Tíz százalékponttal esett a világgazdaság kilátásaira vonatkozó optimizmus szintje a vezérigazgatók körében. Jelentősen erősödtek a geopolitikai bizonytalansággal kapcsolatos aggodalmak. A megkérdezett cégvezetők alig több mint egyharmada volt nagyon bizakodó saját cége jövő évi növekedési kilátásait illetően, ami az előző évi értékhez viszonyítva 4 százalékpontos csökkentést jelent. A vállalatvezetők 90%-a változtat világszerte a technológia jelenlegi felhasználásának módján annak érdekében, hogy jobban megfeleljenek az ügyfelek elvárásainak – derült ki a Pwc globális felméréséből.
A részletes adatok szerint a megkérdezett cégvezetők alig több mint egyharmada (35%) volt nagyon bizakodó saját cége jövő évi növekedési kilátásait illetően, ami az előző évi értékhez (39%) viszonyítva 4 százalékpontos csökkenést jelent. A felmérésben részt vevő cégvezetők kétharmada (66%) szerint vállalatuknak ma több fenyegetettséggel kell szembenéznie, mint három évvel ezelőtt. Csupán alig több mint egynegyedük számít a globális gazdasági növekedés bővülésére a következő 12 hónapban, ami a múlt évhez viszonyítva 10 százalékpontos csökkentést jelent.
Az eredmények borúlátó világgazdasági kilátásokat jeleznek. A kínai gazdaság egyensúlyának helyreállítása, a nyersolaj árának esései, valamint a geopolitikai biztonsági aggályok hatására összességében nőtt a világgazdaság növekedési kilátásai miatti aggodalom. Globálisan a tavalyi 37%-hoz képest a cégvezetők alig több mint negyede (27%) számít a világgazdasági növekedés bővülésére a következő 12 hónapban, míg 23%-uk visszaesésre számít (2015: 17%). Az optimizmus az észak-amerikai cégvezetők körében csupán feleakkora (16%) mint a legoptimistább régiókban (Nyugat-Európa 33%, Közel-Kelet 34%). A kínai cégvezetők közel egyharmada (33%) arra számít, hogy a világgazdaság növekedése 2016-ban lassulni fog.
A hazai eredmények pozitívabb képet festenek
„A magyarországi felmérés adatai még nem véglegesek, a vállalatvezetők hangulatában mutatkozó különbség azonban már most látható. A magyar vezetők mind a globális növekedésben (54%), mind a saját egy évre vetített növekedésükben (39% nagyon bizakodó, további 45% bizakodó) optimistábbak más országokban élő kollégáiknál. A problémák azonban, amelyekkel szembesülnek, szinte azonosak mindenhol. A kérdés az, a hazai optimizmus segíti-e a vállalatvezetőket a komplex helyzetekben való eligazodásban” – hangsúlyozta Nick Kós, a PwC Magyarország vezérigazgatója.
Csökkent a cégvezetők optimizmusa cégük saját bevételeinek növekedési kilátásait illetően (35% „nagyon bizakodó”, a tavalyi 39%-kal szemben). Az általános pesszimista hangulattal szemben csak az indiai (64%), a spanyolországi (54%) és a romániai (50%) cégvezetők körében tapasztalható némi optimizmus. A legnagyobb változás a tajvani cégvezetőknél jelentkezett, akik közül mindössze 19% nagyon bizakodó cége rövid távú növekedési kilátásait illetően, ami a tavalyi 65%-hoz képest megdöbbentő, 46 százalékpontos esést jelent. A bevételeik növekedésével kapcsolatban nagyon bizakodó cégvezetők aránya azonban Svájcban a legalacsonyabb, 16%, míg 2015-ben még 24% volt.
A bevételek növekedésére vonatkozó optimizmus a tavalyi évhez képest a világ szinte valamennyi jelentős gazdaságában csökkent: Kína 24% (2015: 36%), Egyesült Államok 33% (2015: 46%), Egyesült Királyság 33% (2015: 39%) és Németország 28% (2015: 35%). Olaszország 20% (2015: 20%) és Japán 28% (2015: 27%) változatlan maradt. A trend alól csak Oroszország jelentett kivételt, ahol az optimizmus szintje a tavalyi 16%-os mélypontról 26%-ra emelkedett.
A cégvezetők szerint az elkövetkező egy évben a legjelentősebb növekedési célpontok az Egyesült Államok, Kína, Németország és az Egyesült Királyság. A tíz legjelentősebb növekedési célpiac között Indonézia és Ausztrália helyét átvette Mexikó és az Egyesült Arab Emirátusok.
A cégvezetők több fenyegetéssel szembesülnek
A fokozott geopolitikai aggodalmakkal párhuzamosan a megkérdezett cégvezetők kétharmada (66%) szerint cégüknek ma több fenyegetettséggel kell szembenéznie, mint három évvel ezelőtt. Mint az elmúlt években is, a cégvezetők a vállalatuk növekedési kilátásait érintő legjelentősebb fenyegetettségnek a túlszabályozást tekintik (79%), ezzel az idei sorban a negyedik év, amikor a szabályozással kapcsolatos aggodalmak erősödtek. A geopolitikai bizonytalanság azonban a cégvezetőket aggasztó fenyegetettségek között a tavalyi negyedik helyről idén a másodikra ugrott, a válaszadók 74%-ának köszönhetően. Ennek eredményeképpen az alapvető fontosságú szakemberek rendelkezésre állása miatti aggodalom a másodikról a negyedik helyre esett vissza, de még mindig a cégvezetők mintegy háromnegyedét (72%) nyugtalanítja.
Készségek és toborzás
A cégvezetők mintegy fele (48%) tervez létszámbővítést a következő 12 hónapban, ami tavalyhoz képest némi visszaesést jelent (50%). Az üzleti toborzási tevékenység Indiában (70%), az Egyesült Királyságban (66%) és Kínában (57%) a legélénkebb.
Továbbra is jelentős az alapvető fontosságú szakemberek rendelkezésre állásával kapcsolatos aggodalom (72%). Az ilyen aggályok több iparágban, így például a szórakoztatóiparban és a médiában, valamint a technológiai szektorban különösen erősen jelentkeznek, de a hagyományosan a természettudományos, technológiai, műszaki tudományos és matematikai („STEM”) készségekre építő iparágakban is megjelennek. Földrajzilag az aggodalom az ázsiai csendes-óceáni térségben (81%), a Közel-Keleten (83%) és Afrikában (86%) a legerősebb, Nyugat-Európában pedig a legalacsonyabb (59%). (Az olajár zuhanása miatt a feltörekvő országokban csökkentek a foglalkoztatási kilátások.)
A cégvezetők mintegy fele (49%) arról számolt be, hogy vezetői utánpótlás programjukban módosításokat hajtanak végre. Eszerint a legfőbb döntéshozók felismerték, hogy a következő vezetői generáció tagjainak szélesebb körű készségekre lesz szüksége az összetett kihívások kezeléséhez, ideértve a technológiát, a szerteágazó fenyegetettségeket és az érintettek szervezeteikkel szembeni elvárásait. A cégvezetők 41%-a úgy nyilatkozott, hogy a jövőben nagyobb hangsúlyt fektet a munkahelyi kultúrára és magatartásra.
A vezérigazgatók 56%-a szerint a kormány számára kiemelt fontosságú kell hogy legyen az áttekinthető és hatékony adórendszer, a szakképzett, iskolázott és alkalmazkodókész munkaerő (53%), valamint a fizikai és digitális infrastruktúra (50%).
A vezérigazgatók azonban a kormányzat teljesítményével nincsenek maradéktalanul megelégedve – különösen az adórendszer hatékonyságát és a jövedelemegyenlőséget illetően. A válaszadók kétharmada (67%) szerint a stabil adózási rendszer fontosabb, mint az alacsony adók.
Létezik jó adórendszer - de a miénk nem az.
Technológia
A felmérés kiemeli a technológiai változás hatását az üzleti életben, amely lehetővé teszi az ügyfelek és az érintettek jobb megértését. A cégvezetők 90%-a nyilatkozott úgy, hogy változtatnak azon a módon, ahogyan eddig a technológiát az ügyfelek és az érintettek megismerésére, megértésére felhasználták. A válaszok alapján a legjelentősebb változás azokban a szektorokban tapasztalható, amelyekben hagyományosan magasak az ügyfelek elvárásai, például a bankszektorban és a tőkepiacokon (90%), a biztosítási piacon (95%), a vendéglátás és szabadidő (94%), valamint az egészségügyi ágazatban (93%). Összességében a válaszadók több mint háromnegyede (77%) véli úgy, hogy a technológiai fejlődés a következő öt évben átalakítja a vállalatokkal szembeni elvárásokat.
Az adatkezelő és -elemző eszközökbe és a CRM-rendszerekbe történő befektetés kecsegtet a legnagyobb megtérüléssel a vezetők szerint. Ezt a K+F és az innováció követi, amelyet globálisan a vezérigazgatók 53%-a nevezett meg – a globális átlaghoz képest a következő országok cégvezetői számára élvez elsőbbséget ez a terület: Tajvan (76%), Brazília (72%), Franciaország (71%) és Németország (67%).
A szervezeteken belül azonban a technológia és az adatelemzés még további kiaknázatlan lehetőségeket rejt. A tehetséggondozás területén a válaszadók mindössze 4%-a nyilatkozta, hogy prediktív munkaerő-elemzést alkalmaz, és 16%-uk a produktivitásra összpontosítva használja. Azok a félelmek, amelyek szerint a gyors technológiai változások veszélyeztetnék a növekedési kilátásokat, leginkább a bankszektorban és a tőkepiacokon érzékelhetők (a válaszadók 81%-a szerint), ami a globális átlaghoz (61%) képest 20%-kal magasabb arány. Ezt követi a szórakoztatóipar és a média (79%), valamint a technológia (66%) – mindez a cégvezetők szaktudással kapcsolatos aggodalmaiban mutatkozik meg.
Bizalom és célok az üzleti életben
Az idei felmérésben a PwC szakemberei azt is vizsgálták, hogy a cégvezetők hogyan készülnek fel az ügyfelek elvárásaira. A cégvezetők 59%-a számolt be arról, hogy többet kell tenniük cégük céljainak és értékeinek kommunikálása érdekében. Az érintettek elvárásainak figyelembe vételekor a bizalom kérdése természetesen továbbra is fontos. A cégvezetők több mint fele (55%) fejezte ki aggodalmát az üzleti életben tapasztalható bizalomhiánnyal kapcsolatban – ez az arány három évvel ezelőtt még csak 37% volt.
A változó elvárásokra történő válaszadásnak azonban vannak korlátai: számos cégvezető (45%) a többletköltségek miatt nem tesz intézkedéseket a nagyobb elvárásoknak történő megfelelés érdekében. A nem egyértelmű vagy ellentmondó szabályok és előírások a válaszadók 42%-a szerint további akadályt jelentenek.
A válaszadók több mint kétharmada (77%) véli úgy, hogy a technológiai fejlődés a következő öt évben átalakítja a vállalatokkal szembeni elvárásokat a kommunikáció, a beszámolás, a befektetés és a tervezés területén. Továbbá a vezérigazgatók 71%-a véli úgy, hogy öt év múlva a sikeres vállalatokat az a cél vezérli majd, hogy értéket teremtsenek az érintettek szélesebb köre számára. A válaszadók 87%-a számára elsőbbséget élvez a hosszú távú jövedelmezőség a rövid távú jövedelmezőséggel szemben. Összességében úgy vélik, hogy a vevők és egyéb érintettek igényei a sikeres vállalatok számára fontosabbak lesznek, mint a részvényesek elvárásai.
