Támogatások, amelyekre szükség lett volna
A felmérés erős összefüggést mutatott ki aközött, hogy jó állapotban van-e azzal, hogy kapott-e bármilyen állami támogatást. A teljes mintát tekintve a cégek 49,5 százalék kapott valamilyen állami segítséget, 50,5 százalék pedig nem kapott. Ezen belül a mikrocégek 38, a kiscégek 55 és a közepes méretű cégek 69 százalék kapott egy vagy többféle állami támogatást.
Az összes támogatott cégből, a támogatások ellenére 34,6 százalék érzi úgy, hogy a válság erősen megviselte. Ez az érték, a nem támogatott cégek esetén 28,3 százalék. Ez az arány feltűnő. Egyrészt azt érzékeltetheti, hogy vagy nem volt elég, vagy nem volt elég jól célzott a nyújtott támogatás. Másrészt a nem támogatott szektor aránya magasabb a támogatottnál, így esetükben a 28,3 százalék is magas értéket jelent.
Az összes mikro- és kisvállalat 33 százalék jelezte, hogy legyengült a válság hatására. Ez a mikrocégek esetén a 34, a kiscégeknél pedig 31,6 százalékt jelent. Viszont az összes közepes méretű cégből csupán 18,8 százalék jelezte, hogy romlott a gazdasági helyzete. A kevesebb támogatást kapó mikro-és kiscégek helyzete erősebben romlott.
Arra a kérdésre pedig, hogy mire lett volna szükségük helyzetük stabilizálásához a semmilyen támogatást nem kapó mikrocégek a bértámogatást, kamatmentes hitelt, pályázati lehetőségeket, adócsökkentést, vissza nem térítendő támogatásokat és a jelentős bürokrácia csökkentést említették. A támogatást kapó kis- és közepes cégek még több bértámogatást, közvetlen, vissza nem térítendő beruházási, telephely-fejlesztési támogatást vártak volna.
A felmérés tapasztalata, hogy bár a mikro- és kiscégek kevesebb állami segítséget kaptak, százalékosan mégis a közepes méretű cégek bocsátottak el inkább munkavállalókat. Igaz, ha elmúlik a válság, ezek a cégek tervezik a jelentősebb létszámbővítést.
Visszafogott tervek
Az új termék, új szolgáltatás és új piac keresés esetén a mikro- és kisvállalatok egyaránt visszafogottak: 54 százalékuk jelzi, hogy új termék vagy új szolgáltatás bevezetésére készül. Ez az érték a kiscégek esetén 61, a közepeseknél pedig 75 százalék. Ennek egyik nyilvánvaló oka a legyengült állapot, a forráshiány. Másrészt az erősebb kockázatkerülés is okozhatja ezt a jelenséget. Igaz ez a digitalizációs terveikkel kapcsolatban is.
A mikrocégek csupán 58 százalék tervez szervezetfejlesztést és digitalizációt, ez az érték a kiscégeknél 79, a közepeseknél 88 százalék. A munkavállalók továbbképzésével kapcsolatban a mikrocégek visszafogottabbak: 74 százalékuk tervezési munkavállalói továbbképzését. Azonban ezt az is magyarázhatja, hogy a 10 fő alatt foglalkoztató mikrocégek esetén a szervezeti tanulás, az egymástól való tanulás eleve természetesebb és könnyebb lehet, mint a nagyobb vállalkozásoknál.
