A GFK legfrissebb, 24 országra, köztük hazánkra is, kiterjedő reprezentatív felmérésében annak járt utána, hogy milyen akadályokat látnak az emberek a saját vállalkozásuk beindítása előtt és milyen ösztönzők kellenének ahhoz, hogy egyre többen próbálják ki magukat önfoglalkoztatottként.
A kutatás legmeglepőbb adata, hogy a magyarok kimondottan vállalkozásellenesek. A 24 ország válaszait összevetve az derült ki, hogy nálunk a legkisebb a hajlandóság arra, hogy valaki saját vállalkozásba fogjon. Rajtunk kívül a románok, a portugálok, a spanyolok és az olaszok kedvét vette el leginkább a legutóbbi gazdasági válság attól, hogy komolyabban számoljanak az önfoglalkoztatás lehetőségével. Ezzel a csoporttal ellentétben az USA, Ausztrália és Dánia az a hely, ahol a lakosság kifejezetten lelkesen fog új vállalkozásba. Ennek fényében nem lehet csodálkozni a felmérés azon megállapításán sem, hogy a magyaroknál az ösztönözné a vállalkozások indítását, ha az állam még jobban beszállna azok finanszírozásába.
A hazai válaszadók 46 százaléka úgy ítélte meg, hogy a központi hitelek, pénzügyi támogatások segítenék leginkább őket az elindulásban. A helyzeten lendíthet a jegybank növekedési hitelprogramja, amelyhez most még egyszerűbben juthatnak hozzá a vállalkozások. Kisebb hányaduk (16 százalék) a képzések, oktatások megléte, míg 22 százalék a megfelelő családi, támogatói háttér esetén látná elképzelhetőnek a vállalkozásindítást. Beszédesek azok az adatok is, amelyek arról adnak tisztább képet, hogy mi riasztja el az embereket határainkon belül az önfoglalkoztatástól. A megkérdezettek döntő többségének a csődtől és a gazdasági válság hatásaitól való félelem jelenti a fő visszatartó erőt.
Korosztály és iskolai végzettség alapján pedig az rajzolódik ki, mind a 24 országra vetítve, hogy a 30 év alatti fiatalok (77 százalék) és a felsőfokú végzettségűek (83 százalék) látnak igazán lehetőséget a saját vállalkozásban. Ugyanakkor mindent egybevetve reménykeltő az, hogy a hazai válaszadók nagyobb hányadának elvben vonzó alternatíva az önfoglalkoztatás. A munkáltatótól való függetlenség (35 százalék), az önmegvalósítás (27 százalék) és a megszerezhető kiegészítő jövedelem (27 százalék) miatt érzik úgy leginkább az emberek, hogy érdemes lenne vállalkozásba kezdeni. (A magyarok többsége egyébként a húszas évei végére érik pénzügyileg felnőtté.)
Szintén bizakodásra ad okot az, hogy idehaza az egyik legjellemzőbb kezdő vállalkozási formává a közvetlen értékesítés lépett elő az elmúlt két évtizedben. Ebben az ágazatban a Közvetlen Értékesítők Szövetségének adatai szerint megközelítőleg 870 ezren dolgoznak, akik évről-évre 50 milliárd forint forgalmat generálnak. A statisztikák alapján a többségük (73 százalék) nő, a 49 százalékuk részmunkaidőben végzi ezt a tevékenységet és az egyharmaduk az 50 év feletti korosztályt képviseli.
Ennek megfelelően jelentősen nem változtak a trendek a közvetlen értékesítés területén Magyarországon. Az ezen a területen dolgozók több mint a fele a wellness, közel negyedük kozmetikumok, 10 százalékuk étrend kiegészítők, míg 4 százalékuk háztartási termékek eladásával foglalkozik. A közvetlen értékesítésen belül pedig a multi level marketing rendszerben történő személyes eladás a legjellemzőbb módszer. Az üzletkötések 88 százaléka ebben a formában valósul meg.
