A globális minimumadó bevezetésének hatására a nagyvállalatoknál drasztikusan megnövekedhet az adminisztráció, hiszen egy teljesen új jövedelem- és adószámítást kell kidolgozniuk, ami megfelelő tervezést, kapacitást és szakértelmet kíván. A kisebb vállalkozások pedig közvetetten lehetnek érintettek, mivel az új szabályozás bizonyos adónemek átalakulásához vezethet.

Növekvő közbizalom a vezérigazgatók felé

Hogy miért fontos az, hogy a vezetők személyes célkitűzései jobban fedjék vállalatuk stratégiai céljait és hogy odafigyeljenek minden, a cégüket potenciálisan érintő változásra? Miért nem lehet az ESG, a globális adóváltozások, vagy a munkavállalói igények mellett „elsétálni”?

A koronavírus-járvány és az annak következtében kialakult gazdasági instabilitás hatására 2021-ben világszerte tovább csökkent az intézményekbe és a kormányzati döntéshozókba vetett bizalom az Edelman Trust Barometer szerint. Ennek eredményeképpen előtérbe kerültek az üzleti élet képviselői, mint hiteles összekötő kapocs a magánszféra és a közszféra között. Az új szerep azonban új elvárásokat is támaszt a vezérigazgatók felé, az emberek többsége tőlük várja az elmúlt évek során kialakult társadalmi problémák képviseletét és sok esetben a megoldását is.

„Az elmúlt évek növekvő bizonytalan gazdasági helyzetében az üzleti világ képviselői fokozatosan kiemelkedtek a többi szereplő közül a feléjük támasztott bizalom tekintetében. Mostanra a vezérigazgatók és a munkahelyi vezetők maradtak a hiteles láncszem a magánszféra és a közszféra között. Ők azok, akik elérhető távolságban vannak és a kimondott szavaikért, a véghezvitt tetteikért közvetlenebbül felelnek, különösen a mai munkaerőpiaci szűkösségben. Ezeknek az elvárásoknak megfelelni több felelősséget és új szerepköröket kíván tőlünk, vezetőktől” - tette hozzá a kutatás megállapításaihoz Lőcsei Tamás, a PwC Magyarország vezérigazgatója.