Hol állunk a régiós adóversenyben?

Vegyes képet mutat a közép-kelet-európai régió adózási szempontból. A befektetők számára egyre nehezebb az összehasonlítás, s a trendek sem egyértelműek a Mazars friss kiadványában összegzett információk szerint. Magyarország több ponton – egyebek mellett a forgalmi adó mértéke, illetve az élőmunka-terhek terén – a szélsőséges példák között említhető. Mindezzel együtt Smicsek Sándor, a könyvvizsgáló és tanácsadó cég partnere szerint a jövőt illetően a legfontosabb a befektetők bizalmának visszaszerzése lenne.

A 2008-as válságot megelőzően erős adóverseny jellemezte a régió országait. Az elmúlt években ugyanakkor – bár a befektetők kegyeiért folytatott harc továbbra is kiemelt szempont – a költségvetési hiány leszorítása érdekében a legtöbb országnak lépnie kellett. A megoldások eszközeikben és megközelítésükben számottevő különbözőségeket mutatnak a Mazars most bemutatott tanulmánya alapján. (Az adózási környezetre és az alapvető versenyképességi tényezőkre vonatkozó összehasonlítás kitér Magyarországon, hazánk szomszédain és a visegrádi országokon kívül Görög- valamint Oroszországra, továbbá a volt jugoszláv utódállamokra.)

Forrás: Mazars

Eltérő stratégiák

Az országok egyik csoportja – köztük hazánk – a jövedelemadók csökkentéséve, s a forgalmi típusú adók emelésével próbált megoldást találni. E csoportnál a legszélsőségesebb változások Magyarországot jellemezték, de hasonló utat járt Románia is.

Az államok egy másik csoportja épp ellentétes válságkezelési stratégiát választott: a személyi jövedelemadó (szja) kulcsokat, illetve a társasági adót emelték.

E csoportba tartozik egyebek mellett Szlovákia, ahol elsőként vezeték be az egységes adókulcsot, ám északi szomszédunk az idén visszaállította a magánszemélyeknél a progresszív adóztatást, és a korábban 19 százalékos társasági adókulcsot is 23 százalékra emelték, miközben az áfa nem változott (20%).

Hasonló választ adott a válságra Ausztria is, ahol az áfa az átlagnál alacsonyabb (20%), ám a progresszív szja felső kulcsa 50 százalék, s a társasági adó is 25 százalék.

Középutas megoldások

Voltak ugyanakkor olyan megoldások is a Mazars összehasonítása alapján, amelyek minden szempontból a középmezőnyben kívántak maradni. Ide tartozik Lengyel- és Csehország.

Lengyelországban a kétkulcsos szja átlag feletti (18/32%), az áfa (23%) nem kiemelkedően magas, a társasági adó 19 százalék. Csehországban 15 százalékos egykulcsos szja-t vezettek be, de a bruttósítás miatt az effektív szja teher 20 százalék körüli, az áfa (21%) és a társasági adó (19%) pedig átlag körüli.

A volt jugoszláv államok megint más utat választottak: Montenegró, Bosznia-Herecegovina, Macedónia és Szerbia mind a jövedelemadók, mind a forgalmi adót igyekeznek az átlag alatt tartani.

Jó lenne szakítani az unortodoxiával

Arra a kérdésre, hogy melyik út tekinthető jó megoldásnak Szmicsek Sándor a tanulmányt bemutató sajtóbeszélgetésen úgy nyilatkozott, hogy zsugorodó gazdaságban bármely adópolitikai stratégia sikere bizonytalan. Ebben az időszakban a befektetői döntéseknél a gazdaságpolitika  kiszámíthatósága az alapvető szempont. A bizalom visszaszerzése esetlegesen még egy vonzó adórendszernél is fontosabb.

Változások mindenhol voltak, vannak. Ebben sem tűnik ki Magyarország. A válságadókat is egyre több állam alkalmazza. A befektetők hazánkkal szemben elsősorban a kiszámíthatatlanságot kritizálják. Ezen kellene változtatni a szakember szerint - mint mondta - "2014-től jó lenne szakítani az unortodoxiával".

Súlyos versenyhátrányt jelentenek Magyarországnak az élőmunkaterhek

Versenyképességi szempontból Magyarország számára hátrányt jelent, hogy a bérterhek régiós összehasonlításban továbbra is kiemelkedően magasak. Különösen 2013-tól igaz ez, amikortól már járulékplafon sincs a felső jövedelemkategóriában.

Magyarországon 100 eurónyi nettó jövedelem kifizetése, közel kétszer annyi (196 euró) költséget jelent a munkáltatónak, amely a térségben csak az utolsó helyre elegendő. (A Mazars szakértői megjegyezték, hogy a képet némiképp árnyalják a családi és egyéb kedvezmények, s persze igaz az is, hogy a különböző jövedelemkategóriákban eltérőek a sorrendek, ám az alapvetően nem változtat a helyzeten.)

Magyarországhoz hasonló költségek Csehországban vannak, ahol 100 euró nettó juttatás 194 euróba kerül a munkáltatónak. A másik oldalon a volt jugoszláv tagállamok állnak, ahol egyes országokban nincsenek munkáltatói járulékok (Macedónia, vagy Bosznia-Hercegovina), másutt viszonylag alacsonyak. Itt is van ugyanakkor kivétel: Szerbiában 168 eurós költséget jelent 100 euró nettó jövedelem kifizetése.

Minimálbér: a középmezőnyben Magyarország

Az utóbbi évek számottevő minimálbér változásai után Magyarország az összehasonlítás alapján a középmezőnybe tartozik. Az átlagbéreknél hasonló a helyzet, a Visegrádi négyekkel egy mezőnyben áll hazánk.

A tanulmány készítői érdekességként kiemelték, hogy a Visegrádi államok közül Csehországban a legalacsonyabb a minimálbér, míg ugyanitt a legmagasabb  az átlagbér. Mivel ez az adat a feketegazdaság térnyerésétől is jelentősen függ, a Mazars szakértői szerint elképzelhető, hogy Csehországban nagyobb arányban vallják be a munkavállalói jövedelmeket.

 

 

 

Véleményvezér

Magyar Péter felajánlotta az összes jobboldali médiának, hogy szívesen ad nekik interjút

Magyar Péter felajánlotta az összes jobboldali médiának, hogy szívesen ad nekik interjút 

Köszörüljük ki a csorbát üzeni Magyar Péter azoknak, akik eddig azért bírálták, mert baloldali médiumoknál beszélt.
Rekordot döntött a lengyel valuta ára a magyarral szemben

Rekordot döntött a lengyel valuta ára a magyarral szemben 

90 forint felett egy zloty ára.
Orvos híján a polgármester költözött az uniós pénzből felújított szolgálati lakásba

Orvos híján a polgármester költözött az uniós pénzből felújított szolgálati lakásba 

Nem is tudni melyik a nagyobb baj, hogy nincs orvos, vagy, hogy illetéktelenül lakik a polgármester a szolgálati lakásban.
Kitört a botrány, átverte a kormány a méhészeket

Kitört a botrány, átverte a kormány a méhészeket 

Lóg az orruk az átvert méhészeknek.
A világ fejlettebb része nem az atomenergia felé tart

A világ fejlettebb része nem az atomenergia felé tart 

Megújulótermelésben a sor végén kullogunk.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo