Évről évre javulnak az adófizetés egyszerűségét tükröző fő mutatók – az adózásra fordított idő, az adófizetések száma és a teljes adómérték mutatója – Magyarországon, de azért még bőven van mit javítani a rendszeren – derül ki a Világbank-csoport és a PwC legfrissebb jelentéséből. A magyarországi teljes adómérték a 2004. évi 56,6 százalékról 2015-re 46,5 százalékra csökkent, ami magasabb, mint az EU és EFTA régió 40,3 százalékos átlaga. Az elmúlt hat évben a kormány célja az volt, hogy az adóztatásban a hangsúlyt a jövedelemadókról a fogyasztási adókra helyezze át. A jelenlegi társasági adókulcs 500 millió forintig 10 százalék (korábban a határ 50 millió Ft volt), ezzel szemben az általános áfakulcs 2012-ben 25 százalékról 27 százalékra emelkedett. Az adóterhek áthelyeződésének iránya a közeljövőben várhatóan nem fog változni, a kormány végső célja azonban az, hogy mind az adók számát, mind az adókulcsokat csökkentse. Ez azonban még mindig nagyon messze van az Orbán Viktor által évekkel korábban megígért söralátéttől.
(A 2017-es adószabály-változások egyszerűbbé teszik a vállalkozások életét – de nem sokkal.)
Ezzel szemben a globális teljes adómérték átlagosan a nyereség 40,6 százaléka, ami a tavalyi évhez képest mindössze 0,1 százalékpontos csökkenést jelent. Egy társaság évente 25 befizetést teljesít (a tavalyi értékhez viszonyított csökkenés: 0,8), adókötelezettségei teljesítésére pedig összesen 251 órát, vagyis nyolc órával kevesebbet fordít, mint az elmúlt évben. De nem Magyarországon, ahol 277 órát kell erre fordítani, pedig a bevallási kötelezettségek teljesítésére fordított idő a felmérés kezdete óta 19 százalékkal csökkent, ami nagyrészt az elektronikus adózás bevezetésének és fejlesztésének köszönhető. A 277 órányi idő azonban még mindig több mint 100 órával meghaladja az EU- és EFTA-tagállamok 164 órás átlagát. Az idei évben kibővített kutatás eredményei azt mutatják, hogy a vállalatok számára a legnagyobb kihívást az adóbevallások adóhatóságokkal történő elfogadtatása jelentheti. Az egyes jogrendszerekben követendő eljárások jelentős eltéréseket mutatnak.
Az áfa-visszaigénylés macerás
Azokban a gazdaságokban, amelyekben az áfa visszaigényelhető, átlagosan valamivel több mint 14 órát vesz igénybe az áfa-visszatérítési kérelem benyújtása, a visszatérítésre azonban több mint 5 hónapot, vagyis majdnem 22 hetet kell várni. Az elemzésből az is kiderül, hogy az áfa-visszatérítéssel kapcsolatos kötelezettségek teljesítése jellemzően kevesebb időt igényel a magasabb jövedelmű gazdaságokban (közel 8 órát), mint az alacsonyabb jövedelmű gazdaságokban (közel 27 órát). Az áfa visszaigénylése a gazdaságok 70 százalékában von adóellenőrzést maga után, mely ellenőrzéseknek több mint fele (58%-a) átfogó adóellenőrzést jelent.
A társasági adóbevallás javítása is jó eséllyel von maga adóellenőrzést. Ennek ellenére a társaságiadó-ellenőrzéssel kapcsolatos kötelezettségek teljesítésére fordított idő a világátlagnál alacsonyabb, az EU- és EFTA-tagállamok átlagánál pedig magasabb, ami azért nem meglepő, mert sok EU- és EFTA-tagállamban a javítás nem von adóellenőrzést maga után. Az ellenőrzés átlagosan kevesebb időt vesz igénybe Magyarországon, mint a világ más gazdaságaiban vagy az EU és az EFTA tagállamaiban.
A minősítések segíthetnek
Jóllehet a Paying Taxes elmúlt évekre vonatkozó adatai javulást mutatnak, és a bevallások benyújtását követő eljárások új mutatójának értéke is viszonylag kedvező, az eredmények továbbjavíthatók, és a kormány az adóigazgatási eljárások és adóellenőrzések felgyorsítására törekszik. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2016-tól „megbízható” vagy „kockázatos” kategóriákba sorolhatja az adózókat, amely besorolás eltérő jogkövetkezményekkel jár. A „megbízható” minősítésű adózók kevésbé részletes és rövidebb ideig tartó ellenőrzésekre számíthatnak. Azon adózókra, akik egyik kategóriába sem tartoznak, továbbra is az általános szabályok vonatkoznak.
„Mindeddig kevés információval rendelkeztünk arról, hogy mivel járnak a bevallások benyújtását követő eljárások. Az ehhez kapcsolódó új mutató arra hívja fel a figyelmet, hogy az adóhatóságok világszerte igen eltérően kezelik az áfa-visszaigényléseket és a társaságiadó-ellenőrzéseket. Reményeink szerint a kormányok az új adatok segítségével jobban rálátnak arra, hogy ezek az eljárások hogyan érintik a vállalkozásokat, és ezáltal reformokat és fejlesztéseket hajtanak végre a vállalkozások terheinek csökkentése érdekében” – hangsúlyozta Augusto Lopez-Claros, a Világbank-csoport Development Economics részleg Global Indicators csoportjának igazgatója.
„Jóllehet tisztában vagyunk azzal, hogy a kormányok az adóbevételek növelésére kényszerülnek az állami kiadások finanszírozása érdekében, a Paying Taxes tanulmány arra mutatott rá, hogy számos országban a kormány és az adóhatóságok képesek megkönnyíteni a vállalkozások adózását azáltal, hogy megteremtik az áfa visszaigénylésének lehetőségét, vagy egyszerűbbé teszik a társaságiadó-ellenőrzést. A hatékonyabb adórendszerek nemcsak segítik a vállalkozásokat, hanem ezen keresztül fokozzák a gazdasági növekedést és a beruházási kedvet is” – mondta Andrew Packman, a PwC Tax Transparency and Total Tax Contribution csoportjának vezetője.