Óvatosak a magyar cégvezetők - milyen kockázatoktól tartanak?

Az első számú döntéshozók személyes céljai sok esetben nem egyeznek a vállalat célkitűzéseivel, vagyis nem ez alapján értékelik a vállalatvezetők teljesítményét. Ezzel együtt egyre nagyobb az igény a befektetők részéről, hogy a vezetők olyan hosszú távú célokra is koncentráljanak, mint az ESG vagy az ügyfélbizalom növelése. A globális adópolitika változása sok vezérigazgató figyelmén kívül esik, annak ellenére, hogy kevesen hiszik, hogy ez nem lesz hatással a szervezetükre. 

Az illúziók vége – a racionalitás kezdete –
úgy tűnik el az ESG, hogy velünk marad?

Klasszis Fenntarthatóság 2025 konferencia

2025. november 4., Budapest

Jelentkezzen most!

A PwC Magyarország 11. alkalommal mérte fel a hazai vállalatok vezérigazgatóinak várakozásait 262 vezető bevonásával. Az adatokból kiderül, hogy a vezérigazgatók már az orosz-ukrán háborús konfliktus előtt is a világátlagnál jóval óvatosabb várakozásokkal tekintettek a 2022-es évre.

Miközben világszinten 77 százalékuk vélte úgy, hogy tovább gyorsul a gazdasági növekedés üteme, Magyarországon az előző évi 65 százalékról 46 százalékra csökkent azok aránya, akik további gyorsulást vártak, és a vezetők többsége a növekedési ütem stagnálását, vagy csökkenését látta reális jövőképnek.

Szintén visszaesés tapasztalható a magyar gazdaság növekedésébe vetett hit esetében, a magyar vállalatvezetők több mint fele a hazai gazdasági növekedés lassulását vagy stagnálását várta 2022-re.

Covid után, háború előtt - mitől tartottak leginkább a cégvezetők?

2021 végén az elkövetkező időszakra nézve legtöbben az egészségügyi kockázatoktól tartottak, ezt a makrogazdasági volatilitás, majd a kiberkockázatok követték. Azok a tényezők, amelyeket 2021-ben még kevésbé éreztek fenyegetőnek, mint például a geopolitikai konfliktusok vagy a társadalmi egyenlőtlenségek, lemaradtak a dobogóról, de a félelmek rangsorát mára az új helyzet vélhetően átírta.

A kutatásban arra is választ adtak a döntéshozók, hogy milyen hatásai lehetnek az adott fenyegetésnek a vállalatuk üzletmenetére.

„A válaszokból kiderül, hogy a kiberkockázatok az értékesítést és az innovációt, az egészségügyi kockázatok és a makrogazdasági volatilitás főleg a tehetségmenedzsmentet, valamint szintén az értékesítést korlátozhatják. A geopolitikai konfliktusoktól tartók pedig az értékesítési lehetőségek szűkülését látták elsődleges következménynek, ezt követi a szolgáltatásfejlesztési képesség korlátozódása. Tehát a cégvezetők nagy része már a háborús konfliktus előtt is az értékesítési láncokra gyakorolt negatív hatást látta a kockázatok egyik legvalószínűbb folyományának” - emelte ki Koncz Barbara, a PwC Magyarország cégtársa.
A kutatásból kiderül, hogy a fenyegetések ellen a magyar vállalatvezetők 75 százaléka cége egyedi eszközeiben, kapcsolataiban és képességeiben látja a garanciát az értékteremtésre, 70 százalékuk a hosszú távú iparági trendekben, 60 százalék pedig makrokörnyezeti erőkben bízik.

Véleményvezér

A Tisza párt nyerte a számháborút

A Tisza párt nyerte a számháborút 

Ki fizeti a masírozókat?
Provokatív légtérsértést követtek el az oroszok Litvánia felett

Provokatív légtérsértést követtek el az oroszok Litvánia felett 

Súlyos orosz légtérsértés történt Litvánia felett.
Orbán Viktor barátjához menekült Magyarország egyik legkeresettebb, körözött bűnözője

Orbán Viktor barátjához menekült Magyarország egyik legkeresettebb, körözött bűnözője 

Nagy kérdés, miként sikerülhetett elmenekülnie a magyar maffiafőnöknek?
Burgonya kilója 30 forintért

Burgonya kilója 30 forintért 

A politikusok kedvence lesz a krumpli, rég lehetett ilyen olcsón osztogatni.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo