A diszruptív szót sok esetben az innováció kifejezés követi. Egy magas kockázatú, meglepő viselkedést/döntéssorozatot jelent általában, mint például egy olyan termékkel való piacra lépés, amelynek hatására az adott szegmens erősorrendje megváltozik. Olyan technológiákról van tehát szó, amik felforgathatják a piacot, ez azonban könnyen nagyon balul is elsülhet, olykor viszont hirtelen jött óriási sikert is hozhat magával. Sikeres példa erre a Tesla, amely teljesen átformálta az autópiacot, de van ellen példa is, a Samsung Smart Gear, egy évekkel ezelőtt kiadott okosóra, melynek tervezésénél nem vették kellőképp figyelembe a fogyasztói igényeket, így elég sokat vissza is küldtek belőle. Nem véletlen tehát, hogy a vezetők jelentős része sokáig a biztonsági játékot preferálta, azonban úgy tűnik, ma már egyre nyitottabbak egy-egy váratlan húzásra.

A KPMG idén közel 1300 vezérigazgatót kérdezett meg világszerte a következő 3 év üzleti kilátásairól és kihívásairól, valamint arról, hogy cégének milyen stratégiát kell követnie ahhoz, hogy sikeres legyen.

A felmérés főbb megállapításai: 

• A vezérigazgatók többsége (65%-a) továbbra is bizakodó a világgazdasági kilátásokat illetően, bár optimizmusok csökkent tavalyhoz képest (akkor 80%-uk vélekedett hasonlóan).
• 10-ből több mint 6-an (65%) a lehetőséget látják a diszruptivitásban, és nem a veszélyt, háromnegyedül pedig inkább vezető szerepre törne, minthogy kövesse a piac változásait.
• Saját szektoruk kilátásairól 83 százalék vélekedett bizakodóan, 47 százalék pedig kifejezetten optimista.
• Jelentősen nőtt a reputációs és márkakockázat szerepe, az IT-biztonsági kockázatoktól viszont már kevésbé tartanak a vezérigazgatók.
• A megkérdezettek 58 százaléka szerint a kognitív technológiák elterjedése munkavállalóik számának növekedéséhez vezethet.
• Az egyik legnagyobb kihívásnak a megfelelő szakértők kiválasztását és megtartását tekintik, ezért 75 százalékuk toborzásba fektetne a legtöbbet a következő három évben.

Kép: KPMG

Az eredmények kapcsán Robert Stöllinger, a magyarországi KPMG vezérigazgatója elmondta, hogy a fokozott bizonytalanság miatt a diszruptivitás ma már világszerte része a vezérigazgatók és a cégek életének. „Tavaly még csak azt gondolták a vállaltvezetők, hogy elérkezett az idő a változásra, ma viszont többségük már olyan lehetőségként tekint a diszruptivitásra és az innovációra, melynek hatására minden eddiginél nagyobb sikereket érhet el. Az új kihívások és a bizonytalanság egyszerre készteti őket arra, hogy diszruptívak legyenek, és növekedjenek.”

A felmérés eredményei közül érdemes kiemelni, hogy tavalyhoz képest miként változott a kockázati tényezők megítélése. A vezérigazgatók ma már sokkal kevésbé tartanak az IT-biztonsági kockázatoktól, mint egy évvel korábban. Jelenleg (a tavalyi 25 százalékkal szemben) 42 százalékuk gondolja, hogy megfelelően felkészült egy esetleges kiber-eseményre, tavaly óta ugyanis jelentős erőforrásokat fordítottak az ilyen jellegű kockázatok kivédésére. Az idei rangsor első helyére a működési kockázatok kerültek, összhangban azzal, hogy 10-ből csaknem 7-en mondták, hogy tavalyhoz képest nagyobb figyelmet fordítottak az irányítási és kockázatkezelési kérdésekre.

A felmérés másik érdekessége, hogy számottevően nőtt a reputációs és márkakockázat jelentősége, amit jól szemléltet, hogy miközben tavaly a top16-ban sem szerepelt, idén a kockázati rangsor harmadik helyére került. Jelenleg a vezérigazgatók úgy látják, hogy a következő három évben a reputációs és márkakockázat lehet a harmadik legnagyobb hatással növekedésükre.

Több szakértőre lehet szükség

A felmérésből az is kiderül, hogy a kognitív technológiák térnyerése miatt a megkérdezettek többsége (58 százalék) átlagosan 10 százalékos vezetői létszámbővüléssel számol a közeljövőben. Bár 32 százalékuk mérsékelt növekedésre számít, biztosak abban, hogy a megfelelő szakértelem hiánya lehet az egyik legnagyobb stratégiai akadály. A megfelelő szakértők kiválasztása és megtartása, a tehetséggondozás, és a jövő munkaerője egyaránt fontos a cégek számára, éppen ezért 75 százalékuk szerint leginkább toborzásba fektetne a következő három évben.