Bár évről évre növekszik az igen sikeres női vállalkozók száma, úgy tűnik, a férfiak dominanciája egy darabig még nem fog megtörni a vállalkozási szférában. Számos mutató tekintetében sikeresnek mondhatók a női vállalkozók Magyarországon, és ez már a nagyvállalati körben is egyértelműen megjelenik. Jelenleg már több mint 500 olyan társas vállalkozás működik az országban, amely tulajdonosi és cégjegyzésre jogosulti köre is hölgyekből áll, és éves árbevétele meghaladja az 1 milliárd forintot.

Ráadásul a milliárdos, női menedzsmenttel rendelkező cégek száma dinamikusan növekszik, hiszen egy évvel ezelőtt még alig 300 ilyen vállalkozás működött az országban.

Összességében azonban a férfi dominancia még megdönthetetlennek tűnik. A teljes cégbázist tekintve már 10 éve folyamatosan növekszik a tisztán női menedzsmenttel rendelkező cégek aránya, de még mindig csak 14 százalék körül van a hölgyekből álló vállalkozások aránya. Ezzel szemben a tisztán férfi tulajdonosi és aláírói körrel rendelkező társaságok aránya egy hajszállal ugyan, de 50 százalék felett van.

Fogynak a vegyes felállású cégek

A tendenciára érdemes azonban mélyebben is ránézni. Az igaz, hogy a tisztán női vállalkozások aránya növekszik, de a vegyes társaságok aránya csökken. Annak ellenére, hogy a tisztán női vállalkozások aránya 10 éve növekszik, a vegyes felállású társaságok aránya ugyanebben az időszakban – egy év kivételével – fokozatosan csökken. A cégbázis korosodásával úgy tűnik, részben homogenizálódik is a vállalkozói réteg, a vegyes vállalkozások visszaszorulóban vannak. A trendben érdemes külön is kiemelni, hogy a tisztán férfi menedzsmenttel rendelkező vállalkozások aránya az elmúlt 2 évben még a tisztán női társaságokénál is jobban nőtt. Azaz nemcsak, hogy homogenizálódik a társaságok menedzsmentje, de a teljes cégbázist nézve a férfiak szerepe még erősödik is.

Ez annak fényében különösen érdekes, hogy minősítés, megbízhatóság szempontjából a vegyes vállalkozások számítanak a legerősebbnek minden árbevételi szegmensben. A férfiak és a nők tehát legtöbbször sikeres és megbízható vállalkozásokat működtetnek együtt, de úgy tűnik, az esetek jelentős részében mégis a homogén cégvezetés fele orientálódnak a társaságok.

Nagyvállalatoknál még erősebb a férfi dominancia

A nemek közötti egyenlőtlenség még jobban kiemelhető, ha a vállalkozásokat árbevétel szerint is megvizsgáljuk. A tisztán női vállalkozások aránya egyedül a mikrovállalkozások körében jelentős, a magasabb vállalati kategóriákban a hölgyek szerepe fokozatosan csökken. Az 1 milliárd Ft feletti kategóriába például hiába lépett be több mint 200 hölgyekből álló vállalkozás egy év alatt, az arányuk még mindig 6 százalék alatt van.

Ráadásul a vegyes vállalkozásokkal együtt is viszonylag alacsony a súlyuk a legfelsőbb vállalati rétegben. Ez nemcsak a megbízhatósági adatok fényében érdekes, de a menedzsment méretét számítva különösen szembeötlő. A nagyobb vállalkozások ugyanis jellemzően nagyobb tulajdonosi és/vagy cégjegyzésre jogosulti körrel rendelkeznek, a vegyes vállalkozások aránya ennek ellenére nem számít kiemelkedőnek még a nagyvállalati kategóriában sem.

Vállalkozás, család és háztartás egyszerre?

A női és vegyes vállalkozások alacsony aránya a nagyobb vállalatoknál tehát nem vállalaton belüli gazdasági/teljesítményi okokban, hanem személyes területeken keresendő. Talán nem meglepő, hogy a hölgyek a mai napig nagyobb szerepet vállalnak a családi élet és a háztartás fenntartásában, mint férfi társaik. Ennek jelei egyértelműen megjelennek a cégadatbázisban is, és ez egy bizonyos szintig még elfogadható is lenne, ugyanakkor a férfi dominancia erősödése nem jó jel, hiszen ez az egyenlőtlenség további felborulását jelenti.

A hölgyekre egyre nagyobb teher nehezedik, minél több szerepkört vállalnak a családi életen túl. Ez minden szegmensre elmondható, ugyanakkor különösen a nagyvállalati területen lehet kritikus, ahol nagyobb felelősség nehezedik a cégvezetők vállára, és a konfliktusok száma is magasabb lehet a nagyobb alkalmazotti létszám és összetetteb cégstruktúra miatt.

A szerepvállalási nehézség jól kimutatható abban is, hogy a hölgyek ritkán vállalnak 1 vállalkozási szerepnél többet. Jelenleg ma Magyarországon mintegy 330 ezer hölgy rendelkezik cégtulajdonosi vagy aláírói szerepkörrel. Ezen belül is a tulajdonosi szerepkör a jellemzőbb, az operatív ügyvezetői feladatokkal már jóval kevesebben tudnak foglalkozni. Az pedig különösen ritka, hogy egy hölgy több vállalkozásban is érdekelt legyen. A hölgyek családban ellátott kiemelkedő szerepe tehát nemcsak abban jelenik meg, hogy kevesebben vállalkoznak, de még kevesebben engedhetik meg maguknak, hogy több vállalkozásban is érdekeltek legyenek.

Vannak ugyanakkor pozitív példák is a családi és vállalkozói élet keveredésére. Nem ritka ugyanis, amikor egy női cégvezető felnőtt gyermekeit is bevonja a vállalkozás életébe. Jelenleg mintegy 17 ezer olyan női vállalkozó dolgozik az országban, amely valamelyik gyermekét is bevonta a cég menedzsmenti vagy tulajdonosi körébe. A családi kapcsolatok a statisztikák szerint tovább növelik a vállalkozások megbízhatóságát, így a hölgyeknek ezen a területen is meghatározó szerepük van.

A társas vállalkozók mellett nem szabad megfeledkezni az egyéni vállalkozókról sem. Jelenleg 178 ezer női egyéni vállalkozó működik az országban, amely a teljes egyéni vállalkozó réteg 40 százaléka. Ebben a vállalkozási formában tehát magasabb a hölgyek aránya, mint a társas vállalkozásoknál. Ez jelentős részben annak is köszönhető, hogy sok, jellemzően női tevékenységi körnél az egyéni vállalkozási forma a jellemző. Szépségápolás, fodrászat, oktatás, biztosítási területeken például felülreprezentáltak az egyéni vállalkozók, és azon belül is a női egyéni vállalkozók.

Egészségügy, szépségápolás, oktatás a társas vállalkozások körében is

A hagyományosan női tevékenységi körök egyértelműen megjelennek a vállalkozók menedzsmenti rétegénél is. A szépségápolás, fodrászat, fizikai közérzet javító szolgáltatásokkal foglalkozó vállalkozások adják az „Egyéb szolgáltatások” nemzetgazdasági ág jelentős részét, így talán nem is meglepő, hogy a tisztán női menedzsmenttel rendelkező vállalkozások adják a vállalkozások 23 százalékát ebben a szegmensben. A meglepetés inkább az, hogy még ebben a kimondott női ágazatban is csak 23 százalék a női vállalkozók aránya. Arányaiban szintén magasnak számít az egészségügyben és az oktatásban működő vállalkozásoknál a hölgyek aránya.

Területi eloszlást vizsgálva elmondható, hogy a fővárosban és Pest megyében a legnagyobb a tisztán női vállalkozások aránya, de a dobogóra még Csongrád-Csanád megye is felfért. Érdekes módon igen nagy a szórás a területi eloszlásban. Míg a fővárosban 14  százalék feletti a tisztán női vállalkozások aránya, addig Békés, Vas és Győr-Moson-Sopron megyében alig 10  százalék. Különösen Vas és Győr-Moson-Sopron megye gyenge helyezése meglepetés, hiszen az ország nyugati része gazdaságilag fejlettebb, és a vállalkozások céginformációs mutatói is jobbak az átlagnál ezeken a területeken. Így a női vállalkozások alacsony aránya némileg rendhagyónak számít ebben a két megyében.