Elbocsátások, támogatások – hogyan próbálják túlélni a pandémiát a magyar cégek?

A hazai kisvállalati szektor járvánnyal kapcsolatos helyzetét vizsgálta a Pázmány Péter Egyetem professzora által most publikált felmérés. Többek között kiderült, hol történt a legnagyobb elbocsátás, hányan terveznek a közeljövőben új termék, új szolgáltatás bevezetését. Arra is rávilágított, hogy milyen támogatást hiányoltak leginkább a vállalatok.

(Fotó: MTI/Balázs Attila)

A pandémia különösen erősen rázhatta meg a MKKV szektort, azon belül is elsősorban a mikro és kisvállalkozásokat. A hazai gazdaságpolitika vissza nem térítendő állami támogatást elsősorban a nagyvállalatoknak és a betelepülő külföldi cégeknek adott. A magyar kisvállalkozások közül azok, amelyek a legerősebben érintett vendéglátás, turizmus és művészeti ágazatban működnek, bértámogatást, hitelhalasztást, esetleg adó- és járulékkedvezményt kaptak.

Felmerül a kérdés, hogy vajon a munkavállalók hozzávetőleg 70 százalékát foglalkoztató MKKV szektor, ezen belül a 33 százalékot foglalkoztató mikrocégek, hogyan élik túl a válságot, hány százalékuk megy csődbe, mennyi embert lesznek kénytelenek elbocsátani. Vajon mennyire gyengültek le, lesz-e erejük megújulni, új dolgokba kezdeni? A helyzet elemzésére idén március-áprilisában egy online kérdőíves felmérés készült.

Kis cég, kevesebb elbocsátás 

A mintában (15 megyéből és Budapestről) szereplő mikrocégek 10  százalék számolt be elbocsátásról. A kisvállalatok 23,7, a közepes méretű cégek 50 százalékánál történt elbocsátás. Ez azért érdekes, mivel a legtöbb munkaerő-megtartó támogatást az MKKV-k közül éppen ez utóbbi vállalatcsoport kapta.

A minta cégméret szerinti megoszlása

Viszont további elbocsátásokat – 4 százalék körülit – csak a mikrocégek terveznek. Érdekes adat, hogy az elbocsátásokkal egyidőben felvételek is történtek. A mintában lévő összes vállalatból a válság alatt 21,9 százalék bocsátott el embereket, viszont 15,2 százalék növelte létszámát.

Az egyes tevékenységek aránya a mintában

A létszámot bővítő cégek többsége az építőiparban, a gyógyszergyártásban, a számítástechnikában és a mezőgazdaság egyes területein található. Méretet tekintve többségük a közepes kategóriában van. A mintában egy, az iparban működő nagyvállalat szerepelt, amely 30 embert, létszáma 11százalékát elbocsátotta, és csak 10-et tervez a jövőben felvenni.

Munkaerő adatok: munkaerőt elbocsátó, elbocsátani, illetve felvenni tervező cégek aránya a mintában

Jelentős azon cégek aránya mindhárom vállalatcsoportban, amelyek a közeljövőben felvételre készülnek. Az is látható, hogy azon iparágakban, amelyekben elbocsátások történtek, a jövőben a munkaerő bővítésére készülnek. A mikrocégek 24, a kiscégek 34 és a közepes cégek 81  százalék tervez felvételt a jövőben.

A mikrocégek közül, amelyek tipikusan családi vállalkozások, kevesebben bocsátottak el munkavállalót, mint a másik két cégtípus esetén. A nemzetközi elemzések is alátámasztják, hogy válságok idején a kisebb, családi vállalkozások inkább megtartják az alkalmazottaikat. A pandémia esetén ez azért is érdekes, mivel éppen a kisebb cégek kaptak kevesebb állami támogatást.

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo