A PwC Magyarország és a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége idén hatodik alkalommal készítette el a Magyarországi Vezérigazgató Felmérést, melyben hét iparág 186 magyarországi cégvezetőjének véleményét összegezték.
Sokan bővíteni szeretnék cégük létszámát, miközben megoldást kellene találniuk a szakemberhiányra és a túlszabályozottság okozta nehézségekre. Pozitívan értékelik a globalizációs folyamatokat, viszont annak is hangot adtak, hogy a globalizáció nem segítette a gazdagok és szegények közötti szakadék csökkentését – mondta Nick Kós, a PwC Magyarország vezérigazgatója.
Érdekesség, hogy a legfontosabb külpiacokat tekintve, 2016-hoz képest, az Egyesült Államokat 15 százalékkal többen tartják a legfontosabbnak saját növekedésüket illetően. Mekler Anita, a PwC Magyarország cégtársa ugyanakkor megjegyezte, hogy a kérdőívek jelentős része az amerikai elnökválasztás után ment, ami nagyban befolyásolhatta ezt az eredményt. A legfontosabb külpiac, melyben növekedési potenciált látnak a magyar vezetők továbbra is Németország, míg Románia 22 százalékkal a harmadik helyre került.
Sok az aggály, de növekedést várnak
Érdekes, hogy míg vezérigazgatóknak mindössze 56 százaléka bízik a magyar gazdaság növekedésében, addig majdnem 90 százalékuk gondolja úgy, hogy saját bevétele növekedni fog. 60 százalék tervez szervezeti növekedést 2017-re, amit elsősorban létszámépítés formájában képzelnek el. Magyarországon a technológiai és távközlési területeken működő cégek, illetve a magántulajdonban lévő vállalkozások munkaerő-felvételi tervei a legambiciózusabbak. Csekély azon szervezetek száma, ahol létszámcsökkentést terveznek – világszerte 16%, míg Magyarországon 13% tervez csökkentést a megkérdezettek közül.
Némi nehézség, hogy a szakemberhiányt továbbra is a legfőbb problémának tartják, és 91 százalék szeretné, ha a munkaerő probléma megoldása lenne a legfőbb kormányzati prioritás. További probléma a nyelvtudás is, sok olyan szakember van a munkaerőpiacon, akinek tudása megfelelő lenne, de nyelvtudás hiányában mégse tudja alkalmazni a vállalat. (A valódi munkaerőpiaci sikerhez valójában már két nyelv tudására lenne szükség.)
A magyarországi döntéshozók arról is beszámoltak, hogy a legnagyobb nehézséget a vezetői készségekkel rendelkező, illetve a kreativitásban és az innovációban erős munkatársak megtalálása okozza. Vélhetően ezekből fakadóan a humánerőforrás fejlesztése 20 százalékkal a második helyen végzett a fejleszteni kívánt területek között, első az innováció lett 22 százalékkal.
A túlszabályozottság is nehézséget okoz az üzletben, itthon és világszerte is – ezt a megadott tényezők között 73 százalék jelölte meg aggasztónak. Emellett a világosan érthető, stabil és hatékony adórendszer iránti igény is hangsúlyosan jelent meg a felmérés során.
Ma már komolyan veszik a technológiai fejlődést
Bár a hazai vállalatvezetők nem tartják magukat digitális gurunak, ma már sokkal többen számítanak jelentős hatásra a jövőben a technológiaváltozás terén, mint például három évvel ezelőtt, amikor a megkérdezettek 62 százaléka kalkulált azzal, hogy a technológia a jövőben befolyásolja majd a versenyt. Ma már a vezetők 96 százaléka gondolja úgy, hogy az iparági és az üzletmenetet érintő átalakulások jelentős részénél komoly szerepe lesz a technológiának a következő években. Jelenlegi prognózisuk alapján a digitalizáció a közlekedést, a kommunikációt és az autóipart fogja leginkább átalakítani. (Ennek ellenére nem a vezetők húzzák a digitális átállást.)
Az elmúlt évek technológiai és biztonsági problémáit tapasztalva a vezérigazgatók úgy gondolják, hogy több tényező is csökkenti majd az érintettek bizalmát a saját iparágukban a következő időszakban. Ilyenek például: az informatikai szolgáltatások zavara vagy kiesése; az üzleti információkat érintő kibertámadások és a személyes adatok kezelésére vonatkozó előírások megsértése is. Felsorakoztak a bizalomvesztési elemek közé a közösségi média használatából eredő kockázatok is.
Dr. Futó Péter, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének elnöke külön felhívta a figyelmet a technológiai fejlődés hatásaira. Példaként a világgazdaság egyik legnagyobb, jelenleg is zajló változását említette: pár évvel ezelőtt még mindent az olajár határozott meg, sokan nem tartották elképzelhetetlennek a 200 dolláros hordónkénti szintet sem. Ekkor még úgy tűnt, a kitermelhető olaj mennyisége csak pár évtizedre elegendő. A palaolaj kitermelési technológiája fejlődésének köszönhetően viszont a szénhidrogén tartalékok még legalább kétszáz évre elegendőek. Az új kitermelési módszerek lehetővé és idővel egyre költséghatékonyabbá is tették a palagáz és a palaolaj kitermelését. Összességében tehát elmondható, hogy a technológiai fejlődés még a Föld energiatartalékainak kérdését is teljesen új dimenzióba helyezte.
