Miközben a hazai kisvállalkozások összességében fejlődnek, árbevételük meghatározó részét továbbra is közterhekre fordítják – derül ki a CIB Bank adataiból.  Egy 400 ezer forint alatti forgalmú magyar mikrovállalkozás átlagosan minden negyedik forintját adóra utalja. Piaci adatok alapján a közterhek aránya a cégek méretével fordítottan arányos: 4 millió forintos pénzforgalom fölött már csak minden tizedik forintból válik adóforint.

A Jalsovszky Ügyvédi Iroda hagyományos felmérésében ismét megnézte, hogy hány adófajta van Magyarországon. Idén ismét eggyel csökkent a magyarországi adók száma, ezúttal 58 darabot számoltak. A csökkenés viszont csak technikai jellegű, miközben továbbra is velünk élnek olyan adók, mint a kiirthatatlannak tűnő, a háztartási alkalmazottak után fizetendő díj vagy az újonnan bevezetett plakátadó.

Várhatóan 2018-tól megújul az adózás rendje a vállalkozások számára, így késő őszre jókora adócsomaggal készül a törvényhozás. Januártól új világ köszönt a cégekre, egyszerűbb, átláthatóbb szabályokkal – vélekedik az eddig nyilvánosságra került elképzelések alapján a Mazars.

Régiónk országainak adórendszere az elmúlt években stabilnak mondható. A drasztikus strukturális átalakulások korszaka mára lezárult, a válságadók esetenként fokozatosan kivezetésre kerültek, máshol végleg beépültek az adórendszerek szerkezetébe. Mivel az elmúlt években az államháztartás egyenlege a legtöbb helyen sokat javult, a fogyasztás pedig növekedésnek indult, ez adott némi mozgásteret a pénzügyi kormányzatoknak, hogy az általános adópolitikájuk terén is új irányba forduljanak - derül ki a Mazars legfrissebb, közép-kelet-európai adóbrosúrájából.

Magyarország a harmadik helyet nyerte meg azon az európai szavazáson, amelyen a Föld éghajlatára nézve a leginkább káros adókedvezményeket „jutalmazták”. Ezt a kétes dicsőségű eredményt hazánk a céges személygépkocsi-vásárlás és -használat gáláns adókedvezményeivel érdemelte ki.

A szakemberhiány 2017-ben is a növekedés legnagyobb gátja a vezetők szerint - derül ki a PwC Vezérigazgató felmérésének eredményeiből. Pedig a többség növekedni szeretne, plusz emberek felvételére készül. A válaszok szerint egyértelmű gond a túlszabályozottság is, lehetőségeket pedig leginkább a technológia jelent.

A vállalkozások adómegfeleléssel kapcsolatos terhei évről évre egyszerűsödnek és csökkennek, az általános forgalmi adó- és a társaságiadó-bevallások benyújtását követő eljárások azonban komoly kihívást jelentenek, és hosszú időt vesznek igénybe. A hosszadalmas eljárások egyes társaságok esetében a cash flow és az adminisztráció akár kétéves késését is okozhatja.

A csigát, gombát, medvehagymát, bodzavirágot, levendulát és hasonlókat gyűjtők adót fizetnek januártól. Az új adónemet sokan kritizálták, részben mert éppen a legszegényebb rétegeket sújtja, részben mert minimális bevétel származik belőle. Igazuk lett: nem elírás, alig 12 milliót "kaszált" az állam ezen az adónemen.

Az emberiség néhány ezer éves történelme során alapvető változásokat idézett elő a környezetében. Ahhoz, hogy ezek a hatások ne eredményezzenek számunkra végzetes körülményeket, modern kifejezéssel: törekednünk kell a fenntarthatóságra, ennek érdekében pedig az adók megfelelő alkalmazása is eredményes lehet. Furcsaságok persze ezen a területen is előfordulnak, az olyan adófajták, mint az esővíz-adó vagy a tehénszellentés adója minimum magyarázatra szorulnak.

Az elmúlt években sorra bevezetett különadókból jelenleg 15 féle van a magyar adórendszerben. Az Orbán-kormány adózási csodafegyvere csökkenti az ország versenyképességét, fölöslegesen bonyolítja az adórendszert és hosszú távon mindenképpen káros a gazdaságnak.

A Jalsovszky Ügyvédi Iroda számításai szerint jelenleg 60 adófajta létezik Magyarországon. Az általános forgalmi adó (ÁFA) 25 százalékban, a személyi jövedelemadó pedig 13 százalékban járul hozzá a központi adóbevételekhez, ugyanakkor az adók döntő többsége 1%-nál kisebb mértékű bevételt generál.

A magyar adórendszer nemcsak sokat vesz el a dolgozóktól és a cégektől, hanem iszonyatos adminisztrációval jár, és itt-ott diszkriminatív is. A szakemberek most 29 pontos javaslatcsomagot állítottak össze, hogyan lehetne a rendszer egyszerűbb és igazságosabb.

Növekvő geopolitikai bizonytalanság, csökkenő vezérigazgatói optimizmus világlik ki a PwC éves globális felméréséből, amelynek adatai borúlátó világgazdasági kilátásokat jeleznek. Ugyanakkor Magyarországon vidámabb a helyzet.

A Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesülete szerint adórendszerünk a rendszerváltás óta sajnos egyre bonyolultabbá, ezért kevésbé hatékonnyá vált. A rendkívül gyorsan, helyenként és időnként átgondolatlanul változó jogszabályi környezet sem segíti az adózókat.

Nem támogatásokra, sokkal inkább átlátható, egyszerű szabályokra, jogvédelemre és változatos forrásokra lenne szüksége a vállalkozásoknak. Nem csak Magyarországon, mindenhol a világon. Steve Mariotti a Vállalkozásképző Hálózat (Network for Teaching Entrepreneurship) alapítója összeszedte a nyolc legfontosabb dolgot.

Magyarországon nem sikerült érdemben javítani az üzleti környezetet az elmúlt években. A BusinessEurope szerint jobb adórendszerre, átlátható közbeszerzésre, a versenyt támogató szabályozásra lenne szükség, de ezek közül egyikben sem léptünk előre.

25 év a piacgazdaságban nagyon rövid időszak, hiszen ha kitekintünk tőlünk nyugatabbra, számtalan több mint száz éve sikeresen működő családi vállalkozást látunk. Magyarországon azonban az újkori piacgazdaság is csak 25 évre tekint vissza, így a hazai cégvilágban ennél idősebb céget nem találunk. A tervgazdaságról való áttérés sikertörténetként indult, ennyi évvel a rendszerváltás után viszont már kimondhatjuk, nem lett az.

Súlyos milliárdokra is rúghat az az összeg, amit a magyar vállalkozások az államnál hagynak, mert nem veszik igénybe a kutatás-fejlesztési (K+F) tevékenységük után járó adókedvezményeket.

Az adó mindig soknak tűnik, de nem árt tudni, hogy állunk másokhoz képest. Egy most megjelent friss összehasonlítás szerint még mindig stabilan az utolsó helyen állunk a bérterhekben a régiőban – kivéve, a sokat kereső háromgyermekes munkavállalókat.

A hazai adóügyi szakemberek döntő többsége a jogszabályi környezet bizonytalanságát tartja a legnagyobb kihívásnak, de továbbra is gondot okoznak a vállalatoknak az adózással kapcsolatos adminisztrációs terhek és a kiszámíthatatlan adóhatósági ellenőrzések.

Az adórendszer és az adminisztráció egyszerűsítését szorgalmazza az uniós vállalkozók döntő többsége a versenyképesség érdekében. Az üzletemberek 72 százaléka szerint túl bonyolult a papírmunka, kétharmaduk pedig az adórendszert is egyszerűbbé tenné. Sokan panaszkodnak a szűkös pénzügyi forrásokra is.

Vegyes képet mutat a közép-kelet-európai régió adózási szempontból. A befektetők számára egyre nehezebb az összehasonlítás, s a trendek sem egyértelműek a Mazars friss kiadványában összegzett információk szerint. Magyarország több ponton – egyebek mellett a forgalmi adó mértéke, illetve az élőmunka-terhek terén – a szélsőséges példák között említhető. Mindezzel együtt Smicsek Sándor, a könyvvizsgáló és tanácsadó cég partnere szerint a jövőt illetően a legfontosabb a befektetők bizalmának visszaszerzése lenne.

Ha az adórendszer kiszámíthatatlan, értelmezési nehézségeket okozó elemeit, a vizsgálatok szubjektivitását sikerülne csökkenteni, hazánk vonzó alternatíva lenne a valós gazdasági tevékenységet végző nemzetközi vállalkozások számára. A magyar adórendszer sok tekintetben versenyképesnek mondható Európában.