Ha nem háromgyerekes, sokba kerül a munkavállaló

Az adó mindig soknak tűnik, de nem árt tudni, hogy állunk másokhoz képest. Egy most megjelent friss összehasonlítás szerint még mindig stabilan az utolsó helyen állunk a bérterhekben a régiőban – kivéve, a sokat kereső háromgyermekes munkavállalókat.

Kép:PParchív/nun

Idén második alkalommal gyűjtötte össze a közép-kelet-európai régió 15 országának aktuális adózási információit Közép-Kelet-Európai Adóbrosúra 2014 elnevezésű kiadványába a MAZARS.

Bérterhek

Befektetői és versenyképességi szempontból kiemelten fontos az élőmunka terheinek összehasonlítása a különböző lehetséges célpiacokon. Ebből a szempontból érdemes együtt vizsgálni a személyi jövedelemadót és a bérre rakodó további munkáltatói és munkavállalói adó- és járulékterheket. Célszerű tehát azt megnézni, hogy mennyibe kerül a munkáltatónak egységnyi nettó jövedelem kifizetése.

A MAZARS kutatásból kiderül, hogy az élő munka terheinek tekintetében Magyarország versenypozíciója továbbra is kedvezőtlen. Tény, hogy a személyi jövedelemadó jelentős mértékben csökkent a korábbi években, de a bérterhek régiós összehasonlításban továbbra is kiemelkedően magasak. Magyarországon 100 eurónyi nettó jövedelem kifizetése (családi és egyéb kedvezmények figyelembevétele nélkül), közel kétszer annyi, 196 euró teljes költséget jelent a munkáltatónak. Igaz ez a mutató az elmúlt években javult, de 2 000 eurós havi jövedelem esetében a 15 ország összehasonlításában továbbra is csak a stabil, utolsó helyre elég.

Egyre bonyolultabb rendszerben fizetünk egyre többet
Tíz év telt el Magyarország Uniós csatlakozása óta, amely az adózás területén is számos változást hozott. Elsősorban az áfarendszer lett egyre bonyolultabb, miközben az adónemből befolyó bevételek ezermilliárddal nőttek. Az elmúlt tíz év változásait jól jellemzi, hogy 2004 után a korábbi 80 paragrafusból álló magyar törvény helyébe egy 300 paragrafusos áfa-törvény lépett.
A családi és egyéb kedvezmények figyelembevétele, valamint különböző jövedelemszintek vizsgálata azonban erősen árnyalja ezt a képet: A 2 000 eurós havi jövedelmet, és három gyermeket feltételező kalkuláció alapján a nettó jövedelem/munkáltató összes költsége arány alapján a régiós összehasonlításban Magyarország rögtön a harmadik helyre ugrik. Magyarország pozíciója az alacsonyabb, 500 eurós havi jövedelemszint figyelembevételével kalkulált rangsorban is hasonlóan alakul, családi kedvezmények nélkül sereghajtók vagyunk, míg három gyermekkel pedig a lista második helyén állunk.

A fenti összehasonlítás jól tükrözi, hogy a magyar adórendszer családi kedvezménye régiós viszonylatban is kiemelkedő hatással van a nettó jövedelemre. Ha nem is ennyire szélsőségesen, de más országok adópolitikájában is található példa jelentősebb családi adókedvezményekre. Ilyen az alapesetben hazánkat éppen megelőző Horvátország, amely a 2000 eurós, három gyermekes összehasonlításban már csak a hatodik helyen szerepel. Az 500 eurós bérszint mellett összeállított kalkuláció alapján Szlovákiában és Csehországban mondható számottevőnek a családi kedvezményeknek köszönhető rangsorbeli különbség. A felmérés alapján olyan országok is akadnak, amelyek a vizsgált bérkategóriák egyikében sincsenek családi kedvezmények, ilyen Görögország, Macedónia, Montenegró, Szerbia, illetve Ukrajna is.

2000 eurós bruttó jövedelemmel (családi kedvezmények nélkül) számítva a munkavállalói és munkáltatói terheket a nettó bérre eső teljes költség továbbra is Oroszországban a legalacsonyabb, itt 100 euró nettó kifizetésre mindössze 149 euró jut. Az említett összehasonlító számítás jól szemlélteti a volt jugoszláv tagállamok versenyelőnyét ezen a téren: Macedóniában ez az érték 151, Montenegróban 157, Szerbiában 160, Bosznia-Hercegovinában pedig 166 euró.

A jugoszláv utódállamok közül kissé kilóg a sorból Horvátország, ahol a 100 euróra jutó érték 187 euró, így a legdrágább munkaerőköltség versenyben Magyarország után a második helyet foglalta el. Őt követi Ausztria 186, majd Szlovákia 185, Csehország pedig 184 euróval. Szintén a régiós átlagon felülinek számítanak Románia (183), Görögország (182), valamint Szlovénia (181) értékei.

Minimálbér/átlagbér

Az élőmunka terheinek vizsgálatához ugyancsak hozzátartozik, hogy milyen minimálbér szinttel kell a leendő munkáltatónak számolnia. Ebben a tekintetben Magyarország az utóbbi évek jelentős minimálbér emelései után, jelenleg a középmezőnybe tartozik.

A MAZARS által vizsgált országok közül – nem meglepő módon – Ausztria a legdrágább: magas a minimálbér, a privát szektorra jellemző átlagbér pedig a régiós átlagbér több mint kétszerese. Szintén jócskán kiemelkedik az átlagból – mindkét vizsgált kategória tekintetében - Szlovénia.

A többi vizsgált ország közül átlagbér szempontjából Oroszországban, Horvátországban, Lengyelországban és Csehországban magasabb az érték, mint a régiós átlag, a minimálbért tekintve pedig Görögország és Lengyelország értékei haladják meg azt. Magyarország továbbra is a Visegrádi négyekkel egy mezőnyben van mindkét kategóriában.

Megfigyelhető, hogy a négy ország közül a másik kettő szintjéhez mérten Csehországban és Lengyelországban - a régiós átlaghoz közeli értéket mutatva - magasabb az átlagbér. Mivel ez az adat jellemzően a feketegazdaság térnyerésétől is függ, így elképzelhető, hogy azt jelenti, hogy az említett országokban nagyobb arányban vallják be a munkavállalói jövedelmeket.

Ezekre érdemes ügyelni a társasági adóbevallásnál!
Hamarosan elérkezik a 2013. évi társasági adó bevallásának határideje, azaz 2014. május 31. A bevallás elkészítésénél azonban ügyelni kell arra, hogy a Tao. törvény az adóalapot csökkentő és növelő tételek egész sorával módosítja.
Társasági adó

A társasági adó mértékét nehéz pusztán az adókulcsok alapján összehasonlítani, hiszen az adóalap számításának módja országonként jelentősen eltérhet. (Már az unión belül is komoly nehézségekbe ütközik konszenzusra jutni az egységes adóalap tekintetében.) A MAZARS szerint ugyanakkor a legalacsonyabb és a legmagasabb kulcs közötti 17 százalékpontos különbség egyértelműen szemléletbeli különbséget takar.

A társasági adókulcs a könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat által vizsgált piacok közül továbbra is Görögországban a legmagasabb (26%), amelyet egy százalékponttal lemaradva követ Ausztria (25%). A legalacsonyabb adókulcsot (9%) változatlanul Montenegróban találta a felmérés.  2014-ben a társaságiadó-kulcsot változtató országok – az áfakulcs emelési trenddel ellentétesen – egytől-egyig csökkentették az adó mértékét. Szlovákia visszatért a 22%-os kulcsra, Szlovénia és Ukrajna is egy-egy százalékponttal mérsékelte a társasági adókulcsot. Ukrajna esetében ugyan jelentősebb csökkentés (19% helyett 16%) volt tervben, a jelenlegi elképzelések szerint 2015-től további csökkentés várható.

Magyarország a 10/19%-os, sávos TAO kulccsal továbbra egyedülálló – társasági adóban ez egyébként is nagyon ritka.  A 10%-os kulcs ugyanakkor egyértelműen a legalacsonyabbak között van, hiszen ennél alacsonyabb adókulcs csak a rekorder Montenegróban van.

Egyes országok adópolitikájában regionális, illetve tevékenységet érintő ösztönző elemek is megjelennek. Jó példa erre az Oroszországban működő Skolkovo innovációs center, amelynek megalkotása, és a tagjai részére biztosított adókedvezmények egyértelműen a nemzeti K+F tevékenység ösztönzését szolgálják. Az ösztönzők rendszere 2014-ben tovább bővült az orosz távol-keleti régiót célzó befektetőknek nyújtott adókedvezmények formájában. Szintén regionális adóösztönzőnek tekinthető a Montenegró alulfejlett régióiban működő társaságok alapításuk utáni 8 éves periódusára biztosított adómentesség is.

Veszteséglevonás, forrásadó

A veszteség levonásra a legtöbb országban korlátozások vonatkoznak: a forráshiányos költségvetések számára fontos a megfelelő adóalap, illetve az abból adódó garantált bevétel biztosítása. Míg itthon 50%-ig lehet az adóalapot csökkenteni az előző évek veszteségével, a legtöbb országban magát a felhasználhatóságot kötik időkorláthoz: Oroszországban ez 10 év, Csehországban 5 év, Szlovákiában pedig a korábbi 7 évről lecsökkentve 2014-től már csak 4 év veszteségét lehet felhasználni.

Magyarország egyedülálló a vizsgált országok között abban, sem osztalékhoz, sem jogdíjhoz, sem kamathoz nem kapcsolódik forrásadó levonás. A legtöbb országban ezekre a jövedelmekre forrásadót alkalmaznak, amely sok esetben az általános adókulcstól eltér, illetve egyezmények szabályozzák.

Transzferár: így nem fizet rá!
Majdnem megduplázódott a transzferár-ellenőrzések során feltárt adóhiány az elmúlt három évben; amíg 2011-ben 18 milliárd forint volt a jogerős nettó adókülönbözet, tavaly már több mint 33 milliárd forint.
Transzferárazás

A társasági adóhoz kapcsolódó transzferárazás szabályozásának alakulása külön figyelmet érdemel. A MAZARS kutatásából ugyanis az látszik, hogy bár 10 évvel ezelőtt még csak Magyarországon volt erős dokumentációs szabályozás transzferár-területen, azonban az elmúlt években szinte valamennyi régiós ország felzárkózása figyelhető meg ezen a területen. Ennek a háttérben az áll, hogy amelyik országban ezzel a témával nem foglalkoznak, onnan a multinacionális vállalatok jó eséllyel adóalapot vonnak el. Habár dokumentációs előírás valamilyen szinten – Bosznia-Hercegovina, Macedónia és Montenegró kivételével – minden országban van, az egyes államok szabályozottsági szintje azonban jelentős eltéréseket mutat. Míg Magyarországon a dokumentációs hiányosságok hosszú évek óta kiemelt mértékű bírságtétellel sújthatók, Ausztriában például nem kötelező a dokumentációkészítés, csupán az adóhatóság eseti kérésére, Csehországban ugyan készítendő, de annak hiánya esetén nem bírságolnak. Vannak országok, ahol csak alacsony büntetésekkel szankcionálják a hiányosságokat, így ezzel a kötelezettséggel a befektetőknek egyelőre nem kell számolniuk. Ez azonban valószínűleg csak az aktuális pillanatra igaz: az OECD berkein belül egyre határozottabban körvonalazódó BEPS akcióterv megvalósítására - amelynek részeként egységes dokumentációs, valamint országonkénti jelentési kötelezettség („country by country reporting”) bevezetése várható – várhatóan egyik régiós ország sem maradhat ki a transzferárazás szabályozásából.

Válságadók

A válság egyik meghatározó következménye a különböző válságadók bevezetése. Magyarország ebben a kezdetektől élen jár: sőt úgy tűnik mintaként is szolgál egy-egy régiós ország számára. Romániában a 2013-ban természeti erőforrások kitermelésére, energia- és gáz szektorra kivetett különadók után a speciális adók köre 2014-től tovább bővült: az adózók könyveiben szereplő utak, csőrendszerek, egyéb speciális létesítmények értéke után is adót kell fizetni.

Az átmeneti intézkedésnek szánt, eredetileg 2012-13-as évekre kivetett szlovák válságadó a korábbi tervekkel ellentétben 2016-ig érvényben marad. Ha a hazánkban - eredetileg szintén átmeneti jelleggel - bevezetett bankadóra vagy Robin Hood adóra gondolunk, láthatjuk, hogy északi szomszédunknál is hasonló folyamat játszódik le: nem kizárt, hogy az ideiglenesnek tervezett adónem a folyamatos kiterjesztéseket követően náluk is szilárdan beépül a nemzeti adórendszerbe.  A szlovák válságadó jellemzően az energia szektor, gyógyszeripar, biztosítási ágazat, valamint az elektronikus telekommunikáció azon vállalkozásait érinti, amelyek várható éves profitja meghaladja a 3 millió eurót – azaz, a magyar példát követve, itt is a tehetősebb, jellemzően külföldi befektetők megsarcolása volt a cél.

ÁFA

Az áfakulcs régiós átlaga 21%, így Magyarország régiós összehasonlításban és az EU-s országok között is a legmagasabb, 27%-os áfakulccsal továbbra is magasan vezeti a felmérésben szereplő országok mezőnyét. A legalacsonyabb adókulcsot ismét a volt Jugoszlávia utódállamaiban találjuk (Bosznia-Hercegovina - 17%). Úgy tűnik, hogy a költségvetési problémák enyhítésére több ország is hatékony eszköznek találja az áfa emelését, hiszen ezt több példa is alátámasztja: Horvátországban és Szerbiában a kedvezményes kulcs, míg Szlovéniában és Montenegróban a felső kulcs mértéke növekedett, az adó mértékét viszont egyik vizsgált állam sem csökkentette. Ukrajnában az előzetesen 2014-re meghirdetett áfacsökkentés elmaradt, és a jelenlegi tervek szerint csak 2015-től várható.

A MAZARS kutatása szerint Szlovákia – vélhetően a feketegazdaság elleni küzdelem jegyében - számos adóterületen vezetett be a magyar adórendszerre jellemző elemeket, amelyek növelték a vállalkozások adminisztrációs terheit. Így például 2014-től Szlovákiában is kötelező a bevallásokhoz elektronikus úton benyújtott összesítő nyilatkozatot mellékelni. Ennek elmulasztása esetén az adózónak jelentős bírsággal, többszöri mulasztás esetén pedig akár az eredeti bírság tízszeresével kell számolnia.

 

Véleményvezér

Románia is lehagyott minket a várható élettartam statisztikákban

Románia is lehagyott minket a várható élettartam statisztikákban 

80 felett már nincs sok esélyünk.
A francia elnök szerint a kis nemzeti vállalatok versenyképtelenek a nagy globális cégekkel szemben

A francia elnök szerint a kis nemzeti vállalatok versenyképtelenek a nagy globális cégekkel szemben 

A francia elnök keményen beszólt az európai gazdaságpolitikának.
Az osztogató-fosztogató állam nagyon drága

Az osztogató-fosztogató állam nagyon drága 

A kormány tavalyi, többször módosított hiánycélja sem teljesült.
Jobbról és balról is immár Magyar Péter nemiségét firtatják

Jobbról és balról is immár Magyar Péter nemiségét firtatják 

Lassan mulatságba fullad a magyar elit kommunikációs vergődése.
Minimum nettó 800 ezer forintos fizetés a Lidlben

Minimum nettó 800 ezer forintos fizetés a Lidlben 

Nem álom, valóság.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo