A „Bold Moves in Tough Times” című jelentés alapjául szolgáló vizsgálatban 15 iparág közel 500 vállalatvezetője vett rész Európából, Észak-Amerikából, Ázsiából és a Csendes-óceáni térségből. A válaszadók közel egyharmada (29 százalék) viszonylag gyors (V-görbét követő) európai fellendülésre, míg 37 százalék ennél lassúbb (U-görbével jellemezhető) kilábalásra számít a következő 12 hónapban.
A legoptimistább ágazat a gyógyszeripar/biotechnológia/élettudományok területe, ahol a vezetők 34 százalék-a számít keresletnövekedésre Európában. A második legbizakodóbb ágazatcsoport a távközlés/média/szórakoztatóipar, ahol a válaszadók 52 százalék-a várja a V-görbe megvalósulását, majd a biztosítási szektor következik 47 százalék-os aránnyal. A skála végén helyezkedik el a gépkocsigyártás, illetve a légi közlekedés/utazás/áruszállítás, ahol a megkérdezettek mindössze 7, illetve 12 százalék-a számít gyors kilábalásra.
A jelentésből az is kiderült, hogy a cégvezetők szerint Németország, Skandinávia és az Egyesült Királyság gazdaságai állnak majd talpra a leggyorsabban a válság után, őket pedig Franciaország, Spanyolország és Olaszország követi. Az európai vezetők a kontinens versenyképességével kapcsolatban is optimisták: a megkérdezettek 39 százalék-a szerint a válság után az európai vállalatok versenyképessége az egyesült államokbeli társaikhoz képest nő, és 43 százalék-uk szerint pedig a kínaiakhoz képest is javulni fog.
„Ebben a gyorsan változó és bizonytalan gazdasági helyzetben nagyon fontos a bizalom” – mutatott rá Jean-Marc Ollagnier, az Accenture európai vezérigazgatója. „Az európai gazdasági kilábalással és versenyképességgel kapcsolatos optimizmus egyedülálló lehetőséget kínál az európai vállalatoknak vezető pozíciójuk megerősítésére, illetve lemaradásuk csökkentésére az amerikai és az ázsiai versenytársakkal szemben. Ennek sikere azonban attól is függ, mennyire hatékonyan tudják az optimizmust bátor tettekre váltani. A legnagyobb kockázatot az jelenti, hogy az európai vállalatvezetők továbbra is jelentős mértékben támaszkodnak a kormányzati támogatásokra, védekező álláspontot vesznek fel és nem fektetnek eleget forradalmi innovációkba. Emiatt lemaradnak a globális versenyben.”
Európa és Észak-Amerika versenyképessége közötti különbség jól mérhető volt az elmúlt két évtizedben, amely a 2008. évi globális pénzügyi válság óta tovább növekedett. Emellett az ázsiai-csendes-óceáni térség mind a versenyképesség, mind a piaci kapitalizáció tekintetében felzárkózott Európához.
Az Accenture jelentése szerint fennáll a kockázata annak, hogy az európai vállalatvezetők túlságosan óvatosan készülnek fel a gazdaság visszaállásra Észak-Amerikában, Ázsiában és a Csendes-óceáni térségben működő versenytársaikhoz képest.
Az európai vezetők
- az áttörést jelentő innovációk helyett a fokozatos újításokra összpontosítanak: az európai válaszadók több mint fele (53 százalék) lassítja innovációs beruházásait, és nem indítja újra korábbi kezdeményezéseit a következő 6 hónapban – az Észak-Amerikára, illetve Ázsiára és a csendes-óceáni régióra jellemző 33 százalék-os és 49 százalék-os aránnyal szemben.
- nem fektetnek eleget vállalatuk jövőjébe: Európában a vállalatoknak csupán 16 százalék-a fektet be talpra állást elősegítő kezdeményezésekbe – míg ez az arány Ázsiában és a csendes-óceáni régióban 25 százalék, Észak-Amerikában pedig 34 százalék.
- kevésbé működnek együtt a kilábalás érdekében: az európai vállalatvezetők észak-amerikai, valamint ázsiai és csendes-óceáni térségbeli társaiknál valamivel kisebb mértékben együttműködőek más cégekkel a válság hatásainak enyhítése és a gyorsabb talpra állás érdekében (Európa – 48 százalék, Észak-Amerika – 53 százalék, Ázsia és a csendes-óceáni régió – 55 százalék).
A jelentés kiemeli azokat a kritikus területeket, amelyekre az európai cégeknek oda kell figyelniük annak érdekében, hogy megszüntessék versenyhátrányukat a másik két régióban működő társaikhoz képest:
- A digitális átalakulás ütemének és mértékének növelése: a világjárvány idején a legfejlettebb digitális képességekkel rendelkező vállalatok voltak a legrugalmasabbak. Ők tudták gyorsan és maximálisan felszerelni dolgozóikat a távmunkához szükséges eszközökkel, módosítani ellátási láncukat és bevezetni az új beszerzési módokat. Az európai vezetők most már világosan látják, hogy gyorsítaniuk kell a tempón a digitális változások terén. Közel kétharmaduk (63 százalék) nyilatkozott úgy, hogy felgyorsítják a digitális átalakulást, azon belül a felhő alapú eszközök használatát.
- Megfelelő ügyfélélmény biztosítása az egyre felelősebb fogyasztóknak: a kijárási korlátozások idején kialakult vásárlási szokások (a felelősebb fogyasztói magatartás és az online csatornákra való tömeges átállás) a járvány utáni világban is velünk maradnak. Ezért fontos, hogy a vállalatok teljes körű ügyfélélményt biztosítsanak, és korán, már az innovációs szakaszban bevonják az ügyfeleket, illetve az értékesítési és szolgáltatási folyamatok során is fenntartsák ezt a kapcsolatot. A fogyasztói iparágak<1> európai vezetőinek közel kétharmada (62 százalék) komoly lehetőségeket lát a társadalmi és környezetvédelmi követelményeknek jobban megfelelő vásárlási szokások kialakulásában.
- Az ipar működését új alapokra helyező technológia használata: a COVID-19 járvány vitákat generált arról, hogy a vállalatoknak vajon vissza kell-e telepíteniük a gyártást hazai piacaikra. Ez a fajta visszatelepítés azonban nem hozza el a várt európai ipari újjászületést. A hosszú távú ellenállóképesség megteremtéséhez, az üzleti modellek megújításához és az új bevételi források kialakításához a vállalatoknak be kell vezetniük a fejlett digitális technológiákat, köztük az előrejelző modellezést, a fizikai tárgyak digitális leképezését (digital twins) és az edge computing megoldásokat. A gyártószektorban tevékenykedő európai válaszadók 42 százalék-a tervezi beruházásainak gyorsítását a digitális átalakulás terén – szemben Észak-Amerika 32 százalék-os, illetve Ázsiai és a csendes-óceáni térség 30 százalék-os arányával. Ezzel lehetőség kínálkozik az európai cégek számára, hogy vezető pozícióra tegyenek szert az ipar területén.
<1> Fogyasztói iparágak: fogyasztási cikkek, kiskereskedelem, gépkocsigyártás, távközlés, média és szórakoztatóipar, légi közlekedés, utazás és áruszállítás
