneti időszak.

Fellélegezhetnek a vállalkozások és a munkáltatók? Tényleg vége lesz jövőre a hét szűk esztendőnek? Többek között ezt is vizsgálja a munkáltatók jövő évi tervei kapcsán a DEVISE Hungary és a Simconsult “Fizetésemelés 2014” című országos kutatása.

A magyar cégvezetők csupán 32 százaléka hölgy, áll a Bisnode üzleti információ szolgáltató elemzésében. Magyarországon több női cégtulajdonos van, mint női cégvezető, viszont a férfiak erősen felülreprezentáltak a vállalkozásokban. A legtöbb cégvezető és tulajdonos a 40-50 éves korosztályból kerül ki, valamint a nagy cégeknél sok a 60 év feletti tulajdonos.

Mind a cégvezetők, mind pedig cégtulajdonosok körében a legkedveltebb lakóhely Budapesten a II. kerület, mivel itt a lakosok közel 31 százaléka cégtulajdonos és 22 százaléka cégvezető,

Ha ismét választania kellene, a magyar vállalkozók döntő többsége újra belevágna saját üzletének elindításába, még a nehéz gazdasági körülmények ellenére is.